Gálik Zoltán: látható uralkodást szeretne III. Károly
2023. május 8. 10:28
Szombaton koronázták meg Londonban a tavaly szeptemberben II. Erzsébet halálával trónra lépett III. Károlyt és feleségét, Kamillát. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban elmondta, a királyság első fél évében kiderült, nem szorul majd annyira háttérbe, mint édesanyja.
"Amíg herceg volt, nem kötötték azok a szigorú szabályok, amelyek az alkotmányos monarchia keretein belül az uralkodónak nem adnak lehetőséget a közvetlen politizálásra, de azt lehetett tudni, hogy nagyon aktívan szeretne majd bekapcsolódni több olyan területen a mindennapok eseményeibe, mint a környezetvédelem a jótékonyság, és lehetett látni, hogy próbálkozott is ezeken a területeken, igaz, volt, amikor nem engedte el a kormány Kairóba..." - magyarázta. "Látható uralkodást szeretne" - foglalta össze.
Hogy lehet-e valamiféle hatással az új brit király a magyar-brit kapcsolatokra, arra azt mondta, a királynak Erdélyhez nagyon szoros kapcsolódása van, lehet, hogy a magyarság a királyság udvartartásának egy érdekes színfoltja lesz. A királyság és az uralkodó elfogadottságáról szólva hozzátette, 15 ország államfőjeként Károly elfogadottsága nem olyan magas, mint anyjának, "hátrányból indul", sok botránya is volt az életben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
