Először a német gyermekorvosok szövetsége hívta fel a figyelmet arra, hogy országos méretekben hiány van láz- és fájdalomcsillapítókból, és a penicillin sem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben. Ezúttal pedig az országos gyógyszerszövetség figyelmeztetett arra, hogy az egész országban nincs elegendő antibiotikum. A szövetség szerint a helyzet kritikus, és a hiány ezúttal is elsősorban a gyermekeket sújtja.
Állást foglaltak a német egészségügyi biztosítók is, a gyógyszeripart téve felelőssé a hiányért. Az országos gyógyszerszövetség egyúttal egyfajta ideiglenes megoldási javaslattal is előállt. Indítványozta, hogy hozzanak létre egy úgynevezett nemzeti tartalékot a legfontosabb gyógyszerek esetében. Az ellátás – mindenekelőtt a gyermekeket érintő – szűk keresztmetszete miatt a szövetség szerint a tartaléknak elsősorban a bakteriális fertőzések kezelését vagy megelőzését célzó antibiotikumokra kell kiterjednie. A felhívás szerint a legfontosabb vakcinák mellett az államnak fix beszerzési mennyiségre kell kötelezettséget vállalnia.
Thomas Preis, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány gyógyszerészeti szövetségének elnöke szerint a kínálati hiány csakis így orvosolható, és ez szükséges ahhoz, hogy egy nemzeti antibiotikum-tartalékot lehessen létrehozni. A kritikus helyzetet jelzi ugyanakkor, hogy egyre több tartomány határoz el sürgősségi intézkedéseket mindenekelőtt az antibiotikumok hiánya miatt. Bréma, Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg után legutóbb Rajna-vidék-Pfalz tartomány is bejelentette, hogy rendelkezéseket adott ki a szükséges gyógyszerek importjának könnyítésére.
A gyógyszerészek szövetsége ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az import könnyítése hosszabb távon aligha segíthet, különös tekintettel arra, hogy több európai uniós tagállamban is kevés a a gyermekek gyógyulását segítő antibiotikum. Több tartomány illetékes hatóságai hangsúlyozták azt is, hogy az antibiotikumok mellett hiány van a lázcsillapítókból, valamint a vérnyomást csökkentő szerekből, sőt daganatellenes gyógyszerekből is. Utaltak arra is, hogy a helyzet az elmúlt időszakban fokozatosan romlott.
Az egészségügyi miniszter a közelmúltban arra hivatkozott, hogy a problémák évek óta ismertek, de eddig nem sokat tettek orvoslásukra. Lauterbach utalt arra, hogy a kormány a kialakult kritikus helyzet kezelésére tervezetet dolgozott ki, amely a parlament jóváhagyására vár. Ez a többi között magában foglalja olyan gyógyszerek behozatalának könnyítését, amelyek Németországban nem engedélyezettek, illetve nincsenek regisztrálva.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.