Fidesz: A brüsszeli politika nem hagy teret a béke hangjának
2023. május 8. 15:41
Semjén Zsolt (KDNP) Varga László halálának 20. évfordulójáról emlékezett meg, a Halász János, a Fidesz politikusa pedig az ukrajnai háborúról beszélt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
Halász János (Fidesz) az ukrajnai háború kapcsán rögzítette: a magyar kormány és a Fidesz-frakció álláspontja a háború kitörésének első napja óta világos és egyértelmű, a béke oldalán állnak. Hozzátette: Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket, nem vesz részt a lőszerszállítási akcióban, és határozottan arra kér mindenkit, hogy a béketárgyalásokra összpontosítson. Minél tovább tart a háború, annál nagyobb az eszkaláció veszélye és ha a NATO is közvetlenül belesodródik a konfliktusba, az a harmadik világháború kitörésének veszélyét hordozza magában – figyelmeztetett.
Szerinte sokan akarnak békét Európában, de a jelenlegi brüsszeli politika „nem hagy teret a béke hangjának” és liberális média is „szinte koncertszerűen háborúpárti”. A baloldalt is azzal vádolta, hogy továbbra is háborúpárti. „A dollárbaloldal a háború kitörése óta többször is egyértelműen kifejezte, hogy fegyvereket, vagy akár katonákat is küldene (…) ha a baloldalon múlna, Magyarország már régen belesodródott volna a háborúba” – fogalmazott. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: Magyarországon egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy vonódjon be a háborúba. Szerinte ennek a nyomásnak az egyik módja az uniós pénzek visszatartása. Hangsúlyozta: valójában nem a jogállamiság, az igazságszolgáltatási ügyek, az oktatásszabályozás vagy a vagyonnyilatkozatok ügye számít, hanem az ideológiai kérdések, a háború és a béke ügye.
Szerinte a magyar baloldal ehhez nemcsak hallgatólagos, hanem tevőleges támogatást is nyújt. „Több tiszteletet kérünk a magyarok akaratának és a békepárti álláspontunknak. Üzenjük ezt Brüsszelnek, és üzenjük azoknak a baloldali pártoknak is, amelyek a választáson nem tudtak többséget szerezni, de most az ország ellen dolgoznak” – jelentette ki.
> Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke hétfőn az Országgyűlésben, Varga László halálának huszadik évfordulója alkalmából mondott napirend előtti felszólalásában kiemelte: Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája. Varga László életútját felidézve a KDNP elnöke elmondta: 1944. november 30-án Varga László Galamb utcai lakásán megalakult a Keresztény Demokrata Néppárt, majd 1944. december 4-én a nyilas Számonkérő Szék célkeresztjébe kerülvén – számos kereszténydemokrata és keresztényszocialista vezetővel együtt – őt is letartóztatták, németellenes összeesküvéssel és zsidómentéssel vádolva.
A Margit körúti fogházban csodával határos módon kerülték el a rögtönítélő törvényszék statáriális tárgyalását, ami egyet jelentett volna a kivégzéssel. A fogságból a politikai helyzet változásával szabadultak ki – tette hozzá. Felidézte: 1947-ben Barankovics István vezetésével a kereszténydemokraták megnyerték a parlamenti választást, amit a kommunisták a hírhedt kékcédulás módszerrel elcsaltak. Varga László immár parlamenti képviselőként kőkeményen szembeszállt a kiépülő kommunista diktatúrával, ezért most az ÁVO üldözte. A letartóztatás előtt az utolsó pillanatban egy kukoricás szekéren megbújva szökött át feleségével Ausztriába, majd Zürichbe, onnan pedig New Yorkba ment – tette hozzá.
Amerikában rögtön bekapcsolódott a magyar emigráció csúcsszervezetének, a Magyar Nemzeti Bizottmánynak a munkájába, alapítója lett az Európai Rabnemzetek Szövetsége Közgyűlésének, amelynek képviseletében több alkalommal delegációt vezetett az Egyesült Államok törvényhozásának mindkét háza külügyi bizottságaihoz. Hangsúlyozta: Varga László 1989. szeptember 29-én, negyvenegy évvel kényszerű menekülése után hazajött és bekapcsolódott a Kereszténydemokrata Néppárt szervezésébe. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a KDNP Antall József koalíciós kormányának tagja lett – tette hozzá. Varga Lászlót 1994-ben kereszténydemokrata parlamenti képviselővé választották, vezéralakja volt a KDNP belviszályok utáni újjászervezésének, 2003 márciusában pedig a KDNP elnöke lett. Felidézte: Varga László 93 éves volt, amikor 2003. május 16-án a KDNP XVII. kerületi szervezete lakossági fórumot tartott.
A feltett kérdésekre – magas kora ellenére – mindig a székből felállva válaszolt, miközben a hallgatóság tapssal ünnepelte. A sokadik ilyen alkalom után leesett a színpadról, eszméletét vesztette, és másnap a kórházban meghalt. „Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, amely idehaza Giesswein Sándor keresztényszocializmusából indult, magába foglalja Kerkai páter KALOT-jának tömegméretű szervezésének sikerét, és Barankovics Istvánék kereszténydemokráciáján keresztül kapcsolódik a háború utáni európai kereszténydemokrata pártokhoz. Ezek alapján állíthatjuk, hogy személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája” – mondta Semjén Zsolt.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
Napról napra olvassuk, hogy katolikus tanárokat, csak azért, mert katolikusok, vesszőfutás alá vesznek, ostorhegyre vesznek és lépésről lépésre szisztematikusan organizálva támadnak, csak azért, mert katolikus, hitbuzgalmi társaságoknak tagjai.
Bakondi György úgy látja: nem utolsósorban a lakosság félelmeit érzékelve és az időközi választások eredményeit tükröző politikai változásokra reagálva a tagállamok felismerték, hogy nemzetállami szinten kell erőfeszítéseket tenni, mert az Európai Uniótól nem várható, hogy ezt a rendkívül fontos közbiztonsági, közegészségügyi és szociális helyzetet kezeljék.
A miniszterelnök-helyettes a rendezvényen arról beszélt, hogy a magyarság megmaradásához versenyképes tudás, a helyben maradás biztosítása és az anyanyelven való kommunikáció lehetősége is szükséges.