Semjén Zsolt (KDNP) Varga László halálának 20. évfordulójáról emlékezett meg, a Halász János, a Fidesz politikusa pedig az ukrajnai háborúról beszélt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Halász János (Fidesz) az ukrajnai háború kapcsán rögzítette: a magyar kormány és a Fidesz-frakció álláspontja a háború kitörésének első napja óta világos és egyértelmű, a béke oldalán állnak. Hozzátette: Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket, nem vesz részt a lőszerszállítási akcióban, és határozottan arra kér mindenkit, hogy a béketárgyalásokra összpontosítson. Minél tovább tart a háború, annál nagyobb az eszkaláció veszélye és ha a NATO is közvetlenül belesodródik a konfliktusba, az a harmadik világháború kitörésének veszélyét hordozza magában – figyelmeztetett.

Szerinte sokan akarnak békét Európában, de a jelenlegi brüsszeli politika „nem hagy teret a béke hangjának” és liberális média is „szinte koncertszerűen háborúpárti”. A baloldalt is azzal vádolta, hogy továbbra is háborúpárti. „A dollárbaloldal a háború kitörése óta többször is egyértelműen kifejezte, hogy fegyvereket, vagy akár katonákat is küldene (…) ha a baloldalon múlna, Magyarország már régen belesodródott volna a háborúba” – fogalmazott. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: Magyarországon egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy vonódjon be a háborúba. Szerinte ennek a nyomásnak az egyik módja az uniós pénzek visszatartása. Hangsúlyozta: valójában nem a jogállamiság, az igazságszolgáltatási ügyek, az oktatásszabályozás vagy a vagyonnyilatkozatok ügye számít, hanem az ideológiai kérdések, a háború és a béke ügye.

Szerinte a magyar baloldal ehhez nemcsak hallgatólagos, hanem tevőleges támogatást is nyújt. „Több tiszteletet kérünk a magyarok akaratának és a békepárti álláspontunknak. Üzenjük ezt Brüsszelnek, és üzenjük azoknak a baloldali pártoknak is, amelyek a választáson nem tudtak többséget szerezni, de most az ország ellen dolgoznak” – jelentette ki.

> Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke hétfőn az Országgyűlésben, Varga László halálának huszadik évfordulója alkalmából mondott napirend előtti felszólalásában kiemelte: Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája. Varga László életútját felidézve a KDNP elnöke elmondta: 1944. november 30-án Varga László Galamb utcai lakásán megalakult a Keresztény Demokrata Néppárt, majd 1944. december 4-én a nyilas Számonkérő Szék célkeresztjébe kerülvén – számos kereszténydemokrata és keresztényszocialista vezetővel együtt – őt is letartóztatták, németellenes összeesküvéssel és zsidómentéssel vádolva.

A Margit körúti fogházban csodával határos módon kerülték el a rögtönítélő törvényszék statáriális tárgyalását, ami egyet jelentett volna a kivégzéssel. A fogságból a politikai helyzet változásával szabadultak ki – tette hozzá. Felidézte: 1947-ben Barankovics István vezetésével a kereszténydemokraták megnyerték a parlamenti választást, amit a kommunisták a hírhedt kékcédulás módszerrel elcsaltak. Varga László immár parlamenti képviselőként kőkeményen szembeszállt a kiépülő kommunista diktatúrával, ezért most az ÁVO üldözte. A letartóztatás előtt az utolsó pillanatban egy kukoricás szekéren megbújva szökött át feleségével Ausztriába, majd Zürichbe, onnan pedig New Yorkba ment – tette hozzá.

Amerikában rögtön bekapcsolódott a magyar emigráció csúcsszervezetének, a Magyar Nemzeti Bizottmánynak a munkájába, alapítója lett az Európai Rabnemzetek Szövetsége Közgyűlésének, amelynek képviseletében több alkalommal delegációt vezetett az Egyesült Államok törvényhozásának mindkét háza külügyi bizottságaihoz. Hangsúlyozta: Varga László 1989. szeptember 29-én, negyvenegy évvel kényszerű menekülése után hazajött és bekapcsolódott a Kereszténydemokrata Néppárt szervezésébe. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a KDNP Antall József koalíciós kormányának tagja lett – tette hozzá. Varga Lászlót 1994-ben kereszténydemokrata parlamenti képviselővé választották, vezéralakja volt a KDNP belviszályok utáni újjászervezésének, 2003 márciusában pedig a KDNP elnöke lett. Felidézte: Varga László 93 éves volt, amikor 2003. május 16-án a KDNP XVII. kerületi szervezete lakossági fórumot tartott.

A feltett kérdésekre – magas kora ellenére – mindig a székből felállva válaszolt, miközben a hallgatóság tapssal ünnepelte. A sokadik ilyen alkalom után leesett a színpadról, eszméletét vesztette, és másnap a kórházban meghalt. „Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, amely idehaza Giesswein Sándor keresztényszocializmusából indult, magába foglalja Kerkai páter KALOT-jának tömegméretű szervezésének sikerét, és Barankovics Istvánék kereszténydemokráciáján keresztül kapcsolódik a háború utáni európai kereszténydemokrata pártokhoz. Ezek alapján állíthatjuk, hogy személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája” – mondta Semjén Zsolt.