A kínai külügyi szóvivő hétfőn válaszintézkedéseket helyezett kilátásba, és éles hangon tiltakozott amiatt, hogy az Európai Unió (EU) szankcionálni kívánja azokat a kínai vállalatokat, amelyek üzleti kapcsolatban állnak Oroszországgal. "Figyelmeztetjük az Európai Uniót, hogy ne induljon el ezen a rossz úton. Ellenkező esetben Kína határozott lépéseket fog tenni, hogy megvédje törvényes jogait és jogos érdekeit" - húzta alá Vang Ven-pin szokásos sajtótájékoztatóján.
Vang arra a Financial Times című lapban megjelent cikkre reagált, amely szerint az Európai Bizottság olyan szankciós javaslatot terjesztett elő, amelyben hét kínai vállalat is érintett. A vállalatok állítólag olyan termékeket szállítottak Oroszországnak, amelyek fegyverek előállításához is felhasználhatók.
Az uniós dokumentumtervezet szerint a szankciókat elektronikai alkatrészek fejlesztésében, gyártásában és szállításában részt vevő harmadik országbeli vállalatokra vetnék ki. A lap úgy tudja, hogy a hét cég a 3HC Semiconductors, a King-Pai Technology, a Sinno Electronics, a Sigma Technology, az Asia Pacific Links, a Tordan Industry és az Alpha Trading Investments. Valamennyi vállalat félvezetők, chipek és elektronika fejlesztésére szakosodott. A 27 EU-tagállam a tervek szerint szerdán tárgyal az új szankciós csomag előkészítéséről Brüsszelben. Pekingben ugyancsak hétfőn jelentették be, hogy Csin Kang kínai külügyminiszter hétfőtől európai körútra indult, amelynek során felkeresi Németországot, Franciaországot és Norvégiát.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
