Dél-Csehországban a nácik elleni harcokban elesett magyar honvédekre emlékeztek
2023. május 8. 17:10
A Cesky Krumlovhoz közeli Zlatá Korunában a helyi önkormányzat, a prágai magyar nagykövetség, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) képviselői először a Rájov település (ma Zlatá Koruna község része) főterén lévő emlékműnél hajtottak fejet a 78 évvel ezelőtti háborús események áldozatai előtt, majd átvonultak a Zlatá Koruna-i temetőben lévő cseh és magyar sírokhoz, ahol folytatódott a kegyeleti emlékünnepség és a koszorúzás. Magyarország prágai diplomáciai képviselete nevében Baranyi András nagykövet koszorúzott. Koszorút helyezett el a síremléken a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége is.
Az emlékünnepség végén a helyi kórus elénekelte a cseh és a magyar himnuszt. Az immár hagyományossá vált megemlékezésen a néhány tucatnyi helyi lakos mellett számos csehországi magyar is részt vett, akik a CSMMSZ prágai helyi egyesületének szervezésében autóbusszal érkeztek a fővárosból Zlatá Korunába.
A temetőbeli megemlékezés után a tömeg, amelynek élén tűzoltók és katonák cseh és magyar zászlókat vittek, átvonult a helyi kolostorhoz, ahol a Liszt Intézet magyar kulturális műsort rendezett. Az emlékműveknél és a síroknál a Honvéd nevet viselő csehországi hagyományőrző egyesület tagjai álltak díszőrséget a korabeli magyar hadsereg egyenruháiban. A Honvéd a Magyar Királyi Honvédség 1938 és 1945 közötti cseh- és morvaországi tevékenységével foglalkozik. Tagjai lehetőségeikhez képest ápolják, időnként rendbe teszik a második világháború végén cseh területen elesett magyar katonák síremlékeit.
Zlatá Korunába 1945 áprilisában érkeztek a magyar katonák, akiknek nyilas parancsra akkor Nyugat felé kellett visszavonulniuk. A Zlatá Korunába érkezett magyarok a 11. magyar lőszerraktár 43 fős őrségét alkották. Ez az alakulat kapcsolatba került a cseh felkelőkkel, és együttműködött velük. Először fegyvereket adtak a cseheknek, majd a háború utolsó napjaiban a harcokba is bekapcsolódtak. Egy híd birtoklásáért kialakult többórás tűzharcban egy német SS-különítmény öt magyar katonát ölt meg. A magyar hősi halottakat – Bense Pált, Gergely Mihályt, Krivjanek Györgyöt, Balázs Lajost és Berkes Mátyást – Zlatá Koruna temetőjében katonai tiszteletadással, a magyar himnusz hangjai mellett helyezték örök nyugalomra, és később díszes síremléket emeltek nekik.
A Zlatá Koruna-i megemlékezés előtt a CSMMSZ és a magyar nagykövetség képviselői megálltak a Tyn nad Vltavou kisvároshoz közeli Kolodeje nad Luznicíben eltemetett két magyar katona – Gergely János és Duba Lajos – sírjánál is, akiket szintén a háború utolsó napjaiban végzett ki ott egy SS-egység. A két fiatal magyar katonát azért végezték ki a nácik, mert fegyvereket adtak át a cseh felkelőknek. A település azon részét, ahol kivégezték és eltemették őket, a mai napig is úgy nevezik, hogy U Madaru (A magyaroknál). A kolodejei megemlékezésen szintén képviseltette magát a helyi önkormányzat, a polgármester ünnepi beszédben emlékezett meg a második világháború utolsó napjaiban történt eseményekről.
Zlatá Korunában a megemlékezés előtt testvérvárosi együttműködési szerződést írt alá Zlatá Koruna és Bábolna polgármestere, amely szorosabbra fűzi a két település együttműködését.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.