Dél-Csehországban a nácik elleni harcokban elesett magyar honvédekre emlékeztek
2023. május 8. 17:10
A Cesky Krumlovhoz közeli Zlatá Korunában a helyi önkormányzat, a prágai magyar nagykövetség, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) képviselői először a Rájov település (ma Zlatá Koruna község része) főterén lévő emlékműnél hajtottak fejet a 78 évvel ezelőtti háborús események áldozatai előtt, majd átvonultak a Zlatá Koruna-i temetőben lévő cseh és magyar sírokhoz, ahol folytatódott a kegyeleti emlékünnepség és a koszorúzás. Magyarország prágai diplomáciai képviselete nevében Baranyi András nagykövet koszorúzott. Koszorút helyezett el a síremléken a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége is.
Az emlékünnepség végén a helyi kórus elénekelte a cseh és a magyar himnuszt. Az immár hagyományossá vált megemlékezésen a néhány tucatnyi helyi lakos mellett számos csehországi magyar is részt vett, akik a CSMMSZ prágai helyi egyesületének szervezésében autóbusszal érkeztek a fővárosból Zlatá Korunába.
A temetőbeli megemlékezés után a tömeg, amelynek élén tűzoltók és katonák cseh és magyar zászlókat vittek, átvonult a helyi kolostorhoz, ahol a Liszt Intézet magyar kulturális műsort rendezett. Az emlékműveknél és a síroknál a Honvéd nevet viselő csehországi hagyományőrző egyesület tagjai álltak díszőrséget a korabeli magyar hadsereg egyenruháiban. A Honvéd a Magyar Királyi Honvédség 1938 és 1945 közötti cseh- és morvaországi tevékenységével foglalkozik. Tagjai lehetőségeikhez képest ápolják, időnként rendbe teszik a második világháború végén cseh területen elesett magyar katonák síremlékeit.
Zlatá Korunába 1945 áprilisában érkeztek a magyar katonák, akiknek nyilas parancsra akkor Nyugat felé kellett visszavonulniuk. A Zlatá Korunába érkezett magyarok a 11. magyar lőszerraktár 43 fős őrségét alkották. Ez az alakulat kapcsolatba került a cseh felkelőkkel, és együttműködött velük. Először fegyvereket adtak a cseheknek, majd a háború utolsó napjaiban a harcokba is bekapcsolódtak. Egy híd birtoklásáért kialakult többórás tűzharcban egy német SS-különítmény öt magyar katonát ölt meg. A magyar hősi halottakat – Bense Pált, Gergely Mihályt, Krivjanek Györgyöt, Balázs Lajost és Berkes Mátyást – Zlatá Koruna temetőjében katonai tiszteletadással, a magyar himnusz hangjai mellett helyezték örök nyugalomra, és később díszes síremléket emeltek nekik.
A Zlatá Koruna-i megemlékezés előtt a CSMMSZ és a magyar nagykövetség képviselői megálltak a Tyn nad Vltavou kisvároshoz közeli Kolodeje nad Luznicíben eltemetett két magyar katona – Gergely János és Duba Lajos – sírjánál is, akiket szintén a háború utolsó napjaiban végzett ki ott egy SS-egység. A két fiatal magyar katonát azért végezték ki a nácik, mert fegyvereket adtak át a cseh felkelőknek. A település azon részét, ahol kivégezték és eltemették őket, a mai napig is úgy nevezik, hogy U Madaru (A magyaroknál). A kolodejei megemlékezésen szintén képviseltette magát a helyi önkormányzat, a polgármester ünnepi beszédben emlékezett meg a második világháború utolsó napjaiban történt eseményekről.
Zlatá Korunában a megemlékezés előtt testvérvárosi együttműködési szerződést írt alá Zlatá Koruna és Bábolna polgármestere, amely szorosabbra fűzi a két település együttműködését.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.