Nagyszabású dokumentumfilm készül a Parlamentről: Az ország háza című alkotás, amelynek forgatása jelenleg is zajlik, az épület építészeti, történelmi és iparművészeti gazdagságát, valamint a magyar történelem emblematikus pillanatait mutatja be a nemzetközi közönségnek.
parlament.hu
A produkciót bemutató hétfői eseményt követően kiadott közlemény szerint az alkotók célja, hogy a külföldi és hazai közönség is jobban megismerje az Országházat, és az épület történetén keresztül Magyarország történelmét is közelebb hozzák a nézőkhöz.
A közleményben felidézik, éppen 140 éve, 1883-ban fogadták el az Országház épületének terveit, és vette kezdetét a monumentális Duna-parti épület megalkotása. A Steindl Imre által tervezett Parlamentet ma már a világ leghíresebb épületei között tartják számon.
"Nagyon sok olyan technikai eszközt - például drónokat, nagyfényű objektíveket - használhattunk, amelyek korábban még nem voltak elérhetőek. Így az épületnek olyan pontjait is meg tudtuk közelíteni, amelyeket még soha senki nem látott, valójában még azok sem, akik építették" - idézi a közlemény Nagy András rendező-operatőrt.
A nézők a Parlamentről készített felvételek mellett szakértőkkel, többek között Kerekes Margit és Keserü Katalin művészettörténészekkel, Hermann Róbert történésszel vagy Anthony Gall építésszel készített interjúk részleteit, valamint archív felvételeket is láthatnak, de a dokumentumfilm fontos történelmi eseményeket is felidéz, például a Tisza István elleni 1912-es merényletet.
Somogyi György forgatókönyvíró szerint ugyanakkor fontosnak tartották, hogy ne legyen a dokumentumfilmből unalmas történelemóra, és - mivel a film nemzetközi piacra készül - folyamatosan észben kellett tartani: ami egy magyarnak történelmileg vagy politikailag egyértelmű, az egy külföldinek lehet, hogy semmit sem mond.
Az ország háza című dokumentumfilm képben is látható narrátora a felvidéki származású, többek között A Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismert amerikai színésznő, Ema Horvath, aki például olyan magyar történelmi eseményeken vezeti végig a nézőket, mint Budapest második világháborús bombázása, az 1956-os Kossuth téri sortűz vagy a vörös csillag 1990-es leszerelése. Az alkotás felidézi azt is, hogy az 1920-as évek elején, a téli hónapokban majdnem háromszáz olyan gyereket szállásoltak el az Országház üres helyiségeiben, akik családjukkal a trianoni döntés miatt elcsatolt területekről érkeztek Budapestre, ám lakás híján fűtetlen vasúti kocsikban éltek.
A dokumentumfilmet - amelyet a Budamount Film készít a Nemzeti Filmintézet támogatásával és az Országház Filmműhely együttműködésével - várhatóan 2023 őszén mutatják majd be. "Az a célunk, hogy a filmet a világ minél több pontjára eljuttassuk, ezért minden olyan platformot meg fogunk találni - streamingoldalakat, televíziókat vagy akár filmforgalmazókat -, amelyek segítségével minél több ember meg tudja nézni a filmet" - mutatott rá Nagy András rendező.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.