Két magyar fiatal a tudományos versenyek világbajnokságán Dallasban
2023. május 9. 07:57
A 31. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny első helyezettjei, Kovács Nóra Anna kolozsvári és Barna Benedek László budapesti végzős gimnazista képviseli Magyarországot a május 14-én kezdődő International Science and Engineering Fair rendezvényen, a fiatalok tudományos versenyének világbajnokságán Dallasban - közölte a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a versenyen a világ különböző országaiból érkező több mint 1700 középiskolás diák száll ringbe a majdnem 9 millió dolláros összdíjért.
A közleményben Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke, a hazai ifjúsági tudományos versenyek szervezője kiemelte, hogy a két diák kiemelkedő kutatási projekteket dolgozott ki, amelyek különböző szakterületen alkalmazhatók.
Ismertetik, hogy Kovács Nóra Anna "Rusty" nevű projektjével indul, amely a környezetszennyezési károk csökkentésére irányul. Az első prototípussal, arra törekszik, hogy képfelismerésre és feldolgozásra optimalizált kisméretű robotok segítségével az eldobott hulladékokat detektálja, monitorozza.
Barna Benedek László az "UV megvilágító berendezés fejlesztése fotokémiai ligand kapcsoláshoz" projektjével a mérnöki technológia területén mutatja be szaktudását.
Az UV-Covbel egy olyan orvostechnikai és gyógyszerkutatási berendezés, amely a fehérjék jelölésére szolgál, ez az úgynevezett ligand alapú fotokémiai jelölés. A fehérjét UV led megvilágítja, ezáltal olyan jelölés jön létre a fehérjén, amely hosszú ideig tart és sokáig vizsgálható - tájékoztatott a Magyar Innovációs Szövetség.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
