A matematika írásbelikkel folytatódtak kedd reggel az idei érettségi vizsgák országszerte.
Az Oktatási Hivatal keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint matematikából középszinten 1152 helyszínen 70 394 vizsgázó (közülük 2037 diák angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven), emelt szinten pedig 94 helyszínen 4537 vizsgázó (közülük 113-an angol, francia, német, spanyol vagy szerb nyelven) tesz érettségi vizsgát.
A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázók először (45 perc alatt) az I. feladatlapot, majd (135 perc alatt) a II. feladatlapot oldják meg, a feladatlapokon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be.
A 10-12 feladatot tartalmazó I. feladatlap az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A II. feladatlap két részre oszlik: az "A" rész három (egy vagy több kérdésből álló) feladatot tartalmaz, míg a "B" rész három, egymással megegyező pontszámú feladatból áll, amelyekből a vizsgázóknak kettőt kell megoldaniuk, és csak ez a kettő értékelhető.
A matematika emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli két részből áll, a vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be az I. és a II. rész feladatainak megoldására.
Az I. rész négy feladatból áll, amelyek több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. rész öt, egymással megegyező pontszámú feladatból áll, amelyek közül a vizsgázóknak négyet kell megoldaniuk, és csak ez a négy értékelhető.
A vizsgán közép- és emelt szinten függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó és szögmérő használható segédeszközként, amelyekről a vizsgázó gondoskodik. Az eszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik.
Szerdán történelemből adnak számot tudásukról az érettségizők.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
