Bondár Anna után Fucsovics Márton is bejutott a második fordulóba szerdán a római salakpályás tenisztornán.
A világranglistán 92. magyar a nyitókörben a szerb Filip Krajinoviccsal találkozott (74.) a Foro Italicóban, pályafutása során hatodszor. Az előző öt összecsapásból a zombori ellenfél hármat megnyert, legutóbb áprilisban mérkőztek meg egymással Monte-Carlóban, akkor a nyíregyházi teniszező két szettben győzött.
A római csata is Fucsovics szája íze szerint alakult, 47 perc alatt hozta az első szettet úgy, hogy csak egyszer veszítette el az adogatását. A folytatás még simább volt, a magyar válogatott vezére 5:1-re elhúzott, és innen már nem engedte ki a kezéből a mérkőzést, amely 1 óra 25 percig tartott.
Fucsovics ellenfele a 64 között a 17. helyen kiemelt ausztrál Alex De Minaur lesz.
A főtábla harmadik magyarja, az első 1000-es tornáján szereplő Marozsán Fábián - aki a selejtezőből indult - csütörtökön kezdi meg szereplését Rómában a francia Corentin Moutet ellen.
Eredmény:
1. forduló (a 64 közé jutásért):
-------------------------------
férfiak:
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
