Emmanuel Macron francia elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij aláírt péntek este Párizsban egy kétoldalú biztonsági megállapodást, amelynek célja hosszú távon szavatolni a polgári és katonai támogatást Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban.
A tíz évre szóló megállapodásban Franciaország vállalja, hogy 2024-ben 3 milliárd euróig további katonai segélyt nyújt Kijevnek, miután 2022-ben 1,7 milliárd, 2023-ban pedig 2,1 milliárd eurós támogatást adott - mondta a francia államfő az ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Párizs elsősorban "a tüzérségi együttműködés megerősítését" tűzte ki célul.
Az ukrán elnök Berlinből érkezett Párizsba, s németországi látogatása során hasonló kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást írt alá Olaf Scholz német kancellárral. A tavaly júliusi, Litvániában megrendezett NATO-csúcson határozták el a szövetség vezetői, hogy a NATO-országok külön-külön hosszú távú biztonsági megállapodást kötnek Ukrajnával. Elsőként Nagy-Britannia írt alá ilyen megállapodást Ukrajnával.
A Franciaországgal kötött egyezmény "átfogó segítségnyújtást ír elő Ukrajnának a területi integritásának helyreállításához a nemzetközileg elismert határain belül", "aktív elrettentést és intézkedések meghozatalát Oroszország bármilyen újabb agressziójával szemben", valamint "támogatást" Kijev európai uniós csatlakozásához, és "interoperabilitást", vagyis együttműködési képességet a NATO-val.
"Franciaország megerősíti, hogy Ukrajna jövőbeli csatlakozása a NATO-hoz hasznos hozzájárulást jelentene az európai békéhez és stabilitáshoz" - olvasható a dokumentumban.
Az ukrán elnök szerint a Franciaországgal és Németországgal kötött kétoldalú biztonsági megállapodások aláírása "lökést adhat az Egyesült Államoknak", ahol egy 60 milliárd dolláros segélycsomagot blokkol a képviselőház.
Ezek a kétoldalú megállapodások nem jelentenek "alternatívát" az amerikai támogatással szemben - hívta fel a figyelmet Zelenszkij. "Mi mind együtt vagyunk. És erre a szövetségre az Egyesült Államok, Európa, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia között szükség van Oroszország legyőzéséhez" - tette hozzá.
A sajtótájékoztatón a francia elnök elítélte Oroszország "magatartásváltását", amely szerinte "kollektív választ" követel Európától és a nemzetközi közösségtől, különös tekintettel a kibertámadásokra és a fegyverek világűrbe történő telepítését érintő félelmekre.
"Két évvel ezelőtt a Kreml-rezsim megtámadta Ukrajnát, egy európai országot. A Kreml-rezsim fokozta és szigorította a hazánk elleni támadásait a dezinformáció és a kibertér területén" - emlékeztetett Emmanuel Macron, aki szerint "Vlagyimir Putyin Oroszországa a világ destabilizálásának módszeres szereplőjévé vált".
"Nagyon egyértelműen szükség van arra, hogy Európa, de tágabb értelemben a szövetségeseink, partnereink és a nemzetközi közösség is nagyobbat lépjen" - mondta.
"Miután látjuk, hogy történnek dolgok, látjuk, hogy egy új szakasz nyílik meg, fel kell ismernünk, hogy egy új operatív és a stratégiai gondolkodás új szakaszát kell megnyitnunk. Ez az, amit Franciaország szeretne" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Utalva "az elmúlt napokban kifejezett aggodalmakra azzal kapcsolatban, hogy Oroszország atomfegyvereket telepítene esetlegesen a világűrbe", Emmanuel Macron úgy vélte, hogy "Oroszországnak haladéktalanul magyarázatot kell adnia". Hozzátette, hogy Moszkva "számos küszöböt átlépett" a kibertámadásaival, amelyekben "agresszióra való törekvést" lát a francia elnök.
A bebörtönzött Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus haláláért Emmanuel Macron és az ukrán elnök is Vlagyimir Putyin orosz elnököt tartja felelősnek. A Kreml urának "felelnie kell majd a bűneiért" - mondta Volodimir Zelenszkij. Oroszország "szabad szellemeket" ítél halálra azzal, hogy "gulágra" zárja őket - fogalmazott a francia elnök, aki ugyanakkor "a Kreml gyengeségének" és "az ellenfelektől való félelem" jeleként értékelte egy hónappal az oroszországi elnökválasztás előtt Navalnij halálát.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
A miniszterelnök-helyettes aláhúzta, hogy a csíksomlyói búcsúba Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, az anyaországból, az Egyesült Államokból, mindenhonnan érkeztek magyarok. "Ez megerősít minket magyarságunkban, összetartozásunkban és kereszténységünkben" - összegzett Semjén Zsolt a közös együttlét erejét hangsúlyozva.
Íme, itt van a lehetőség a lengyel-svéd edző előtt. Jusson be a Konferencia-liga csoportkörébe, és vigye csapatát az egyenes kieséses szakaszban tovább. Már a jövő tavasszal telt ház lesz a Sóstói Stadionban, még Diósgyőrből is érkeznek nézők. Ezért kapja hatalmas fizetését a lengyel-svéd edző.
Vlaardingerbroek kimondta azt az igazságot, amellyel a nyugati kormányok tisztában vannak, de nem beszélnek róla, nevezetesen azt, hogy szoros kapcsolat van a migráció és a bűnözés között. Kijelentette, hogy „új valóságunk Európában a gyakori nemi erőszakokból, késelésekből, gyilkosságokból, lövöldözésekből, sőt lefejezésekből áll”.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
