A régebbi és újabb érmék is - mint történelmi emlékek - kaput nyitnak a múltra – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden a Bács-Kiskun vármegyei Kalocsán.

Latorcai Csaba a november 11. és 12. között megrendezett VI. Fiatal Numizmaták Konferenciája keretében a kalocsai Astriceum Érseki Múzeum időszakos numizmatikai kiállításának megnyitóján arról beszélt, hogy a numizmatika nem csupán az érmék és bankjegyek tanulmányozásáról szól, hanem egy olyan tudományág, amely a történelem, a kultúra, az esztétika és a gazdaság mélyebb megértését segíti elő.

Az államtitkár szerint minden egyes érme egy-egy múltbeli történet darabja, egy-egy kor, egy-egy ország, vagy akár egy-egy társadalom egész lenyomata.

Kiemelte: a numizmatika a maga komplexitásában lehetőséget ad arra, hogy „az érmék mögé nézve megértsük a történelmet, hogy ne csupán könyvekből, hanem a kezünkbe fogott, gyakran évszázados, precízen kidolgozott műalkotásokon keresztül ismerjük meg ezt a múltat " – fogalmazott.

Latorcai Csaba arról is beszélt, hogy a beiktatásának 25. évfordulóját ünneplő „Bábel Balázs érsekkel összeforr az az átfogó felújítás”, amelynek keretében először a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyház, majd az érseki múzeum új épülete készült el, és a végéhez közeledik a Szentháromság tér, Kalocsa történelmi főterének megújulása is.

Mint mondta: az egyházmegyét nehéz időszakban kormányzó Bábel Balázs érsek elhatározásának köszönhető, hogy „Kalocsa páratlan épített örökségét megújítva és felújítva adhatja át az utánunk jövő nemzedékeknek”.

A megnyitó keretében – Kalocsa első érsekének, Astrik emléknapján – az alkalomra kibocsátott aranyéremmel ajándékozta meg a kalocsai Astriceum Érseki Múzeum és a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseket és metropolitát beiktatásának 25. évfordulója alkalmából.

Vörös Márta, az Astriceum Érseki Múzeum vezetője felidézte az 1526-os vesztes mohácsi csatát követően Mária királyné egy olyan emlékérmet adatott ki, amelynek hátoldalán a csatajelenet, míg a másik oldalán II. Lajos király és a királyné látható.

Mint mondta: ez a csatajelenet ismétlődik meg a nagyharsányi csata emlékérmen, amelyet már a győztes csatának az emlékezetére, a török kiűzésekor készítettek.

A most kibocsátott emlékérem hátoldalán szintén a két korábbi emlékérmen ábrázolt csatajelent látható, a másik oldalára viszont a mai barokk székesegyház és a korábbi templomromok feltárása került. A gipszformát Fritz Mihály szobrászművész, a verőtövet és az érmeket pedig Szabó Tamás ötvös mester készítette el.

A múzeumvezető szerint „az érem segít azt a történelmi emlékezetet erősíteni, hogy mekkora pusztítást végzett a török 150 éves uralma alatt”, melynek nyomán a kalocsa-bácsi érsekség elvesztette teljes területének több mint kétharmadát, elvesztette érsekét és főpapjait, népességét és székesegyházát – fogalmazott.

Varga Márta elmondta: az alkalomra egy arany, húsz aranyozott ezüst, száz sorszámozott ezüstérem készült, de az emlékérem elérhető lesz ezüstözött bronz kiadásban is.

Nagy Balázs, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum muzeológusa a Feltárás és emlékezet a numizmatika tükrében című kiállításról elmondta: a tárlat egyrészt „az érsekség történeti emlékezete” éremábrázolásokban az 1526-ot követő és az 1683-ig tartó időkből, másrészt bemutatja a kalocsai főszékesegyház feltárása során előkerült kisebb éremegyütteseket is az államalapítástól egészen 1800-ig. Az erszényleleteket korabeli viseletrekonstrukciók is kiegészítik – tette hozzá.