Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon - jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.
Blinken és Rutte sajtótájékoztatója
Brüsszel, 2024. november 13. Antony Blinken amerikai külügyminiszter (b) és Mark Rutte NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a megbeszélésüket követően a NATO brüsszeli székházában 2024. november 13-án. MTI/EPA/AFP pool/Nicolas Tucat
Mint mondta, az Egyesült Államok az elmúlt négy évben folyamatosan segítette a NATO-t a katonai terhek megosztása terén.
"Az elmúlt néhány évben két új tag csatlakozott a szövetséghez, és ami talán a legfontosabb, szintén az amerikai vezetésnek köszönhetően Ukrajna nem bukott el, és Oroszország nem győzedelmeskedhetett" - hangoztatta.
Felhívta a figyelmet, hogy az észak-koreai haderő bevetése Ukrajnában további fenyegetést jelent, és növeli annak esélyét, hogy Putyin még több kárt okoz az országnak.
Hozzátette, hogy az orosz rakétatechnológia, amely Észak-Koreába kerül, nemcsak a NATO európai oldalára jelent fenyegetést, hanem az amerikai szárazföldre, Dél-Koreára és Japánra is.
Kiemelte, hogy Észak-Korea mellett Kína a szankciók megkerülése által, az Oroszországnak szállított kettős felhasználású árukkal, Irán pedig dróntechnológiával segíti a háborús erőfeszítéseket. Oroszország mindezért pénzzel fizet, ezáltal támogatja Iránnak a Közel-Kelet destabilizálására irányuló erőfeszítéseit - tette hozzá.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az euroatlanti és az indo-csendes-óceáni térség már nem két külön színtér, hanem egyre inkább összekapcsolódik.
Hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi termelést az amerikai oldalon és Európában is, és többet kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna győzni tudjon.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint határozott választ kell adni az észak-koreai haderő bevetésére Ukrajnában, és ő is rámutatott, hogy az euroatlanti, az indo-csendes-óceáni, valamint a közel-keleti színtér egyre inkább elválaszthatatlan egymástól.
Blinken emlékeztetett, hogy a NATO az elmúlt években megerősítette partnerségét az indo-csendes-óceáni partnerekkel, és az elkövetkező hetekben és hónapokban még többet fognak tenni ennek érdekében.
Úgy véli azonban, hogy a szövetségnek még sok tennivalója van a védelmiipari bázis további megerősítése és annak biztosítása terén, hogy a védelmi kiadások a szükséges katonai képességekre összpontosuljanak.
"Jelenleg NATO-szövetségeseink védelmi kiadásai elérik vagy meghaladják a GDP 2 százalékát, ami pozitív, de biztosítani akarjuk, hogy a kiadások arra összpontosuljanak, amire szükség van"
- húzta alá.
Azt is bejelentette, hogy Joe Biden amerikai elnök a hivatalából hátramaradt ideje során "minden napot arra kíván felhasználni, hogy erősítse a szövetséget, amely oly fontos az Egyesült Államok és az európai országok biztonsága szempontjából".
"Tovább folytatjuk mindazt, amit Ukrajna érdekében teszünk, hogy az ország hatékonyan meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben" - mondta az amerikai külügyminiszter.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter (b) és Mark Rutte NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a megbeszélésüket követően a NATO brüsszeli székházában 2024. november 13-án. MTI/EPA/AFP pool/Nicolas Tucat
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
A jelenlegi elnök gratulált utódjának, és mindketten a zökkenőmentes hatalomátadás fontosságára hívták fel a figyelmet – tudatta az M1 Híradó.
-
Simicskó István azt mondta: évtizedes hagyomány, hogy a kormány kíváncsi az emberek véleményére és megkérdezi a polgárokat, hogy mit gondolnak a legfontosabb kérdésekről, milyen fejlődési irányt képzelnek el hazánknak.
-
Budapesten és a vidéki egyetemi városokban van szükség férőhelybővítésre, de a fővárosban a legsürgetőbb a helyzet, mert 17 ezer férőhelyre 57 ezer volt a jelentkezők száma - jelezte a miniszter.