Mit nem beszél ez a német
Egy kocsmában egyszerűbb lenne elintézni az ilyen provokatív és végtelenül rosszindulatú sértéseket, de hát nem egy kocsmában vagyunk.
2016. február 15. 11:10

Miután a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban egy német liberális idióta, Sebastian Pfeifer képes volt azt leírni, belepötyögni a számítógépébe, hogy „Orbán Magyarországa Európa legnagyobb szégyene és veszélye és ő váltotta ki a humanitárius válságot, amely cselekvésre kényszerítette Angela Merkelt, aki megnyitotta a német határokat, és azóta nem tudja bezárni”, nos, ez a zavaros és felületes véleményhalmaz már sok mindenre elég lenne.

Például dühkitörésre, agyvérzésre, asztalcsapkodásra, őrjöngésre, durva válaszokra, de egy névtelen liberális Sebastian nem érdemel ennyit.

A sértegetés, bármennyire is gyakori, nem bölcs dolog. Sem a magánéletben, sem a világpolitikában. Sebastian barátunk pedig csak erre képes. Liberális lelke rajta, meg az egész Bild am Sonntagon.

Most hálát kellene rebegni nagy tudású egykori miniszterelnökömnek, Medgyessy Péternek, no meg a szintén hatalmas elméjű külügyminiszternek, Kovács Lászlónak, hogy szép hazám épp az ő diadalmas regnálásuk alatt lett az Európai Unió tagja, teljes jogú tagja.

Eltelt egy évtized, reményeink nagy része szertefoszlott, aztán jött 2015 és jöttek a milliók. Nem a számlákon, hanem a határokon. És Európa megbolondult.

Nem a Shakespeare-i, a Michelangelo-i, a Mozart-i, a Márai-i, azaz nem az egykori. Hanem a mai Juncker-, Merkel-, és Martin Schulz-féle.

Mivel állítólag teljes jogú európai uniós állampolgár vagyok, mint egy kazincbarcikai pék, egy pozsonyi hentes, egy maribori cukrász, egy avignoni fodrász, vagy épp egy dublini kocsmáros, szóval teljes jogú, akkor állítólag egyenlő jogaim vannak Sebastian Pfeifer barátommal is.

Ha pedig ez így van (állítólag így van), akkor miért vadul meg ennyire ez a Sebastian? Eleve az volt, vagy csak most nem bírják tovább az idegei?

Mi az, hogy Európa szégyene egy ország, épp az enyém, egy a huszonnyolc uniós tagból, te? Mi az, hogy a kétszer nagy többséggel megválasztott miniszterelnök tette azzá, te? Mi az, hogy ő a legnagyobb veszély, te? Mi az, hogy ő váltotta ki a humanitárius válságot, te? Mi az, hogy kényszerítette Angéládat, te? Mi az, hogy nem tudja bezárni a határokat, te?

Egy kocsmában egyszerűbb lenne elintézni az ilyen provokatív és végtelenül rosszindulatú sértéseket, de hát nem egy kocsmában vagyunk, Sebastian szerencséjére.

Mi a baj, a fájdalom, a múlt vagy a jelen?

A múlt elég bőséges. Gondolom, a Bild am Sonntag történészét nem a pozsonyi (907) vagy az augsburgi (955) csata izgatja, sem a következő hosszú közös évszázadok. Bizonyára azt sem tudja, hogy a reformkorban nagyszerű elődeink a magyar nyelvért, magyar újságokért, magyar nyelvű színházért, oktatásért küzdöttek. Azt meg pláne nem, hogy mi volt az első és a második világháborúban német-magyar viszonylatban. Sebastian ezt nem tudja, neki éppen most vagyunk Európa szégyene.

Antall nagy tudású volt és jót akart, hitt a jövőben. Helmut Kohl szintén.

Aztán eltelt huszonöt év és itt tartunk. A szabadság földje, a nagy Amerika exportálta a demokráciákat mindenfelé, aztán ez lett belőle. Reagan helyett Obama, Adenauer helyett Merkel, de Gaulle helyett Hollande, Jacques Delors helyett Juncker, és akkor Martin Schulzról még nem is beszéltünk.

Sebastian, az a baj, hogy nemcsak a múltat, hanem a jelent sem érted. A te Deutschlandod ma minden, csak nem über alles. És mi lesz még ebből?

Maradjunk annyiban, hogy hazám nem Európa szégyene. Még akkor sem, ha ezt egy vadliberális így gondolja.

Mert nem tudja szegény, hogy mit cselekszik.  

(szék)
  • Demokráciaexport után iszlámexport várható világszerte
    Dinamikus Egyesült Államokra lenne szükség. Ehhez képest a jelenlegi elnök csupán egy videóüzenetben emlékezett meg a húsz évvel ezelőtti tragédiáról. Mert így nem veszítette el a beszéd fonalát. Nem tévesztette össze az országokat. Vagy ne adj Isten, nem aludt el.
  • Átadták az újjáépült Lovardát a budai Várban
    Ünnepélyes keretek között átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben pénteken, a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat országos megnyitóján, amelyen bejelentették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is.
  • Tehetséggel, akarattal és hittel sikeres lesz az újrakezdés
    Ésszel, tehetséggel, akarattal és hittel "nemcsak a járványt győzzük le, de az újrakezdés sikere sem marad el" - hangoztatta a köztársasági elnök pénteken Budapesten, amikor a Sándor-palotában fogadta a Magyarország Barátai Alapítvány tagjait.
MTI Hírfelhasználó