Nagy a tét Moszkvában
Hazánk felértékelődött az orosz politika szemében
A gazdasági kérdések állnak majd a magyar miniszterelnök és az orosz elnök mai moszkvai eszmecseréjének középpontjában.
2016. február 17. 10:06

A tétek azonban már nem csak a két ország kapcsolatairól szólnak, és Magyarország szerepének felértékelődését jelzik a régióban.

Egyre többen támogatják a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését

A Kreml szűkszavú közleményben utalt arra, hogy a kereskedelmi és gazdasági kérdések, az energetikai és a fejlett technológiai közös projektek lesznek a tárgyalások fő témái. Egyáltalán nem véletlenül kerül éppen most ez a témakör az asztalra. Az orosz fél gazdasági befolyása ugyanis jelentősen megcsappant Közép-Európában az utóbbi esztendőben. Míg alig néhány éve Oroszország a térség szinte minden országának legfontosabb külkereskedelmi partnerei között szerepelt, mára Moszkva hátrébb szorult.

Az európai szankciók és az orosz ellenszankciók következtében a közép-európai uniós tagországok a Baltikumtól Bulgáriáig csaknem 7 milliárd eurós exportveszteséget voltak kénytelenek elszenvedni tavaly. Az orosz piac jelentősége ezzel háttérbe szorult ezen országok vezetőinek szemében, s exportkapacitásaik egy jelentős részét is kénytelenek átállítani más piacokra. Ugyanakkor szinte minden országban felismerték az egyoldalú orosz energiafüggés veszélyeit, és minden eszközt bevetve igyekeznek attól megszabadulni. Ez a folyamat a szovjet összeomlás óta nem tapasztalt befolyásvesztéshez és olyan orosz elszigetelődéshez vezethet, amely jóval veszélyesebb, mint a politikai.

Ebben a helyzetben Moszkva olyan projekteket keres, amelyek hosszú távon képesek szavatolni az orosz gazdasági terjeszkedés lehetőségét a közép-európai régióban. Ezért hajlandó akár hitellel is támogatni a paksi atomerőmű bővítését, mert ha Magyarországon sikerülne, akkor a térség más országában is jó eséllyel pályázhatnának hasonló projektekre. Pontosan ugyanezért kész a Kreml a magyar nemzeti légitársaság újjáélesztésének finanszírozásába is beszállni, ami várhatóan szintén szerepel majd a tárgyalások napirendjén. Ezen keresztül ugyanis pontosan elég Superjet 100-as orosz repülőgép kerülhetne az európai légtérbe ahhoz, hogy az uniós légitársaságok későbbi fejlesztésekor már sikerrel pályázhassanak ezzel a géptípussal.

Ennek azért is lenne nagy jelentősége, mert a Kreml közleményében említett fejlett technológiai termékek jelentős része az orosz katonai eszköztárból való. Márpedig itt a magyar kormány keze meg van kötve, hiszen NATO-tagként nyilván elsősorban nyugati fegyverzetet kell vásárolnia, ha kompatibilis akar maradni az ország biztonságát szavatoló hadigépezettel.

Magyarország szerepe tehát felértékelődött az orosz politikaformálók szemé­ben, mert olyan gazdasági lehetőségeket kínál, amelyek befolyással lehetnek a Kreml régiós jelenlétére. Emellett a Balkán kapuja is, amelyet Moszkva hagyományosan az egyik legfontosabb európai érdekszférájaként tart számon. Magyar szempontból aligha férhet kétség ahhoz, hogy a gazdaság kiegyensúlyozott fejlesztéséhez szükség van az együttműködésre Moszkvával az energiaellátás és az orosz piaci lehetőségek kihasználása terén is.

Orbán Viktornak azonban nemcsak Vlagyimir Putyinnal kell megalkudnia, hanem Brüsszellel is, ahol megpróbálnak újabb falakat húzni Európában az orosz befolyás visszaszorítására. A magyar miniszterelnöknek pedig úgy kell elmennie a falig a nemzeti érdekeket védve, hogy az orosz hátszél közben ne csapja oda végzetes erővel a hajót.

Magyar Idők, Szalontai Mihály
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó