Gulág-emléknap: „Ma is velünk élnek a hősök”
A hősök ma is velünk élnek, még együtt emlékezhetünk azokkal, akiknek erkölcsi tartása áttörte a kommunista diktatúra falait.
2016. február 24. 22:01

Az ő életpályájuk legyen tanulság mindannyiunk számára - mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szerdán Budapesten, a Gulág-emlékműnél tartott koszorúzáson.

Vargha Tamás közölte: a mi generációnk számára az ártatlanul civilként kényszermunkára a Gulágra elhurcolt magyar férfiak, nők és gyermekek sorsát magába zárta "a feledés emlékműve". Ezen a "sivatagi közönyön" átlépve a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány 1993-ban állított emlékművet, főhajtásul azok előtt, akik soha nem térhettek már haza a Gulágról.

Hozzátette, a mai tiszteletadás "nemzeti történelmünk keserves pillanataira is figyelmeztet bennünket", arra, hogy a második világháború utáni magyarság súlyos vesztesége, hogy "a korszakváltás nem a magyar szellemiségben kimunkált erkölcsi értékek mentén történt, hanem a nemzetet elnyomó, idegen nagyhatalom érdekei szerint".

Ezért az emlékmű hivatása - a megalázottaknak és megnyomorítottaknak vigaszt nyújtani, abban a reményben, hogy egyszer minden gyalázatosságra fény derül - többet is jelent számunkra. Mert a hősök ma is velünk élnek, még együtt emlékezhetünk azokkal, akiknek erkölcsi tartása áttörte a kommunista diktatúra falait. Az ő életpályájuk legyen tanulsággá mindannyiunk számára - fogalmazott.

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója arról beszélt: azért vittek 1944-45-ben "tízezreket, százezreket" kényszermunkára, közülük tízezreket a Gulágra, "mert egy ország háborút veszített, s a győztesek között volt olyan hatalom, amely úgy gondolta, az országot, amelyet a háború során részben ez az ország is lerombolt, valakinek újra kell építeni".

Mint mondta, a Gulág világában Európa szinte minden nemzete képviseltette magát. Feltette a kérdést, a Gulágra elhurcoltakat vajon ki kártalanítja, "ha nem is anyagilag, csak lélekben". Megjegyezte: mi, magyarok "megpróbáljuk a sajátjainkat emlékünkben megőrizni, lélekben és egyébként kártalanítani", de nem tudja, hogy a sztálini Szovjetunió vagy utódai mennyit tettek ennek érekében.



A történész szerint "az a lényeg, hogy akik átélték, megélték és túlélték, azok emléke itt megmaradjon bennünk és közöttünk". Úgy fogalmazott: "amíg a szívünkben élnek, megmaradnak nekünk, ha már nem lesznek a szívünkben, akkor szégyellnünk kell magunkat".

"Legyünk büszkék azokra, akik embertelen körülmények között is emberek maradtak, emberek és magyarok és továbbadták mindazt, ami kell egy nemzetben: hit, tisztesség, becsület" - fogalmazott.

A megemlékezést a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány szervezte. A megemlékezésen koszorút helyeztek el Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Honvédelmi Minisztérium, Belváros-Lipótváros önkormányzata, a Nemzeti Örökség Intézet, a Veritas Történetkutató Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottság, valamint több társadalmi szervezet nevében.

 


A Gulág áldozatainak emlékkövét 1993-ban avatták fel Budapesten, a Honvéd téren.

A keresztet szimbolizáló emlékművet a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány hozta létre, azóta minden október második szombatján - az első hazaérkezők emlékére - és február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartanak itt megemlékezéseket.

MTI
MTI Hírfelhasználó