A világ változásai új világrendet hoznak létre
Budapesti biztonságpolitikai konferencia
A legutóbbi idők politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai változásai új világrendet hoznak létre - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök délelőtt az Euro-atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány által szervezett első budapesti biztonságpolitikai konferencián.
Utoljára frissítve: 2016. február 25. 14:26
2016. február 25. 12:27

A politikus szerint a fenyegetések megváltoztak, sokrétűbbé váltak, kiszámíthatatlanabbá téve a biztonságpolitikai környezetet.     A miniszter arra is kitért, kérdéses, hogy az új világrend alakulása lezárult vagy még folyamatban van, de ennek a folyamatnak is lesznek nyertesei és vesztesei, és Magyarország természetesen az előbbiek közé szeretne bekerülni.    

Szijjártó Péter hangsúlyozta: míg 2008-2009-ben főleg gazdasági kihívásokkal kellett szembenézni, most inkább a biztonsági kihívások a jellemzők.

Magyarország álláspontja szerint az illegális migráció növeli a terrorfenyegetettség szintjét, rontja a mindennapi közbiztonsági helyzetet - mondta. Hangoztatta: nem azt állítja, hogy a migráció egyenlő lenne a terrorizmussal, de ha naponta ezrek érkeznek az EU területére nagyrészt ellenőrzés nélkül, az növeli a terrorfenyegetettséget.

A külügyminiszter úgy vélte, az EU legfontosabb feladata ezért a tömeges bevándorlás megállítása. Ehhez két dologra van szükség: Európa déli védtelenségének megszüntetésére, hatékony határellenőrzésre és a migrációs válság kiváltó okainak megszüntetésére. Ez utóbbi elsősorban a szíriai konfliktus rendezését jelenti, amihez a transzatlanti közösség és Oroszország megállapodása kell - magyarázta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: az EU és a schengeni övezet déli határa jelenleg védtelen. Mint mondta, nem kritizál egyetlen EU-tagállamot sem, Görögországot sem, tudják, milyen erőfeszítéseket kell tenni a határok megvédéséért Magyarországon is, a görög határok megvédése pedig sokkal nehezebb. Ezért van szükség közös erőfeszítésekre - mutatott rá, üdvözölve Macedónia eddigi erőfeszítéseit.

A tárcavezető arra is kitért, hogy a visegrádi együttműködés most talán fontosabb, mint valaha, és a V4 egységesebb, mint valaha. A magyar határok védelmében is a visegrádi partnerek segítettek, ami bizonyítja a közös megoldások jelentőségét - vélekedett. Kiemelte: a közös megoldások fontosak a migrációs válság rendezésében, de erről nemcsak beszélni kell, hanem tenni is kell érte.

A tanácskozáson elmondott beszéde után Szijjártó Péter újságíróknak elmondta: a NATO varsói csúcstalálkozójának résztvevőire nagyon komoly munka vár, ráadásul jó lenne, ha nemcsak az aktuális ügyekkel foglalkoznának, hanem stratégiai módon előre is tekintenének. A NATO bővítésének kérdését végre komolyan kellene venni, és Montenegró csatlakozási folyamatának beteljesítésén túl nyitva kellene hagyni az ajtót más országok, például Macedónia és Grúzia számára - közölte. Hozzáfűzte: ha a bővítési folyamatot nem viszi tovább a NATO, akkor az a szövetség hitelességét is jelentősen csorbíthatja.

Szlovák és macedón külügyminiszter: a NATO biztonsági garanciát jelent

Miroslav Lajcák szlovák és Nikola Poposzki macedón külügyminiszter szerint is biztonsági garanciát jelent a NATO. Az Euro-atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány által szervezett első budapesti biztonságpolitikai konferencián csütörtökön felszólalt Ted Whiteside, a NATO főtitkárhelyettese is, aki azt mondta, hogy a szövetség a hidegháború óta nem látott mértékben javította védelmi képességeit.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter rámutatott arra, hogy Magyarország és Szlovákia azonos nevezőn van a NATO további bővítésével kapcsolatban. Mindkét állam támogatja további tagok felvételét, de ez nem általános nézet a szövetségesek körében, a NATO más tagjai provokatívnak és destabilizáló hatásúnak tartják a szövetség további bővítését - mondta.

A pozsonyi diplomácia vezetője arra is kitért, hogy a NATO partnerségi programjaiban a határainkhoz legközelebb lévőkre kell összpontosítani. Kifejtette: ellenállóvá kell tenni őket a külső nyomásgyakorlással szemben, de a partnerországok más-más kihívásokkal küzdenek, ezért testreszabott programokra van szükségük.

"Mindenki tudja, hogy a NATO-tagok védelme garantált" - magyarázta a szlovák külügyminiszter, hogy miért jelent a szövetséghez tartozás egyben kiszámíthatóságot is.

Oroszországról szólva közölte: Jens Stoltenberg NATO-főtitkárhoz hasonlóan az elrettentés/védelem és a párbeszéd kettősében hisz. Pozsony egy olyan korlátozott párbeszéd híve, amelynek révén tájékoztatni lehet Moszkvát a NATO által hozott intézkedésekről. Mint mondta, nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy ettől Moszkva barátságosabbá válna, de talán kiszámíthatóbbá igen.

"Az előretolt jelenlét a legjobb mód a NATO elszántságának megmutatására" - hangsúlyozta Miroslav Lajcák, hozzátéve: az elrettentés nem támadó jellegű intézkedés, csak védelmi célokat szolgál.

Nikola Poposzki macedón külügyminiszter szólt arról, hogy a tavaly Európába érkezett egymillió ember között valószínűleg elenyésző arányban voltak jelen szélsőséges terroristák, de a következmények egyáltalán nem elhanyagolhatóak miután kiderült, hogy a párizsi merénylők közül többen a nyugat-balkáni útvonalat vették igénybe.

A politikus kiemelte: ha hazája azzal kezdhette volna az uniós csatlakozási tárgyalásokat, hogy kapcsolódni tudjon a schengeni információs rendszerhez, akkor talán néhány szörnyűség megelőzhető lett volna. Abban az esetben ugyanis, mert Macedónia is rálátna az uniós adatbázisokra, és maga is betáplálhatná az általa regisztrált migránsokra vonatkozó információkat, amelyekhez így minden uniós tagállam hatóságai hozzáférhetnének.

Az országa által megcélzott NATO-tagságról szólva Nikola Poposzki kijelentette, hogy Macedóniát semmilyen invázió nem fenyegeti, ugyanakkor a gazdasági prosperitásnak is vitán felül jót tesz az a biztonsági garancia, amelyet a szövetséghez tartozás jelent.

Ted Whiteside, a NATO főtitkárának nyilvános diplomáciáért felelős helyettese a migrációs válságról azt mondta: a szövetség az uniós határőrizeti ügynökséggel, a Frontexszel, valamint a török és a görög hatóságokkal is együtt fog működni az Égei-tengeren. Világossá tette: a NATO feladata nem az, hogy visszafordítsa az érkező hajókat; a tengeren bajba jutottaknak ugyanakkor kötelező segíteni, a kimentetteket viszont Törökországba fogják visszavinni.

Oroszországról Ted Whiteside úgy fogalmazott: jelentős aggodalmat okoz Európában, hogy Moszkva a katonai erejét bevetve aláássa a szabályokon nyugvó nemzetközi rendszert, mintha nem akarna ehhez a közösséghez tartozni. Kitért arra is, hogy Oroszország Ukrajna fejlődését is akadályozza, és egyelőre nem teljesültek maradéktalanul az ottani válság megoldását szolgálni hivatott minszki megállapodások.

A NATO főtitkárhelyettese arról is beszélt, hogy Oroszország szíriai beavatkozása miatt romlott a biztonsági helyzet a térségben.

Ted Whiteside hozzátette: a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta nem látott mértékben javította védelmi képességeit.

Németh Zsolt: a migrációs válság lét vagy nemlét kérdése Európa számára

A migrációs válság lét vagy nemlét kérdése Európa és nemzetei számára - jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke csütörtökön az Euro-atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány által szervezett első budapesti biztonságpolitikai konferencián.

A fideszes politikus hangsúlyozta: az eddig másodlagosként és marginálisként kezelt nemzetközi fejlesztési politikának az első helyre kell lépnie a közös európai diplomáciában, különösen Afrikában, de a Közel-Keleten is.

Hozzátette, felelős, racionális, humánus európai megoldást kell találni, ám jelenleg "süketek párbeszéde" zajlik, és talán "atyai pofonra" van szükség ahhoz, hogy a kontinens összeszedje magát.

Németh Zsolt meglátása szerint az a legnyugtalanítóbb, hogy a "süketek párbeszédének" a hangvétele és nyelvezete az európai integráció történetében példátlan mélységbe jutott.

Közölte: a migráció korábban is napirenden volt Európában, ám mostanra világossá vált, hogy nemcsak egy-egy tagállamot érint, hanem az egész földrészt. A mostani válság azért különbözik a többitől, mert vallási szélsőségességgel és terrorizmussal is szembe kell nézni, ezért a jelenség a korábbinál összetettebb - mondta.

Úgy vélte, a migránsok elképzelése az, hogy megőrzik kultúrájukat, nyelvüket, szokásaikat, hagyományaikat, életmódjukat. Németh Zsolt ugyanakkor feltette a kérdést, mi lesz az európai nyelvekkel, kultúrával, hagyományokkal.

"Nagyon időszerű, hogy Európa újragondolja saját biztonságát" - közölte a külügyi bizottság fideszes elnöke.

Németh Zsolt elmondta, bízik abban, hogy tiszteletben tartják majd az Ankarával kötött megállapodást, ám úgy fogalmazott, nem zárja ki, hogy Törökország nem fogja megvédeni Európát.

Minden politikai entitás létezésének nagyon fontos előfeltétele, hogy képes legyen megvédeni a határait - húzta alá a politikus az Egyesült Államokat említve példaként.

Hozzászólt a témához Michael Spindelegger korábbi osztrák külügyminiszter, a Nemzetközi Migrációspolitika-fejlesztési Központ igazgatója is, aki szerint meg kell találni az egyensúlyt az állam és az egyének biztonsága között. Ellenőrzés alá kell vonni szerinte a menekültáradatot. Felül kell vizsgálni a jogszabályokat, mert a genfi egyezmény az 1950-es években jött létre, a dublini rendelet pedig működésképtelen. Emellett úgy vélte: azért ilyen mértékű az illegális migráció, mert törvényes csatornák nem léteznek, a migránsok pedig teljesen kilátástalannak látják a saját helyzetüket. Ezért Michael Spindelegger szerint meg kell teremteni a jogszerű bejutás feltételeit, az érkezőket pedig integrálni kell, meg kell nyitni előttük az oktatási lehetőségeket és a munkaerőpiacot, mert ezek nélkül párhuzamos társadalom kezd el kiépülni a befogadó országokban.

Végezetül Michael Spindelegger közölte, hogy új alapokra kell helyezni a migrációs stratégiákat, majd hozzátette: idén várhatóan nem csökken majd a migrációs nyomás, mert tudomásuk szerint Iránból egymilliónál is több afgán készül útra kelni.

Álvaro Renedo Zalba, a spanyol miniszterelnök uniós ügyekért felelős tanácsadója arról számolt be, hogyan pár év alatt 36 ezerről gyakorlatilag nullára csökkentették a Kanári-szigetekre érkező illegális migránsok számát. Kiemelte, hogy ehhez párbeszédet kellett folytatniuk a származási országokkal, és minden rendelkezésre álló eszközt bevetettek.

Egyrészt megállapodást kötöttek a kiinduló államokkal a legális migrációs csatornákról, emberi és logisztikai segítséget is biztosítottak a fejlesztési források hasznosításához, valamint a helyi rendfenntartó és határőrizeti erők fejlesztéséhez is hozzájárultak. Spanyolország ezen kívül közös járőrözésbe is kezdett a helyi határőrökkel Szenegál partjainál.

A leghatékonyabb viszont Álvaro Renedo Zalba elmondása szerint az volt, hogy ezzel párhuzamosan az illegálisan érkezőket szisztematikusan hazaküldték, aminek a híre futótűzként terjedt, és elejét vette az illegális migrációnak.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó