Psota Irénre emlékeztek a pályatársak
Psota Irén, a nemzet színésze, a Madách Színház kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művésze életének 87. évében hunyt el hosszan tartó betegség után.
2016. február 25. 22:21

Szirtes Tamás: Psota Irén zseniális színésznő volt

Psota Irén korszakos színésznő volt, zseniális, legendás, nagyszerű színész. Ő volt az az ember, aki semmi más nem lehetett volna az életben, csakis színész - mondta Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója a csütörtökön elhunyt művészt méltatva.

A nemzet színésze, a Madách Színház kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művésze életének 87. évében hunyt el hosszan tartó betegség után.

Szirtes Tamás rendező az MTI-nek hangsúlyozta: Psota Irén művészetén keresztül értette meg, mi az, hogy színészet. A vele való közös munka során világosodtak meg számára ennek a varázslatos, ugyanakkor rendkívül kegyetlen pályának a végletei, szélsőségei, az, hogy ezt a pályát csak úgy lehet igazán méltón művelni, hogy az ember teljesen odaadja a személyiségét, az életét, az egyéniségét az imádott foglalkozásnak. "Azt a fényt és árnyékot, amit a színészet jelent, rajta keresztül értettem meg" - fogalmazott a rendező.

"Psota Irén nagybetűs színésznő volt. Csodálatos találkozás ez tehetség és foglalkozás között, fényes, dicsőséges pálya. Méltán imádták, ő a magyar színészet egyik meghaladhatatlan csúcsa" - mondta.

Szirtes Tamás kiemelte, hogy 1960-ban az újkori Madách Színház története a jelenlegi körúti épületben Brecht Kaukázusi krétakörével indult: Psota Irén csodálatos Gruse-alakításával Ádám Ottó rendezésében. A színésznő pályája során nagyon nagy szerepeket játszott el itt, köztük a Hamlet Gertrudját, a Yerma címszerepét, a Koldusopera Pollyját, a Vőlegényben Kornélt, a fiatal lányt, aztán sok évvel később az Anyát, A vörös malom Rex Infernusát, főördögét - sorolta, hozzátéve, hogy fantasztikus darabok és alakítások fűződtek Psota Irén nevéhez.

"A legnagyobbakkal játszott együtt és köztük ő volt talán a legnagyobb" - emlékezett Psota Irénre az igazgató.

Törőcsik Mari: elvesztettük az ország egyik legnagyobb színészét

Psota Irén halálával elvesztettük az ország egyik legnagyobb színészét, "elment vele az életem egy része" - mondta Törőcsik Mari, a nemzet színésze a csütörtökön elhunyt művészről az M1 aktuális csatorna műsorában.

Törőcsik Mari felidézte, hogy mielőtt megismerte Psota Irént, azelőtt látta már színpadon: már maga is színésznő volt, amikor a Városi Színházban egy elegáns extrád műsorban látta. "Egyszer csak befutott a színpadra Psota Irén egy csodálatos, hófehér organza ruhában, amelynek térdig érő bő szoknyája volt, elkezdett énekelni valami hihetetlenül vidám dolgot, és én egyszer csak elkezdtem sírni. Attól a tehetségtől, ami áradt felém" - emlékezett Törőcsik Mari.

Arra a kérdésre, hogy sokszor játszottak-e együtt, azt mondta: annyira be voltak zárva a saját színházukba, hogy nagyon ritkán találkoztak a színpadon. "De nagyon gyakran beszéltünk telefonon és össze is jártunk, nagyon-nagyon szerettük egymást" - hangsúlyozta, hozzátéve: bár tudta, hogy Psota Irén beteg, mégis váratlanul érte a halála, úgy szakadt rá az elvesztése.

Psota Irén, a nemzet színésze, a Madách Színház kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művésze életének 87. évében hunyt el hosszan tartó betegség után.

Szerednyey Béla: szenvedélyes színésznő és ember volt

Psota Irén végletes színésznő volt, szenvedélyes, egész munkássága ennek a szenvedélynek a mentén haladt - mondta el az MTI-nek Szerednyey Béla színész a csütörtökön elhunyt színésznőről.

"Langyos sose, vagy hideg, vagy forró volt" - méltatta a színésznő pályafutását Szerednyey Béla.

Felidézve első közös munkájukat a színész elmondta: Psota Irén igazi "madáchos színész" volt, de tett egy vargabetűt a Nemzeti Színházban, ahonnan a nagy visszatérése 1988-ban a Doctor Herz című musical volt. Szerednyey egy alkoholista segédszínészt alakított, akit Psota Irén szerepe szerint felkarolt és segített.

"Az életben pontosan ugyanilyen segítőkész volt, rettenetesen sokat köszönhettem akkor neki" - hangoztatta a színész, hozzátéve, hogy kollégáihoz mindig alázattal fordult, a régi színésziskola a zsigereiben volt.

Felidézte, hogy különleges, anya-fiú kapcsolat fűzte a színésznőhöz, aki Psótanyának nevezte magát, míg Szerednyeyt tréfásan Fiómiónak becézte.

Emlékeztetett arra, hogy az általa koreografált az Apácák című musicalben a főszerepet játszotta a színésznő. Az utolsó színpadi munkája a Psota, Psota, Psota! című önálló est volt a Madách Színházban, a produkció színpadra állításában Szerednyey Béla is közreműködött koreográfusként.

"Mikor abbahagyta, próbáltam visszacsábítani, hiszen nem volt olyan előadás, hogy ne tapsolt volna állva a közönség" - hangsúlyozta Szerednyey Béla, hozzátéve, hogy Psota Irén búcsút vett a színpadtól, mert királynőként akart megmaradni a közönség emlékezetében, megőrizve méltóságát.

Felidézte, hogy azon kevesek közé tartozott, akik rendszeresen meglátogatták a színésznőt az otthonában, nyár óta azonban már csak telefonon tartották a kapcsolatot. Mindenki tiszteletben tartotta, hogy visszavonultan akar élni - hangsúlyozta.

Szerednyey Béla kitért arra is, hogy Psota Irén élvezte az életet: szeretett enni és utazni. "Felhőtlenül jól éreztem magam vele, de ugyanakkor nagyon kemény is tudott lenni, nem bírta elviselni a tehetségtelenséget, amelyet tűzzel-vassal üldözött" - emlékezett a színész.

Psota Irén, a nemzet színésze, a Madách Színház kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésze életének 87. évében halt meg. A művésznő hosszan tartó betegség után, szívelégtelenség következtében, álmában hunyt el.

Makk Károly: Magyarország egyik legnagyobb egyéniségét veszítettük el

Psota Irén halálával Magyarország egyik legnagyobb egyéniségét, tehetségét veszítettük el - mondta el az MTI-nek Makk Károly rendező a csütörtökön meghalt színésznő pályafutását méltatva.

Psota Irén minden szempontból különleges tehetség volt: mint ember, mint színésznő és mint társ. Egy olyan egyéniség volt, akit nem lehet máshoz hasonlítani - emlékezett a Kossuth-díjas filmrendező.

Mint fogalmazott, nagyon szeretett Psota Irénnel dolgozni, mert mindent el tudott játszani, mindent megérzett és megértett.

Felidézte, hogy Psota Irén gyakran fordult hozzá tanácsért. Minden színész azt adja vissza, ami benne van. Psota Irén a tehetséget, a becsületet, a tisztességet, az álmokat - fogalmazott Makk Károly.

Psota Irén benne van a világ színészetének aranykönyvében - hívta fel a figyelmet a rendező, hozzátéve, hogy a színésznő halálával akkora művész távozott, hogy a veszteséget csak később lehet felmérni.

Makk Károly filmjei közül Psota Irén szerepelt többek között a Ház a sziklák alatt, Az utolsó előtti ember, Mit csinált feleséged 3-tól 5-ig?, Egy erkölcsös éjszaka, A bolond lány, valamint Az utolsó kézirat című alkotásban.

Meghalt, mert ráért

A szakma és a közönség körében is nagy szeretetnek örvendő színésznőről Garas Dezső azt mondta: "Elementáris színésznő, hatalmas mágus, fenomenális, frenetikus színésznő. Nagyon-nagyon meg kéne ünnepelni, hogy létezik, él, mozog, dolgozik, és van nekünk ... az Irén." Életét csak a színpadon tudja elképzelni, ahol nem játszik, hanem él. Egyszer arra kérdésre, hogy ha eltiltanák a pályától milyen foglalkozást választana, azt felelte: a színésznőit. Psota Irén mindent óriási szenvedéllyel csinál, mindig aktív, egyszer azt nyilatkozta: Minden percet hasznosan kell élnem. Tudja mi lesz a fejfámra írva? "Meghalt, mert ráért".

MTI