Magyar előzményei is voltak a pápa-pátriárka találkozónak
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát már több mint tíz éve próbálta előkészíteni a keleti és nyugati kereszténység egyházi vezetőinek találkozóját.
2016. február 28. 09:16

Kövér László, az országgyűlés elnöke pedig két éve arról beszélt az orosz pátriárka külügyesének, hogy nagy megtiszteltetés lenne, ha Magyarország találkozna Kirill pátriárka és Ferenc pápa.

Már a mostani keleti ortodox keresztény vezető, Kirill elődje, II. Alexij pátriárka is szívesen találkozott volna az akkori pápával, azt azonban tudni kell, hogy a moszkvai pátriárka a nyugati egyházfővel csak akkor találkozhat, ha a tizenöt tagú szinódusi belső bizottság erre engedélyt ad neki – mondta Benyik György teológus.

Pletykák Kirillről

A professzor szerint a pletykák arról szólnak, hogy annak idején épp – a később, 2008-ban, II. Alexij utódjának megválasztott – Kirill pátriárka volt a találkozó legnagyobb ellenlábasa.  Kirill 2008-ig szmolenszki és kalinyingradi metropolita volt, illetve a moszkvai patriarchátus külkapcsolatok részlegének elnöke.

Ezt, a végül nem megvalósult eseményt akarta előkészíteni 2005-ben Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. 2007-ben Alekszijjel találkozott Erdő Péter esztergomi érsek, és hosszasan beszélgettek egyházjogi problémák megoldási lehetőségeiről.

Magyarországi találkozó lehetősége

2013-ban pedig Hilarion volokalamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus külügyi vezetője járt Budapesten, ahol Erdő Péterrel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is találkozott.

Utóbbi akkor azt mondta, nagy megtiszteltetés lenne Magyarország számára, ha Kirill pátriárka és Ferenc pápa történelmi jelentőségű találkozására hazánkban kerülne sor. A maga részéről Hilarion támogatta az elképzelést. Erre a csúcsra került sor végül 2016 február 12-én Kubában. Az 1054-es nagy egyházszakadás óta először találkozott egymással a katolikus és az orosz ortodox egyház feje.

A kevés alkalmas helyszín közé tartozott Pannonhalma

A teológus szerint Ferenc és Kirill azért találkoztak Kubában, mert Európában minden helyszín valamilyen szimbólumot hordoz. Pannonhalma mégis azért került szóba korábban, mert az olyan ősi kolostor, hogy már a kölcsönös kiátkozás előtt létezett – tette hozzá a teológus professzor.

Benyik György szerint a kubai találkozó politikai szempontból legalább olyan fontos, mint a pápa első látogatása Izraelben, vagy az, hogy 1965-ben VI. Pál pápa és I. Athenagorasz ökumenikus pátriárka visszavonta a kölcsönös kiközösítést, ezzel megteremtve a nyugati és a keleti egyház közötti megbékélés lehetőségét.

Vasárnapi újság/Kossuth Rádió
MTI Hírfelhasználó