Szociológusok és közgazdászok találkoztak a RETÖRKI-ben
Veress József, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem professzora tartott előadást a világelit gazdaságpolitikájának válságáról.
2016. február 29. 18:00

Lóránt Károly, az intézet külsős munkatársa szervezésében szociológusok és közgazdászok nyolcadik alkalommal jöttek össze a RETÖRKI tanácstermében. Ezúttal Veress József, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem professzora tartott előadást a rendszerváltás vetületében a világelit gazdaságpolitikájának válságáról.

Az előadás lényegében arról szólt, hogy a világelit hogyan befolyásolja a világ társadalmait és gazdaságait a saját kiváltságainak megtartása, sőt megerősítése érdekében. A világelitet, amelyet háttérhatalomnak is szoktak nevezni, nehéz definiálni, leginkább azokat a befolyásos gazdasági és politikai vezetőket szokták érteni rajtuk, akik képesek arra, hogy a világgazdaságot és politikai játékszabályait, értékrendszerét a maguk képére és érdekében formálják. E formálás egyik eszköze a média, amelyen keresztül széles tömegek nézeteit lehet meghatározott irányba befolyásolni, illetve a média tulajdonlásán keresztül meg lehet akadályozni más nézetek terjedését. Erre jó példa az úgynevezett ”gonzó” újságírás. A kifejezés a francia-kanadai „gonzeaux” szóból ered, melynek jelentése „fényes ösvény”. A gonzó lényege az erős szubjektivitás, a tények és a fikció vegyítése a szerző által közvetített üzenet hatásának felerősítése érdekében. A gonzó az 1970-es években született, mint az új újságírás egyik fajtája, feltalálása az amerikai Hunter S. Thompson nevéhez fűződik, ha ugyan a félrevezető tájékoztatást egyáltalán fel kellett valakinek találni. Elterjedése egybeesik az új, neoliberális közgazdaságtan térnyerésével, amelynek elfogadtatása részben e félrevezető újságírással, részben a gazdasági és pénzügyi hatalom egyre szűkebb embercsoportok kezébe történő koncentrálódásával és ezek vezető politikai pártok feletti uralmának kialakulásával történt.

A gonzó újságírásra jó példa az a tevékenység, ahogy a menekültválsággal kapcsolatos magyar intézkedéseket a nyugati média bemutatta. Ám a „gonzó” kifejezés kiterjeszthető a meghatározott célokat szolgáló tanulmányírásokra is, például azokra, amelyekkel az európai és amerikai gazdasági és pénzügyi elit igyekszik meggyőzni Európa lakosságát, hogy az USA és az Európai Unió között tervezett kereskedelmi és befektetési partnerség az ő érdekeit szolgálja.

A gazdasági és pénzügyi világválság kitörése óta a hatalmi központok az egyes országokban fellelhető vagyonok újrafelosztására törekednek. Erről szól az arab tavasztól Ukrajnáig terjedő ív, számos helyszínnel. Ennek egyik leképeződése a fő trenddel szemben álló államok egyre inkább kiteljesedő integrációs stratégiája, amit a brazil, orosz, indiai, kínai, dél-afrikai kapcsolat (BRICS) demonstrál. A szövetség alternatív valutaalapot és új fejlesztési bankot hoz létre a szuverenitás erősítésére.

Az Egyesült Államok azonban nem kívánja átadni vezető világhatalmi posztját és ezt szolgálja – több hasonló között – az EU-val folyamatban lévő tárgyalás a már említett transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről. A szerződéstervezet feloldaná a génkezelt élelmiszerek korlátozását, feloldozná a korábban a válság miatt megregulázott bankszektort, privatizálná a közszolgálati szektort, és olyan magánbíróságot hozna létre, ahol az egyes országok parlamenti döntései is megvétózhatók lennének, ha azok nem adnának teret a multik üzleti stratégiáinak, és emiatt nekik káruk (elmaradt haszon) keletkezne.

A gonzó újságírás segítségével gőzerővel folyik az európai lakosság meggyőzése olyan kérdésekben, amelyekben egyébként az átlag európai gyökeresen más elveket vall, mint az unió világelit által befolyásolt (pontosabban uralt) vezetése. Az Egyesült Államokkal kötendő kereskedelmi és befektetési egyezményen túl ilyen még például a bevándorlás kérdésében elfoglalt álláspont, amelyben az európai vezetés olyan álláspontot képvisel, amelyet a lakosság nyolcvan százaléka hevesen ellenez. Már ha meg meri mondani a véleményét, mert az Európában talán inkább, mint Amerikában uralkodó véleményterror meggátolja, hogy az emberek elmondhassák véleményüket. Erre jó példa, hogy a menekültválsággal kapcsolatban számos német internetes újság (például a Spiegel) megszüntette a hozzászólás lehetőségét, mert a hozzászólások döntő többsége elutasította az újságcikkek mondanivalóját. Ide tartozik, hogy Angela Merkel egy ENSZ-rendezvényen, ahol Mark Zuckerberg, a Facebook tulajdonosa is ott volt, Zuckerbergnek szegezte a kérdést, hogy mit tesz annak érdekében, hogy a gyűlöletbeszédet a Facebookon korlátozza. És bármit, ami nem tartozik a politikailag korrekt beszéd körébe, annak lehet minősíteni.

Mindez azt jelenti, hogy az európai, vagy a világelit semmibe sem veszi a társadalom tömegét jellemző értékvilágot, ami azután lecsapódik a növekvő jövedelemkülönbségekben, az alapvető szolgáltatások (oktatás, egészségügy) fokozatos leépülésében.

Ugyanakkor az uralkodó elitet kiszolgáló politikusok megfelelő megbecsülésben, bónuszokban részesülnek, amire példa – többek között – Anders Fogh Rasmussen dán politikus, aki miután az európai, de főleg az amerikai vezető körök megelégedésére betöltötte a NATO főtitkári tisztét, ma már – megfelelő díjazásért – a Goldman Sachs tanácsadója. Gerhard Schrödert is megbecsülték politikai pályája befejezése után: a Rothschild és a Gazprom munkatársa is volt; a gázóriásnál jelenleg is vezető tisztségviselő.

Az előadásból és az azt követő vitából leginkább azt a következtetést lehetett levonni, hogy egy olyan változó világban vagyunk, amelyben egyre keményebb küzdelem várható a hatalom birtokosai és az egyre romló helyzetű tömegek között és azon kell gondolkodnunk, hogy ebben a küzdelemben miképpen tudunk a legjobban helytállni.

RETÖRKI
  • Orbán: A baloldal be akarja hozni a migránsokat
    Magyarország készen áll, hogy ahol tud, ott segítséget nyújtson Olaszországnak, így ha végre elszánja magát, hogy a határokat megvédi, segítünk, és abban is, hogy az itt lévő migránsokat hazavigyék - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján, szombaton Rómában.
  • A polgári-nemzeti-konzervatív szavazók mozgósítása a fő cél
    A polgári-nemzeti-konzervatív szavazók mozgósítását említette a három hét múlva esedékes önkormányzati választások előtti legfőbb feladatnak egy szombati budapesti sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely.
  • Felívelő korszak elején az ország
    Magyarország megmutatta, hogy sikeres lehet a családokra építő és a bevándorlást elutasító politika, emiatt támadják hazánkat Brüsszelben. Demokratának lenni azonban annyit jelent, hogy nem félünk, ezért kiállunk az igazunkért – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Judit, akit az igazságügyi miniszteri feladatairól és a közelgő önkormányzati választásról is kérdeztünk.
MTI Hírfelhasználó