Ezért sülne el fordítva a Magyarországot is fenyegető ötlet
Egy euró uniós támogatásból 80 cent a kohéziós politikát finanszírozó országokba vagy anyavállalataikhoz áramlik vissza. Ez matematika, az olasz miniszterelnök kijelentése hátterében ezért egészen más állhat.
2016. március 4. 10:08

„Az egyirányú szolidaritás elképzelhetetlen számunkra. Másképpen mondva az nem lehet, hogy az ember csak akkor legyen szolidáris, ha európai pénzt kap, ha viszont a migránsokról van szó, akkor már nem szolidáris. Mindig létezik szolidaritás, vagy soha.”

Matteo Renzi pénteki sajtótájékoztatóján így tette egyértelművé álláspontját, hogy mindenki vegyen részt az Európába érkező migránsok befogadásában. Az olasz miniszterelnök egy másik nyilatkozatában a negatív következményeket is felvázolta azok számára, akik erre nem hajlandóak. Ha egyesek nem szolidárisak a migrációs válság megoldásában, a nagyobb országok ne legyenek szolidárisak az uniós hozzájárulásokban.

Korábban Werner Faymann osztrák kancellár és Thomas de Maizière német belügyminiszter is felvetette a pénzügyi támogatások megvonását azoktól az országoktól, melyek nem akarnak ellenőrizetlen tömegeket engedni a területükre.

Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint nem lehet a pénzelvonás közvetlen válasz arra, ha egy ország nem fogadja el a kötelező betelepítési kvótát. A folyamat nem annyira egyszerű.

Tegyük fel, a problémát az jelenti azon államok oldaláról, melyek többségben vannak a tanácsban, hogy bizonyos kelet-európai országok a kvótahatározatot nem hajtják végre – mondta a nemzetközi jogász. - Az uniós alapító szerződései alapján ilyenkor kötelezettségszegési eljárást kell indítani, ami valamilyen eredménnyel le fog zárulni. Vagy azzal, hogy az unió bírósága megállapítja a kötelezettségszegést, ilyenkor a rendelkezésre álló eszközökkel - például kényszerítő bírságot vethet ki – próbálja kényszeríteni az érintett országokat.

Ez egy tiszta helyzet. A kvótahatározatot azonban Szlovákia és Magyarország semmisségi keresettel támadta meg az EU bírósága előtt. Az is előfordulhat, hogy ennek hatására 2016 végére megsemmisítik a határozatot, vagy annak bizonyos részeit, ami új helyzetet teremthet.

Más, közvetett módja lehet még az uniós források visszafogásának. Tóth Norbert szerint felülvizsgálható a 2014-2020 közötti uniós költségvetési keretre vonatkozó rendelet.

Ez akkor tehető meg, ha előre nem látható körülmény következik be – világított rá. Elképzelhető, hogy az elmúlt évben és a most is jelentkező migrációs nyomást az EU tagállamai úgy értékelik, az jelentős kiadást igényelt, mely jelentkezik a költségvetésben, és előre nem látható körülménynek is minősíthető. Erre hivatkozva a rendelet egyszer felülvizsgálható – jegyezte meg Tóth Norbert.

A nemzetközi jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy 2020-ig sor kerülhet az uniós alapszerződés módosítására is a brit reformjavaslatok, esetleg az unió bővítése miatt. Ez esetben szintén hozzányúlhatnak a strukturális és fejlesztési alapokhoz.

György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza hangsúlyozta: a kelet-európai országoknak is nyújtott források működtetik a kohéziós politikát, amin pedig az egész unió működése is alapul.

A támogatások nem értelmezhetők alamizsnaképpen – tette egyértelművé. Ezek azt a célt szolgálják, hogy kiegyenlítődjenek a társadalmi és gazdasági különbségek. Miért fontos ez a fejlett országoknak, miért finanszírozzák ezt? Azért, mert ott tudnak az ő multi-, és transznacionális vállalataik értékesíteni, ahol van fizetőképes vásárlóerő. Az pedig csak akkor lehetséges, ha azokat sikerül az uniós átlagára emelni. Az, hogy az EU fejletlen országai felzárkózzanak, az a fejlett országok, és azok gazdasági szereplőinek legfőbb érdeke is.

Egy lengyel kutatás próbált rámutatni, hogy egy eurónyi támogatásból, melyet Lengyelország vagy egy másik kelet-európai tagállam kap, mennyi marad a támogatott országban, és mennyi áramlik vissza a támogatást fizető országokba.

Egy euróból 80 cent a kohéziós politikát finanszírozó országokba vagy az ott működő anyavállalatokhoz áramlik vissza - idézte György László.  A fejlesztési forrásokat finanszírozó országok azt szokták felhozni a kohéziós politika kritikájaként, hogy nem valósul meg konvergencia a fejlett és a fejlődő régiók között. Ennek az egyik oka, hogy válság volt, ami a fél perifériát sokkal jobban érintette, mint a magországokat. Ez egy világgazdasági összefüggés: a magországok vállalatai a fél perifériát egyfajta ütközőzónának használják. Válság esetén onnan vonnak el forrásokat, ott építenek le munkaerőt, és nem a saját anyaországaikban. Ez az oka, hogy az elmúlt időszakban elmaradt a felzárkózásunk.

A Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza szerint az olasz miniszterelnök támogatások megvonásával már most a következő, 2020 utáni költségvetésének elosztására próbál nyomást gyakorolni, és mint befizető, minél jobb alkura játszik. Noha annak tárgyalása még messze van.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Orbán: a kvóta átnevezve is kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi
    Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagjában hiába nevezik át a kvótát másnak, attól még kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, miután lengyel és cseh kollégájával együtt másfél órán keresztül tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
  • Azonosították az első magyarországi dinoszaurusztojás-leletet
    A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek csütörtökön mutatták be Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.
  • A legszigorúbb egészségügyi rendszabályok mellett rendezik meg a Szuperkupa-mérkőzést
    A legszigorúbb egészségügyi rendszabályok mellett rendezik meg a Szuperkupa döntőjét, a Bayern München-Sevilla mérkőzést csütörtök este a Puskás Arénában - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője csütörtökön online sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó