Budapest és Krakkó testvérvárosi kapcsolatra lép
Budapest és Krakkó még ebben az évben testvérvárosi kapcsolatra lép - jelentette be Tarlós István főpolgármester a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM) a Közös úton - Budapest és Krakkó a középkorban című kiállítás pénteki megnyitóján, melyen Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök is részt vett.
2016. március 18. 18:45

Tarlós István emlékeztetett arra, hogy Krakkóból több mint 200 műtárgy érkezett a két város középkori és kora újkori párhuzamos fejlődését több mint 450 műtárgyon keresztül bemutató kiállításra, amelynek megnyitója a Magyar-Lengyel Barátság Napja alkalmából meghirdetett, március 18-19-i ünnepségsorozat része.

Mint elmondta, Krakkó és Budapest a középkor óta meghatározó szerepet tölt be Közép-Európában. A két város ugyanazon kereskedelmi út mellett fekszik, így kapcsolataik kialakulását kezdetben a kereskedelem ösztönözte, majd a krakkói egyetem is komoly vonzerőt jelentett a magyar diákoknak. Krakkó és Budapest ma az EU két gyorsan és egészségesen fejlődő, egyúttal a múltból is építkező városa - hangsúlyozta.

Tarlós István felidézte: már egy évtized telt el azóta, hogy felavatták Győrben a lengyel-magyar barátság emlékművét, azóta Európában elsőként épült Óbudán köztéri katyni emlékmű. De soha nem feledkezhetünk meg Bemről, Dembinskiről, az 1848-49-es és az 1956-os összefogásról, valamint a közös EU-csatlakozásról sem - emelte ki a főpolgármester, hozzátéve: Krakkó és Budapest kapcsolata biztató és szép jövő elé néz, amelyből a két város lakói profitálhatnak.

Krakkó polgármestere szerint az elmúlt ezer év európai történelme tele van háborúkkal, kivéve a lengyel és a magyar nemzet kapcsolatát. A kiállítást megtekintve könnyen érthetővé válik ez a mély barátság, amely különböző korokban - például a második világháborúban vagy 1956-ban - egyaránt megmutatkozott - fogalmazott Jacek Majchrowski.

Mint megjegyezte, a két város útjai is gyakran közeledtek, néha távolodtak, de messze sosem kerültek egymástól.

Jacek Majchrowski emlékeztetett arra is, hogy a tárlat a BTM és a Krakkói Városi Múzeum több mint három évvel ezelőtt kezdődött együttműködésének eredménye, de a szervezésében számos más intézmény is részt vett.

Zsoldos Attila történész elmondása szerint a tárlat két szempontból is kiemelkedik a középkor történetét vizsgáló kiállítások sorából: az egyik a téma, hiszen a lengyel-magyar kapcsolatok mindig kiemelt figyelmet élveztek a két országban.

A kapcsolatok kezdete a múlt homályába vész, a 11. században jelentek meg az első magyar "politikai menekültek" - a majdani Béla, Géza és Szent László királyok - Lengyelországban, majd a későbbi századokban is gyakran leltek menedéket egymásnál a két nemzet fiai - jegyezte meg.

A kiállítás másik nagy erénye, hogy nem általánosságban mutatja be a lengyel-magyar kapcsolatok történetét, hanem két városra fókuszál - hívta fel a figyelmet Zsoldos Attila, hozzátéve: a tárlat méltó módon vezeti be a 2016-2017-es lengyelországi magyar kulturális évad eseményeit.

Mint Farbaky Péter, a BTM főigazgatója elmondta, a kiállítás július 24-ig látható Budapesten, majd jövőre Krakkóban is bemutatkozik.
   

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó