Lezsák: a magyar-orosz kapcsolatok megújulásának korát éljük
A magyar-orosz kapcsolatok tartós és folyamatos megújulásának korát éljük, a politika és a gazdaság mellett jó és fontos az együttműködés a kultúra, a humanitárius kérdések és az oktatás területén is - mondta Lezsák Sándor (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar-Orosz Baráti Tagozatának vezetője, a Tolsztoj Társaság tiszteletbeli elnöke egy hétfői budapesti konferencián.
2016. március 22. 08:05

A politikus a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) által szervezett tanácskozáson kiemelte: Magyarország erősen érdekelt abban, hogy mihamarabb normalizálódjon Oroszország és az Európai Unió kapcsolata, és nemzeti érdekünk, hogy megszűnjenek mindazon okok, amelyek korábban gazdasági és politikai szankciók bevezetéséhez vezettek. Hozzátette, Oroszország kiemelt partnere Magyarországnak.

A rendszerváltások tapasztalata és értékelése Magyarországon és Oroszországban című konferencián Lezsák Sándor bevezető előadásában közölte: manapság könnyebb eligazodni az évszázadokkal vagy évezredekkel korábbi események között, mint a rendszerváltoztatás történetében, mert "az egykori történelmi iránytűt álságos mágnesezők viszik tévútra", koncepciós koholmányokkal, féligazságokkal ferdítve el az akkor történteket.

A túlélők nemcsak koszorúznak, hanem az évek, évtizedek múlása koronatanúvá avatja a történelmi statisztákat is - mondta, hozzátéve, "az igazi vesztesek újra és újra bevetik a jól bevált szellemi kábítószereket", a múltat torzító technikák gazdag eszköztárát, a kettős mércét, "hogy miképpen lehet alantas szándékkal rombolni nemzeti önismeretet, hitet, hűséget évtizedek értékeihez, történelmi hazánkhoz".

"A múlt nincs magától", azért minden nemzedéknek újra és újra meg kell küzdenie - fogalmazott a politikus, rámutatva arra, hogy az emberek tudatában csak lassan és felületesen jelennek meg a változó történelmi helyzetek hozta átrendeződések.

A rendszerváltoztatásról szólva Lezsák Sándor kijelentette, "tízmillióan ennyire voltunk képesek, és nem többre, de nem is kevesebbre". A kormányzati politika feladataként említette azt is, hogy meglegyenek a múlt, benne a közelmúlt feltárásának feltételei, és így is bővítsük nemzeti önismeretünket.

Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója az eseményen azt emelte ki: a kétnapos tanácskozás megszervezésével az volt a céljuk, hogy elindítsák a magyar-orosz szakmai párbeszédet a rendszerváltásról a "meglehetősen zaklatottá vált Európában".

Hangsúlyozta: a két állam polgárainak mást és mást jelentenek a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveinek fordulóján történtek, hiszen "a szovjet emberek tudata súlyosabban élte meg a rendszer, a birodalom összeomlását".

MTI
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kik támadják a múltunkat?
    Az archeogenetika tudományával közelebb lehet jutni a honfoglalók eredetének kérdéseihez.
  • A Hagia Sophia története
    Claudio Monge olasz Domonkos-rendi szerzetes hosszú évek óta Isztambulban él. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban felidézte a Hagia Sophia hányattatott történetét.
  • Soros: Európa ellenségei ellenzik a nyílt társadalom eszméjét
    Interjút adott a Népszavának Soros György, a milliárdos spekuláns, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Az agg agitátor kijelölte az EU-n belüli ellenségeit, amelyek Magyarország és Lengyelország. A világpolitikában pedig Oroszországtól és Kínától tart Soros, aki továbbra is kiáll az örökkötvények gondolata mellett.
MTI Hírfelhasználó