Komolyan kell venni a fenyegetést
Nem ez volt az első eset, hogy valamelyik propaganda anyagában Magyarországot a célpontjai között említette az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet. Horváth József, a polgári elhárítás, valamint a katonai titkosszolgálat volt főigazgató-helyettese szerint ennek fő okai között egyaránt megtalálható a zavar- és a félelemkeltés, valamint a támogatói kör megerősítésének szándéka.
2016. március 31. 08:28

– Az ISIS rendkívül jól bánik az internettel. Tudatosan kihasználja a közösségi média nyújtotta lehetőségeket, igyekszik tematizálni a közbeszédet. Ez egy újdonság, korábban a szélsőséges csoportok egyike sem fordított ekkora figyelmet az imázsépítésre – derült ki a szakértő szavaiból.

Horváth József ugyanakkor hangsúlyozta: a fenyegetést mindezek ellenére nem szabad elbagatellizálni. – Hazánkban jelenleg a terrorkészültség hármas, azaz közepes fokozata van érvényben, ami megfelel a helyzet komolyságának, mivel Magyarország sok nyugati államtól eltérően nincs lépéshátrányban. A kormány és a szakszolgálatok az elmúlt hónapokban is tették a dolgukat – szögezte le a vezérőrnagy.

Többször szóba került már, hogy Budapesten népes zsidó közösség él. Horváth József viszont rámutatott: az Európát ért támadások a keresztény nyugati civilizáció, mint nagy egész ellen irányultak, nem pedig valamelyik kisebbsége, például az izraeliták ellen. – Izrael ettől függetlenül jelezte, hogy a Francia- vagy éppen Törökországban élő zsidókat nem érzi biztonságban, s kész befogadni, saját területén megvédeni őket. Magyarország vonatkozásában nem érkeztek ilyen hírek, ami megint csak arra utal, hogy a hazai viszonyok alapvetően stabilak – mutatott rá a volt titkosszolgálati vezető.

– A biztonságunk szempontjából annak is nagy jelentősége van, hogy Magyarországon nincsenek a nyugat-európai városokra jellemző zárt muszlim közösségek. A hazánkban élő közel-keleti és észak-afrikai bevándorlók túlnyomó többsége integrálódott a magyar társadalomba, így őket nehéz megszólítania terroristáknak. Nem úgy azt a tömeget, amely a jólét reményében érkezett és érkezik most is Európa gazdagabb országaiba, ahol gyakran a politikusok és a hatóságok részéről is olyan visszajelzéseket kapnak, hogy rájuk nem vonatkoznak a szabályok – jegyezte meg a szakértő.

magyaridok.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó