A kormány komolyan veszi a terrorfenyegetettséget
Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette, hogy a magyar kormány komolyan veszi a terrorfenyegetést, és megtette a szükséges intézkedéseket. A kormányfő a közmédiának pénteken Washingtonban adott interjúban elégedetten nyugtázta, hogy Magyarországot nukleáris szempontból fejlettnek, biztonsági rendszerét pedig kiválónak tartják.
Utoljára frissítve: 2016. április 1. 20:03
2016. április 1. 18:18

Orbán Viktor - aki a nukleáris biztonságról szóló washingtoni csúcsértekezleten a magyar küldöttséget vezeti - péntek délelőtt kétoldalú tárgyalásokat bonyolíottt, elsőként Giorgi Margvelasvili grúz elnökkel tárgyalt. Mint elmondta, a néhány évvel ezelőtt ígéretesen indult magyar-grúz gazdasági együttműködés most az orosz  gazdasági nehézségek miatt ugyan lassult, de a magyar Eximbank hitelkeretet nyitott a grúz-magyar relációban tevékenykedő vállalkozások számára, s ez a kétoldalú gazdasági kapcsolatok ismételt élénkítését szolgálhatja. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Magyarország támogatja Grúzia vízummentességét az Európai Unióval.

A nukleáris biztonságról szóló csúcsértekezleten napirenden lévő témákról szólva Orbán Viktor leszögezte: "nagyon fontos az a bizonyosság, amelyet itt kaptunk, s amely megerősít bennünket abban, hogy a nukleáris energia a következő évszázadban is velünk lesz, s a  legfejlettebb országok nem leépítik nukleáris kapacitásukat, hanem éppen hogy fejlesztik". A kormányfő nagy teljesítmények tartja, hogy Magyarország azon kevés ország közé tartozik, amelyet nukleáris szempontból fejlettnek, képzési rendszerét kiválónak, biztonsági rendszerét pedig kiemelkedőnek értékelik.

Elmondta, hogy a konferencián sokan és sokat beszéltek arról, milyen nukleáris fejlesztéseket terveznek, s Magyarországnak is vannak tervei: Franciaországgal és a visegrádi együttműködés (V4) keretében. "De mindennek az előfeltétele az, hogy a biztonságot garantálni tudjuk, s nem is egyszerűen a technológiai biztonságról van szó, arról, hogy ne legyen baj az erőműveinkkel, hanem arról, hogy a világban megnövekedett terrorfenyegetettség miatt az atomerőműveket például a szokásosnál nagyobb veszély fenyegeti" - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: e veszélyek elhárításában is együtt kell működni, s a konferencián éppen ennek az együttműködésnek a technikáit és módszereit dolgozzák ki.

 A kormány terrorellenes akciótervére vonatkozó ötpárti egyeztetésről a kormányfő optimistán nyilatkozott. Mint mondta, neki jobb véleménye van a politikai vezetőkről, köztük az ellenzékről is, mint általában a magyar közvéleménynek, s szerinte a terrorizmus fenyegetése nagy horderejű kérdés, és az ellenzékben van elegendő belátás. Ezért arra számít, hogy előbb-utóbb sikerül megállapodni. "A felelősség kiköveteli a megfelelő és helyes viselkedést a kormánytól is és az ellenzéktől is" - fogalmazott Orbán Viktor.

Az MTI-nek arra a felvetésére, hogy mennyire kell komolyan venni a The Washington Times című lap információit, miszerint az Iszlám Állam terrorszervezet Magyarországot is megfenyegette, a kormányfő azt válaszolta: általában a fenyegetést érdemes komolyan venni, mert ha nem, és a baj bekövetkezik, akkor "késő bánat, eb gondolat".  A magyar kormány a kellő komolysággal reagált - tette hozzá a kormányfő, és elmondta, hogy erőforrásokat  csoportosítottak át információgyűjtésre, elhárításra, annak érdekében, hogy Magyarország a szokásosnál védettebb legyen. "Amit lehetett, azt a Magyarország biztonságáért felelős rendőri, titkosszolgálati és terrorelhárítási szervezetek az elmúlt napokban megtettek" - hangsúlyozta.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ez a magyar és az európai, illetve amerikai szervek közötti szorosabb együttműködést is jelenti-e, a kormányfő igennel válaszolt. Hozzátette: mindenki szoros együttműködésről beszél és törekszik is rá, ám  ez nagyon kényes terület, s az információkat mindenki féltve őrzi. "De mindenki  érzi ennek a fontosságát s ez esélyt ad arra, hogy az együttműködés színvonala javuljon" - szögezte le Orbán Viktor az MTI-nek.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Gyűlöletcunamit indított a baloldal Müller Cecília ellen
    Ismét Müller Cecília került a balliberális médiumok célkeresztjébe. Ezúttal Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke köszörülte a nyelvét az országos tiszti főorvos személyén és munkásságán a Népszavában, összességében azt nehezményezve, hogy az emberek köszönetet mondanak Müller doktornő munkájáért. A 444.hu sem cáfolta meg magát: kapva kapott az alkalmon, hogy lefasisztázza a szakembert.
  • Négyből semmi – A szegedi szabadstrandok múltja és jelene
    „A szabadstrandok elvételére tett kísérlet merénylet a magyar nyár ellen” – olvasható az MSZP legújabb hazugságkampányában, melynek aláírásgyűjtő akciójába nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a párt szegedi önkormányzati képviselői is. Azok, akik az elmúlt másfél évtizedben asszisztáltak ahhoz, hogy a Tisza-parti baloldali városvezetés Szeged valamennyi szabadstrandját fölszámolja.
  • A legnagyobb veszély az, hogy egyre mélyebbre ássák magukat az árokba
    „Engem nem érdekel, hogy ki hergel kit. A tanárok a diákokat, a diákok a tanárokat, vagy a politikusok hergelik kiállásra őket. Ennek a boncolgatásától el kéne lépni, és a kölcsönös bizalmat kellene valahogy visszahozni” – Rátóti Zoltánt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen kinevezett kuratóriumának tagját kérdeztük modellváltásról, elvégzendő feladatokról, jogkörökről, ellenállásról, illetve szembesítettük a sértett felek követeléseivel. Interjúnk.
MTI Hírfelhasználó