Áfacsalók szorításában a hazai élelmiszeripar
Bár az utóbbi évek kormányzati intézkedéseinek köszönhetően a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is csökkent az áfacsalással érintett ügyletek száma, az erre szakosodott hálózatszerű cégláncolatokat nem sikerült teljes egészében kiirtani a rendszerből. Az egyes termékpályákon a piaci szereplők szerint a forgalom fele-harmada a szürke zónából származik.
2016. április 9. 08:46

Egy 2012-es becslés szerint az élelmiszerek kereskedelménél négy adóforintból egy nem folyik be a költségvetésbe, az ágazatban az akkori adatok szerint mintegy 130 milliárd forint adót csalnak el évente. Bár azóta a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokat javult a helyzet – bevezették az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer), a hatóságok együttes fellépésével szigorodtak az ellenőrzések, a sertéságazatban pedig kétkörös áfacsökkentés történt –, még mindig vannak ágazatok, ahol jelentős a feketekereskedelem aránya.

Ilyen például az ultrahőkezelt (UHT-) tejek piaca, ahol a dömpingárú import mellett az áfacsalással érintett tételek ma már az ágazat működését veszélyeztetik. A zöldség-gyümölcs ágazatban szintén komoly problémát jelent a feketézők magas aránya, az áfa nélkül a piacra kerülő termékek ugyanis jelentős versenyhátrányt okoznak azoknak a termelőknek, akik legálisan értékesítik a termékeiket.

Bár a nagybani trükközők ellen egész jó módszernek bizonyult az ekáer bevezetése, még mindig akadnak olyanok, akik megpróbálják kijátszani a rendszert, s bizony szép számmal vannak olyan termelők és kereskedők, akiknek sikerül is a mutatvány. Ilyen például, amikor a külföldön vásárolt árut – papíron – harmadik országba szállítják. Ez után itthon elvileg nem kell áfát fizetniük, hiszen csak átutaztatják az országon. A trükk ott van a dologban, hogy a termék valójában sosem jut át a határon. Az árut Magyarországon lepakolják, a kamion pedig már üresen halad tovább a harmadik ország felé. Ezzel – ha nem kapnak ellenőrzést a trükközők – a nyilvántartás szerint rendben teljesítették a szállítást.

A másik szembetűnő tendencia, hogy az e-útdíj és az ekáer élesítése óta megszaporodott a 3,5 tonna alatti gépjárművek iránti kereslet. Tavaly 30-40 százalékkal több kishaszongépjárművet helyeztek itthon forgalomba, mint egy évvel korábban. A főként a zöldség-gyümölcs ágazatra jellemző visszaélés lényege, hogy a 3,5 tonna alatti kocsikra ugyan igényelnek ekáer-számot a szállítás előtt az érintettek, a 15 napos lezárási határidőig azonban ugyanazon két pont között, azonos teherrel akár naponta többször is fordulhatnak, a szállítólevelek közül pedig csak azt jelentik le, amelyiknél ellenőrzést kapnak.

A legtöbb hozzáértő szerint tökéletes megoldás nincs az áfacsalás ellen, mindig lesznek ugyanis olyan szereplők, amelyek fantáziát látnak a 27 százalékos nyereséggel kecsegtető, de illegális üzletben. A szakmai vélemények abban is megegyeznek, hogy a feketegazdaság felszámolását tulajdonképpen csak a forgalmi adó mérséklésétől lehet remélni. Ehhez kapcsolható az agrárminiszter pénteki bejelentése. Fazekas Sándor azt közölte: a tárca átfogó tejágazati stratégiát készített, ami tartalmazza az áfa csökkentésének javaslatát is. A dokumentumot még áprilisban megtárgyalhatja a kormány.

Magyaridok.hu
  • Európa az őt alkotó tagállamoktól lehet erős
    Európa attól lesz erős, ha az őt alkotó tagállamok is erősek lesznek, nem pedig attól, hogy Brüsszel erős, a tagállamok pedig gyengék - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Fidesz-KDNP országjárásának tiszafüredi helyszínén.
  • Magas lengyel állami kitüntetést kapott Kövér László Varsóban
    A lengyel-magyar parlamenti együttműködésben és a két ország viszonya fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemekért a lengyel államfő által adományozott kitüntetést Kövér Lászlónak a lengyel alsóházi elnök, Elzbieta Witek adta át.
  • Hollómese
    Mindenki ismeri La Fontaine meséjét, melyben a róka kiravaszkodja a holló csőréből a sajtot. Ha az ifjabbak közül valaki mégsem, akkor sürgősen pótolja. Alapsztori.
MTI Hírfelhasználó