A Political Capital és Búvár Kund
A PC gyakorlatilag bohócot csinált volna a NBH-ból
Hajmeresztő, olykor nevetséges javaslatokat tett a Gyurcsány-kormány idején a balliberális kötődésű Political Capital a polgári titkos­szolgálatnak. A Magyar Idök számára ez derült ki az Alkotmányvédelmi Hivatal napokban nyilvánosságra hozott tanulmányaiból, amelyekből beszédes részleteket közöl. 2006 és 2010 között 432,2 millió forint állami megbízást kapott a Political Capital, az összegből 190 millió forint értékű megbízásuk a Nemzetbiztonsági Hivataltól érkezett.
2016. április 14. 08:42

A Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) megtépázott imázsának javítására a Political Capital (PC) ötletek kifogyhatatlan tárházával állt elő. A PC meghökkentő tanácsokkal látta el például Balajti Lászlót, aki az UD-botrányba belebukó Laborc Sándort váltotta az NBH – az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) jogelődje – élén. A Political Capital programadó sajtótájékoztató megtartását és nyilvános szerepléseket javasolt Balajtinak, ahol – ahogy ők fogalmaztak – proaktívan, a társadalom felé nyitott NBH képét megjelenítve kellene fellépnie. A sajtótájékoztatóra a PC valamiért a Múzeum kávéházat szemelte ki. Az elemző cég lábjegyzetben – biztos, ami biztos – jelezte, hogy szívesen részt venne a sajtótájékoztató megszervezésében, valamint a főigazgató felkészítésében.

A nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőiről egyébként köztudott, rendkívül ritkán mutatkoznak nyilvános rendezvényeken, sajtótájékoztatókon szinte soha. Ami ugyanis az embereket érdekelné, arról nem beszélhetnek, amit viszont elmondhatnak, arra senki sem kíváncsi.

Lózungok

A PC tanulmányaiból kiderült, Balajti Lászlótól gyakorlatilag média roadshow-t vártak volna el televíziós szereplésekkel. Ezeken a főigazgatónak a következő, roppant kreatív lózungokat kellett volna mantráznia: „Új vezető, új NBH”. „Nem politikai, hanem szakmai alapon kell megítélni a szolgálatokat”. „Kétszer négy szó határozza meg munkánkat. Személyesen a következő elveket követem: nyitottság, törvényesség, biztonság, szakértelem. Az NBH pedig ezzel összhangban Kölcsey szavait választotta iránymutatásul: »A Haza minden előtt«”.

Imázsfilm

A balliberális kötődésű elemző cég a romagyilkosságokkal összefüggésben nyilvánosságra került titkosszolgálati szarvashibákat, illetve az UD-blamát többek között egy NBH-ról készített rövidfilmmel feledtette volna. Az alkotás – ami nem készült el – tisztázta volna az NBH szerepét a magyar államigazgatásban. Az imázsfilm rendezőjének „vagy egy neves, de fiatal, manapság divatos személyt, vagy pedig egy elismert dokumentumfilm-rendezőt” képzeltek el.

Arculat

A PC megújította volna a vizuális arculatot is. Ezt természetesen az árpádsávos, turulos logó lecserélésével kezdték volna. Az új arculatot azért tartották fontosnak, „mert egyrészt szakít a múlttal, másrészt az új kommunikációs irányt erősíti vizualitásával. Emellett látványosabb, képekben gazdagabb, jobban strukturált, újszerű, interaktív honlapra van szüksége az NBH-nak ahhoz, hogy megváltoztassa a róla kialakult képet a nyilvánosságban”. Azt itt sem felejtették el jelezni, hogy a Political Capital az új arculat kidolgozását is vállalja.

Bevetésszerű megérkezés

A PC által a titkosszolgálatnak kidolgozott kommunikációs terv része volt az is, hogy szervezzenek turnét az NBH Falk Miksa utcai székházában található minimálkiállítás anyagából. A kiállítási tárgyakat a nagyívű tervek szerint egy-egy ismert, a nemzetbiztonság férfias imázsának megfelelő színész mutatta volna be. A Political Capital úgy képzelte el, és itt érdemes szó szerint idézni: „A meghirdetett helyszínre a kiállítás »bevetésszerűen« érkezzen meg, azaz elsötétített ablakú kisbuszokból gyorsan állítsák fel a tárgyakat és a technikát. Javasoljuk továbbá, hogy a műsorvezető híresség is hasonló dinamizmussal érkezzen meg – akár egy álcát levéve, az összesereglett érdeklődők köréből előlépve.”

Óvodai kifestőkönyvek

És ez még nem minden, a kihelyezett nemzetbiztonsági kiállítás megnyitójára a következő panelt ajánlja az elemző cég: „Az a tény, hogy a magyar titkosszolgálati hagyomány csaknem ezer évre tekint vissza, egyszerre közismert és egyszerre elfeledett. Közismert, hiszen én személy szerint már az óvodai kifestőkönyvben találkoztam Kusid vitézzel, aki a fehér ló mondájában Árpád fejedelem magyarjai előtt járva trükkösen kikémleli Szvatopluk fejedelem országát, vagy Búvár Kunddal, aki a hazánkba betörő III. Henrik német császár dunai hajóhadát lékelte meg.”

Elemzések a buszmegállókban

A PC szerette volna elérni, hogy az NBH munkatársai rendszeresen publikáljanak a Népszabadságban, a HVG-ben, a Magyar Narancsban és a Figyelőben. Többek között „demokráciaértelmezési írások” és „Mi lett volna, ha” jellegű írások publikálását kezdeményezték. Az anyagban kitértek arra, hogy „pár hirdetőoszlopra és buszmegállóba az első nyilvános elemzés kikerül, hogy a járókelők elolvashassák”. Hajmeresztő, de úgy gondolták, hogy az NBH évkönyveit a titkosszolgálat munkatársai forgalmasabb tereken osztogathatnák. Természetesen erre nem került sor. A Political Capital tanácsai szerint az évkönyvet képekkel kellett volna gazdagítani, bulvárosabb híreket is bele kellett volna tenni, továbbá jobb minőségű papírra kellett volna nyomtatni. Az NBH-imázsváltás egyik eszközének – a javaslatokat bemutató prezentációban – az „intenzívebb bulvárjelenlétet” jelölték meg. Egy szociális akció részeként „jótékonysági bál” megszervezését is elképzelhetőnek tartották, ugyanis az megjelenést biztosít a bulvársajtóban.

Legendás magyar kémek

A tanácsadó cég azzal is javította volna az NBH társadalmi megítélését, hogy a hivatal munkatársai az ország nevesebb középiskoláiban történelemórákon ismertessék meg a diákokat a titkosszolgálat főbb funkcióival. Ezen a legendás magyar kémeket és szabotőröket is bemutatták volna. Ahogy a PC szakemberei fogalmaztak: „Az előadó a honfoglalást megelőző felderítést végrehajtó Tarcal vitéztől kezdve Zotmundon (Búvár Kund) át az első világháború magyar mesterkémeiig végigveszi a magyar történelem izgalmasabb fejezeteit.”

------------------------------

Romló megítélés

A Political Capital tanulmányai szerint az UD Zrt., valamint a romagyilkosságok ügye is rombolta a titkosszolgálatok társadalmi megítélését. Az úgynevezett adatgyűjtési ügy 2008 szeptemberében pattant ki, miután a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori főigazgatója, Laborc Sándor feljelentése alapján házkutatást tartottak az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél, illetve a cég vezetőinek lakásán. Az NBH gyanúja mindhárom esetben megalapozatlannak bizonyult: a lőfegyverrel való visszaélést még a házkutatás napján ejtették, mert bebizonyosodott, hogy a „bűnjeleket” az UD hatástalanítva, muzeális céllal szerezte be. A hírbe hozott internetes szolgáltató (Origo) pedig másnap jelezte, hogy szó sem volt a Freemail-rendszer elleni elektronikus beavatkozásról. Az NBH számítógépes rendszerét ért támadási kísérlet is csak ürügy volt, Laborc Sándor feljelentésében már nem szerepelt ez a kitétel. A kormányzati hálózat feltörésére való utalás pedig egy sajátos elhallás következménye lehet: miután az UD Zrt. informatikusa a telefonban a „mek” rövidítést használta a Macintosh operációs rendszerre, a „megnézek valamit a mek-könyvtárban” fordulatot a titkosszolgák a MeH (a Miniszterelnöki Hivatal) adatbankjába történő behatolásnak érthették.

Az ügy másik szála az MDF-ben zajló tisztújítással függ össze. Dávid Ibolya az említett házkutatások után nem sokkal bejelentette: a legfőbb ügyésztől és a Nemzeti Nyomozó Irodától is soron kívüli vizsgálatot kér, mert a birtokába került hangfelvétel szerint Almássy Kornél érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Almássy az MDF alelnökeként indult a pártelnöki posztért, ám – mint akkor közölte – a vele szemben állók közvetítők útján megzsarolták, arra akarták rávenni, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől. Ezt végül meg is tette. A Dávid Ibolya által bemutatott hangfelvétel az NBH által készített telefonlehallgatásokat tartalmazott. A pártelnök egyébként annak tudatában tette a bejelentést, hogy nem folyt ellene adatgyűjtés. Akkoriban az MDF elnöki tanácsadója Somogyi Zoltán, a Political Capital vezetője volt.

A romagyilkosságok felgöngyölítése után pedig az derült ki, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal éppen a gyilkosságsorozat megkezdése előtt hagyott fel a Kiss testvérek megfigyelésével, így a polgári elhárításnak már nem lehetett tudomása arról, hogy az elkövetők fegyverekhez jutottak. A Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) felelőssége is felvetődött az ügyben, feltételezések szerint ugyanis a negyedrendű vádlottat, Csontos Istvánt a KBH korábban beszervezte.

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó