Kövér: identitás nélkül nem lehet egy állami közösséget megtartani
Az Országgyűlés elnöke Poznanban, a lengyel szejm és a szenátus összevont, a kereszténység felvételének 1050. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésén beszélt.
2016. április 15. 19:18

Az állam egy nemzetnek a közössége, amelyet nem lehet identitás nélkül megtartani - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken az MTI-nek a nyugat-lengyelországi Poznanban, miután a lengyel szejm és a szenátus összevont, a kereszténység felvételének 1050. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésén vett részt.

A házelnök példaértékűnek értékelte azt, ahogy Lengyelország a keresztény hagyományához viszonyul. "Ez  nem választható el attól az aktuálpolitikai helyzettől, mely jelenleg egyrészt Lengyelországban áll fenn, másrészt körülveszi Európában Lengyelországot, és Magyarországot is" - tette hozzá Kövér.

"A keresztény identitás képes volt a lengyeleket és a magyarokat is több mint ezer éven keresztül fenntartani" -  fejtette ki a magyar politikus, hozzátéve: " "elhamarkodott lenne ezt az erkölcsi alapot mindenféle szedett-vedett ideológiákkal  próbálni meg helyettesíteni". "A görög bölcsességen, a római jogon és a kereszténységen alapuló európai civilizáció megőrzéséhez mindhárom említett pillér szükséges" -  vélte a házelnök.

Duda: hűek maradunk a keresztény örökségéhez

Lengyelország hű marad keresztény örökségéhez, a keresztény hagyományból erednek a mai problémák megoldásai is - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök pénteken a nyugat-lengyelországi Poznanban, a szejm és a szenátus összevont, kihelyezett ünnepi ülésén, melyet a kereszténység felvételének 1050. évfordulója alkalmából rendeztek.

Az európai parlamentek képviselői, a lengyel kormány tagjai, valamint egyházi méltóságok - köztük a Ferenc pápa legátusaként érkezett Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár - részvételével tartott ünnepi ülésen Magyarországot Kövér László, az Országgyűlés elnöke képviseli. Az ülés a háromnapos állami és egyházi megemlékezések része. A csütörtöki programon Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke is jelen volt.

(MTI/EPA/Jakub Kaczmarczyk)

A lengyel elnök, értékelve a lengyelországi kereszténység felvételének történelmi jelentőségét, leszögezte: "A keresztény civilizációhoz való csatlakozás áttörést jelentett a lengyelek történelmében". Rámutatott: a lengyel identitás és kultúra ezzel azokra az alapokra helyezkedett, melyek az európai civilizáció alappillérei is: a görög filozófiára, a római jogra és a zsidó-keresztény hagyományra, az Ó- és az Újszövetségre, a tízparancsolatra és az Evangéliumra. Úgy vélte, hogy "a görög-római és zsidó-keresztény civilizációból erednek a mai problémák megoldásai is".

"E civilizációnk alapjainak tönkretételére, helyettesítésére irányuló kísérletek mindig szenvedéssel és rombolással jártak" - mondta, utalva többek között a huszadik századi két totalitarizmusra.

Az államfői beszéd előtt Stanislaw Karczewski, a szenátus elnöke felolvasta azoknak az alsó- és a felsőház által korábban elfogadott határozatoknak a szövegét, melyekben a kereszténységnek Lengyelország történelmében betöltött szerepét méltatták. A szenátusi határozatban leszögezték többek között, hogy "Európa latin keresztény közössége akkor terjesztette ki befolyását, amikor Magyarországról származó Szent Hedvig királynő házasságot kötött Jagelló Ulászlóval, a nagy dinasztia alapítójával, mely dinasztia uralkodása alatt Lengyelország, a tolerancia és kulturális sokszínűség hazájaként, az állami berendezés tekintetében kivételes jelenség lett a korabeli világban".

A jubileumi év keretében arról emlékeznek meg, hogy a Piast-dinasztiát alapító I. Mieszko fejedelem valószínűleg 966 nagyszombatján, április 14-én keresztelkedett meg. Mieszkót a keresztség szentségében egy, a cseh Premysl-házból származó felesége, Dobrava udvarához tartozó pap részesítette, megteremtve ezzel a nyugati civilizációs körhöz csatlakozó lengyel állam létrejöttének előfeltételeit. A történészek több helyet jelölnek meg az esemény lehetséges színhelyéül, köztük van Mieszko udvarának két székhelye, a nyugat-lengyelországi Gniezno és Poznan.

A megemlékezéseket csütörtökön nyitották meg Gnieznóban, ahol Pietro Parolin és Erdő Péter bíborosok részvételével ünnepi ülést tartott a lengyel püspöki kar. A bíborosok által csütörtök este a gnieznói székesegyházban bemutatott koncelebrációs szentmisén a lengyel elnöki házaspár is részt vett. A poznani és gnieznói egyházi rendezvényeken - szentmiséken, körmeneteken, virrasztásokon - hívek tömegei vesznek részt.
MTI
  • Szarvas József: El kell vállalni a feladatot!
    Van jó pár olyan gondolatom, kérdésem, amely egy színészi pályára készülő fiatal számára izgalmas lehet. Most a diákokkal együtt magam is pályakezdő leszek. Több mint negyven magam mögött hagyott évaddal.
  • A mezőgazdaság az ország legfontosabb bástyája
    A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a mezőgazdaság és a rá épülő hazai élelmiszeripar az ország legfontosabb bástyája - jelentette ki az agrárminiszter az Északi Agrárszakképzési Centrum gépjárműátadásán kedden Nyíregyházán.
  • Eleven és gazdagodó a nemzeti hagyomány
    Mind a hungarikumokkal, mind a folkTrend! mozgalommal azt mutatjuk be, hogy milyen ma a magyar és milyen lehetne. Tehát nem kell leragadnunk ott, hogy milyen volt. Föl kell mutatnunk azt, hogy ez élő kultúra, sőt elevenebb is lehetne.
MTI Hírfelhasználó