Normális, hogy a politika megjelenik az iskolában
A Pedagógusok Szakszervezete sztrájkot szervez, pedig még nem tartja lefutottnak a tárgyalásokat.
2016. április 19. 08:24

A szerdai akciónk egy törvényes sztrájk, amely attól vált jogszerűvé, hogy sikerült megállapodni az elégséges szolgáltatásokról a kormánnyal – jelentette ki a Magyar Időknek adott interjújában Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke közölte: minden munkavállalónak egyéni és szabad döntése, hogy részt vesz-e a munkabeszüntetésben. Gallóné hangsúlyozta: a mostani pedagógus-bérrendszer szerinte „úgy rossz, ahogy van”, és hasonló véleménnyel van a minősítési rendszerről is. Arra a kérdésre azonban, hogy miként lehetne ezen változtatni, nem mondott konkrétumokat.

– Tudják már, hogy hány pedagógus fog sztrájkolni szerdán?
– Pontos adataink még nincsenek. Az intézményvezetőknél tegnap délutánig kellett nyilatkozni arról, hogy ki kíván részt venni a sztrájkban, mivel mára az iskolaigazgatóknak tudniuk kell a munkaszervezés miatt, kire számíthatnak és kire nem. Azt is ismerniük kell, hogy hány tanuló igényli majd a megőrzést holnap, hiszen ezután tudják megszervezni a még elégséges szolgáltatást. Ugyanakkor még kedden reggel is kiderülhet, hogy olyan kollégák, akik esetleg nemet mondtak, holnap mégis csak sztrájkolnak.

– Nemcsak pedagógussztrájkot akarnak tartani, hanem azt is kezdeményezték, hogy „álljon le az ország”, vagyis ne legyen kiszolgálás az üzletekben, ne legyen ügyintézés a hivatalokban, álljon meg a közlekedés. Ennek előkészítése hol tart?
– Kapcsolatban vagyunk az ágazati szakszervezetekkel, így a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával, illetve a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel, tehát már szervezzük az akciót.

– Azt kérik a szülőktől, hogy a sztrájk napján ne vigyék a gyerekeket iskolába. Milyen alapon akarják, hogy azok a pedagógusok, akik nem kívánnak sztrájkolni, ne tudjanak dolgozni?
– Egy sztrájk attól sztrájk, hogy egy köznevelési-közoktatási intézményben nincs tanítás. Ettől függetlenül ha az adott intézményben többségben vannak azok a kollégák, akik tanítani akarnak, ott az intézményvezető majd megszervezi, hogy ők taníthassanak. Már ha a szülők beviszik a gyerekeket, és lesz kit tanítani. Ha úgy alakul, hogy kevés gyermek lesz az intézményben, akkor a vezetőnek más pedagógiai feladatot kell adnia azoknak, akik nem vesznek részt a sztrájkban. A holnapi akció egy törvényes sztrájk, amely attól vált jogszerűvé, hogy a kormánnyal sikerült megállapodni az elégséges szolgáltatásokról. Ez tehát nem vadsztrájk, nem polgári engedetlenség, hanem jogszerű akció, amelyben minden munkavállalónak egyéni és szabad döntése, hogy részt vesz-e benne vagy sem.

– Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a hét végén azt mondta, előfordulhat, hogy még májusban is további akciókra kényszerülnek, amikor viszont már kezdődnek az érettségik. Ezt nem tartaná károsnak a gyerekekre nézve?
– Az április 20-ra meghirdetett sztrájkunkat megelőzően az elégséges szolgáltatásról kellett egyeztetni a kormánnyal. Bár mi egy bírósági döntésre hivatkozva azt akartuk elérni, hogy tankerületenként jelöljék ki az intézményeket a gyerekek megőrzésére, a szaktárca hajthatatlan volt, és azt mondta: az elégséges szolgáltatást csak úgy tudja elképzelni, ha a sztrájk napján minden intézmény kinyit, és fogadja a gyerekeket. Ezt bíróságon megtámadhattuk volna, de nem tettük, mert ha a bírósági eljárás elhúzódik, akkor 20-án nem lehetett volna a munkabeszüntetést megtartani. Ebben az esetben valószínűleg és óhatatlanul az érettségi időszakába csúszott volna bele a munkabeszüntetés. Úgy döntöttünk, hogy a gyerekek érdekében nem akarjuk megzavarni az érettségit egy sztrájkkal, így vállaltuk azt az ellentmondást nem tűrő diktátumot, hogy sztrájkolhatunk ugyan, de csak úgy, ha minden intézmény kinyit, és fogadja a gyerekeket.

– Tehát ha a PDSZ további akciókat tervez májusban, akkor önök azt nem fogják támogatni?
– Nem tudok erre a kérdésre válaszolni, mert a PDSZ nem konkrétumról, hanem lehetőségről beszélt. Egy-egy ilyen helyzetről akkor kell dönteni, ha már előállt.

– Ön szerint az elfogadható, hogy a politika az utóbbi hetekben beszivárgott az iskola falai közé?
– Minden politika, így az oktatás is az. Egy középiskolás gyerek pedig lát, hall és kérdez is. Az a pedagógus felelőssége, hogy objektíven el tudja mondani azt, ami a mostani helyzetet jellemzi. Egy demokráciában teljesen normális, hogy mindenki, akár a diákok is elmondhatják véleményüket megfelelő, kulturált módon. Erre kell őket megtanítani.

– A Ne menj suliba! felhívás meg a kockás inges akciók érintették a kisebbeket, vagyis az általános iskolásokat is.
– Róluk ugyanezt gondolom. A tanároknak és a szülőknek az általános iskolás gyerekekkel is meg kell beszélniük ezeket a kérdéseket. Az természetes az ő esetükben is, hogy ha a gyerek kérdez, a pedagógus és a szülő válaszol.

– A közoktatásban nem csak az utóbbi években jelentkeztek problémák. A 2000-es évek második felére az önkormányzatok eladósodtak, emiatt számos kistelepülés iskola nélkül maradt, pedagógusokat bocsátottak el. Akkoriban miért nem hirdettek sztrájkot?
– A Pedagógusok Szakszervezete 2008-ban a 13. havi bér elvétele miatt tüntetést rendezett a Szalay utcában az akkori minisztérium előtt, hiszen az az intézkedés az oktatást is érintette. A Bajnai-kormány 2009 októberében három hét alatt három költségvetési tervezetet nyújtott be a parlamentnek. Mivel úgy láttuk, hogy az oktatástól igen sok pénzt akarnak elvonni, két hét alatt 63 ezer tiltakozó aláírását gyűjtöttük össze. Ezenkívül két héten keresztül a megyeszékhelyeken nagygyűléseket szervezetünk az oktatásra vonatkozó megszorítások miatt. Tehát nem igaz, hogy a PSZ ezt megelőzően nem emelte fel a hangját. Ami az önkormányzatokat illeti: tény, hogy valóban zártak be iskolákat, aminek egyrészt az eladósodás volt az oka, másrészt a tanulói létszámfogyás miatt is szükség volt az intézmények összevonására és bezárásokra. Ebből következően óriási számokat lehet hallani az elbocsátott pedagógusokra vonatkozóan. Ugyanakkor tény: a pedagógusfelesleg problémáját a korhatárt elért kollégák nyugdíjba küldésével „oldották meg”. Tehát nem volt jelentős pedagóguselbocsátás, tanulói létszámcsökkenés viszont igen, ezért kellett bezárni bizonyos intézményeket.

– Visszatérve az eredetei kérdésemre: akkor miért nem sztrájkoltak?
– Akkor azokat a megmozdulásokat elegendőnek tartottuk, és a pedagógustársadalom nem tartott igényt arra, hogy sztrájkba lépjen. Egyébként pedig 1995-ben, szocialista kormányzás idején volt az az egynapos pedagógussztrájk, amelyen 90 százalékos volt a részvétel. Azért lépett sztrájkba a pedagógustársadalom, mert 26 órára akarták felemelni a kötelező óraszámot.

– A mostani, a sztrájk alapját is képező követeléseik közt szerepel az is, hogy az átlagon felül teljesítőket minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel ismerjék el. Jelenleg a dolgozók bére 2013 és 2017 között minden évben nő, van, akinek 50 százalékkal lesz több a fizetése a jövő év végére. Ez nem a munka elismerése?
– Ez az egész pedagógus-bérrendszer úgy rossz, ahogy van. Nem tükrözi, ha valaki többet dolgozik, több diplomája van, és nem honorálja azt, ha valaki minőségileg jobban dolgozik. 2013-ban, amikor első lépésben bevezették, volt, akinek valóban érzékelhető keresetnövekedést jelentett az új rendszer, de volt olyan is, akinek semmit, mert elvette tőle a pótlékokat, a minőségi munkáért járó keresetkiegészítést, a több diplomáért járó juttatást, így gyakorlatilag „pénzénél maradt” a kolléga. Nem jó az a bérrendszer, ahol a kötelező óraszámot 22-26 órában állapítják meg, így a tantestületben van olyan kolléga, aki 22 órát dolgozik, míg más a tantárgyfelosztás miatt 26 órát tanít, és a keresetük egyforma. Az, hogy minden pedagógust alapból a pedagógus I. kategóriába soroltak be, és egy minősítési eljáráson kell átesnie, hogy a pedagógus II.-be kerüljön, nem fogadható el. A pedagógus I. kategóriába tették be ugyanis a többdiplomás kollégákat, de például a tanárképző főiskolák vagy egyetemek gyakorló iskoláinak a pedagógusait is, akik egyébként egyetemi hallgatóknak oktatják, hogy miként kell tanítani. Tényleg ezeket a kollégákat kell minősíteni, és nekik kell bizonyítani, hogy tudnak tanítani? Tényleg a portfólió feltöltése fogja megmutatni egy pedagógusról, hogy mennyire jó tanár? Félreértés ne essék, mi nem azt mondtuk, hogy a pedagógusokat ne ellenőrizzék, vagy ne legyen minősítési rendszer, de ezen a mostanin, amely ilyen anomáliá­kat tartalmaz, változtatni kell.

– Mit javasolnak ehelyett?
– A minősítési rendszert nem ilyen elkapkodva kellett volna megalkotni, hanem egy valóban kidolgozott rendszert kellett volna bevezetni, hogy azt a rettentő sok igazságtalanságot, amelyet az életpályamodell tartalmaz, kiküszöböljék.

– Mégis, mondana egy konkrét példát, hogy miként lehetne ezen javítani?
– Nem mondok konkrét javaslatot, mert ez egy olyan szakmai kérdés, amelyet szakemberekkel kellett volna megbeszélni. Például azt, hogy hosszabb távon a pedagógusok minősítési rendszere hogyan történjen, és ahhoz a keresetek hogyan igazodjanak. Ez elmaradt.

– Problémásnak tartják az állami fenntartást és a központosítást. A kormánynak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozásával az volt az elsődleges célja, hogy csökkentse az esélyegyenlőtlenséget az iskolákban. Van erre másik megoldási javaslatuk?
– A Klik ma az egész köznevelési rendszer súlyos problémáit testesíti meg, nem véletlen, hogy átalakításokat terveznek. Azt, hogy ezek milyenek lesznek, még nem látjuk. Ami biztos: annak a célkitűzésnek, ami miatt a Klik megalakult, vagyis hogy az esélyegyenlőtlenségeket megpróbálja felszámolni, fennállása idején a legkevésbé sem tudott eleget tenni. Nem biztos, hogy az esélyegyenlőtlenség elleni küzdelem azt jelenti, hogy minden iskolában, minden osztályban ugyanazon a napon, ugyanazon az órán ugyanazt kell tanítani. Biztosan mást kell tanítani egy budapesti II. kerületi iskolában az oda járó gyerekeknek, és egészen másféle pedagógiai módszerekre és tartalomra van szükség egy szabolcsi vagy borsodi kis faluban.

– A magyar gyerekek teljesítménye az utóbbi években jelentősen romlott, ezt nemzetközi vizsgálatok is igazolták. Ön szerint ebben a pedagógusoknak nincs felelőssége?
– Nem vitatom, hogy ebben mindenkinek van felelőssége, így a pedagógusoknak is. Most mindenki a pedagógusokról beszél, az életpályáról, a bérekről, és figyelmen kívül hagyja, hogy ma milyenek a munkakörülmények a köznevelési intézményekben, például hogy mekkora tananyagmennyiséget zúdítanak rá a gyerekekre, és hogy egy kisgyereknek hány órája van egy tanítási napon. Ebben az esetben valamennyi körülményt meg kell vizsgálni.

– A sztrájkbizottság által megfogalmazott 25 pontból 18-20 esetében közeledtek az álláspontok a kormány és a szakszervezetek közt. Hajlandók valamilyen észszerű kompromisszumra a szaktárcával, vagy egy az egyben azt várják, hogy teljesüljön a 25 pont?
– Az, hogy milyen elmozdulás volt a kormány részéről az általunk megfogalmazott pontok esetében, nem hoztuk nyilvánosságra, mert az volt a tárgyalási filozófiánk, hogy az egyeztetéseken mindenki mondja el a szakmai érveit, és minden alkalommal az elhangzottak alapján alakítsák ki az álláspontjukat a következő ülésre. Amíg ez nem egy lefutott kör, nem nyilatkozunk. Mi csomagban gondolkodunk, és majd a PSZ kongresszusa eldönti, hogy miből engedhetünk.

magyaridok.hu
  • Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj
    Novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, de itt nem szeretnénk megállni, jövőre 5 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, és visszavezetjük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is, amelyet februárban kap kézhez minden nyugdíjas honfitársunk” – jelentett ki a kormányfő.
  • Az egyházak jelenléte a járvány idején is eleven
    Az egyházak társadalmi jelenléte a koronavírus-járvány idején is élő, eleven maradt - mondta a köztársasági elnök a magyarországi történelmi egyházak vezetőinek tiszteletére rendezett adventi ebéden kedden a Sándor-palotában.
  • Politikai nyilatkozatot nyújtott be a parlamentnek a KDNP
    Politikai nyilatkozatot nyújtott be az Országgyűlésnek a KDNP, hogy utasítsák el a migrációt és a genderszemléletet is pozitív színben feltüntető megállapodást.
MTI Hírfelhasználó