Kiszámíthatóság és biztonság jellemzi a jövő évi büdzsét
A nemzetgazdasági miniszter szerint kiszámíthatóság és biztonság jellemzi a 2017-es központi költségvetést, amely az adócsökkentés és az otthonteremtés büdzséje is.
Utoljára frissítve: 2016. május 11. 10:51
2016. május 11. 10:08

Varga Mihály szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában fő célkitűzésként jelölte meg, hogy az állam hiány nélkül működjön jövőre, azaz csak annyit fordítsanak az állam működtetésére, amennyit az állami bevételekből fedezni lehet.

Hozzátette: a jövő évi büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiánnyal számol.

Közölte, megfelelően 71,9 százalékra csökken az adósságmutató, amely 1,6 százalékponttal alacsonyabb a 2016-osnál. Megjegyezte, az Európai Unió statisztikai hivatalával, az Eurostattal folyó vita - hogy különböző pénzintézetek működését, hogyan számolja el Magyarország - egyelőre nem befolyásolta a költségvetés készítését.

Varga Mihály szólt arról is, hogy konzervatív módon készítették a javaslatot, két központi tartalékot is képeztek: az Országvédelmi Alapban 60 milliárd, az általános tartalékként szolgáló rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában 110 milliárd forint van. Elmondta, a költségvetési fejezetenként képzett stabilitási tartalék összesen 35 milliárd forint, amelyet akkor lehet elkölteni, ha októberig a számok megfelelően alakulnak.

Az ország makrogazdasági helyzetét elemezve a tárcavezető közölte, a kormány 2017-ben a magyar gazdaság fenntartható és stabil növekedésével, visszafogott inflációs környezettel számol.

A miniszter expozéjában megerősítette, csökken a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsa, 2017. január 1-jétől 5 százalék áfa vonatkozik a friss tejre, baromfira, tojásra. Az éttermi szolgáltatások és az internet áfakulcsa 18 százalékra mérséklődik - tette hozzá, megjegyezve, reméli, az áfakulcsok csökkentését 2017 után is folytatni tudják.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a kormány "az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját" hirdette meg, amelyre jövőre 211 milliárd forint áll rendelkezésre. A program részeként említette a családok otthonteremtési kedvezményt, a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt, valamint a lakásértékesítési áfa csökkentését és a nemzeti otthonteremtési közösségek kialakítását.

Jövőre változatlanul fennmarad a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszer - folytatta. Ismertetése szerint kétgyerekesek esetében 15 ezer forintra nő a családi adókedvezmény; az intézkedés éves szinten közel 15 milliárd forinttal javítja majd az érintett 390 ezer adózó jövedelmi helyzetét.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a jövő évi költségvetés minden szakterület számára többletforrást juttat: oktatásra 270 milliárd forinttal, egészségügyre 167 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forinttal, a kulturális tevékenységekre 66 milliárd forinttal, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forinttal jut több, mint idén.

Varga Mihály a foglalkoztatás szerkezeti változtatásának egyik fő irányaként jelölte meg a jövőben, hogy megteremtsék a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenetet.

Közölte, folytatódik a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályája: 2017-től további 5 százalékkal nő bérük, az emelés fedezetéül 139,3 milliárd forintot biztosítanak. Hozzátette: a 2016 júliusától a járási hivatalokban kezdődő, majd január 1-jétől a megyei kormányhivataloknál folytatódó állami tisztviselői életpálya-modellre 42,2 milliárd forint lesz

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóinál háromlépcsős életpályát vezetnek be, amelynek 27,5 milliárd forintos fedezetét is biztosítják - mondta.

Kitért arra, hogy az egészségügyben, a szociális szférában és a kulturális ágazatban az egyeztetések folynak, így pontos számot nem tud mondani, de a bérfejlesztés fedezete benne van a költségvetésben.

Varga Mihály elmondta, a 2014-2020 közötti uniós támogatások több mint felét 2016-ban hirdetik meg, a fennmaradó forrásokra pedig a 2017 elejétől lehet majd pályázni. Hozzátette: a 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül hazai forrásból - további 1600 milliárd forintot terveznek a fejlesztések támogatására fordítani.

A miniszter a bürokráciacsökkentés céljaként a közigazgatás szolgáltató jellegének megerősítését és az intézményi hatékonyság növelését jelölte meg, amely szerinte főként az ügyintézés egyszerűbbé válását, valamint a hivatali határidők és költségek optimalizálását jelenti.

Úgy fogalmazott: a központi hivatalok és a háttérintézmények racionalizálása során ennek figyelembe vételével kell átgondolni az átalakítás irányait és módjait, valamint a személyi juttatásokra és a kapcsolódó járulékokra fordított kiadások csökkentését is. Mindezekből közel 32 milliárd forint megtakarítással számol a költségvetés, amit az érintett költségvetési szervek befizetési kötelezettségének előírásával kívánnak érvényesíteni - jelezte.

Az önkormányzatok jövőre hitelforrás nélkül 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés több mint 668 milliárd forintot biztosít - ismertette. Utalt arra, hogy az önkormányzatok esetében a feladatokhoz kötött támogatási rendszer fenntartása, valamint a működési hiány nélküli gazdálkodás feltételeinek megteremtése a feladat.

Varga Mihály beszámolt arról is, a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolnak mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap esetében.

Hozzátette: megőrzik a nyugdíjak reálértékét, 2017-től 0,9 százalékos nyugdíjemelés lesz. Úgy értékelt, a nyugdíjemelés mellett a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentése is jelentős segítséget jelent a nyugdíjasoknak, így az árak csökkenése számukra újabb rezsicsökkentéssel ér fel.

ÁSZ: megalapozott a költségvetés

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megalapozottnak tartja a 2017-es költségvetési törvényjavaslat egészét - jelentette ki Domokos László, a számvevőszék elnöke az Országgyűlés szerdai ülésén.

Domokos László a 2017-es költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitájában hangsúlyozta: az ÁSZ vizsgálata szerint a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés teljesülése esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek.

Az ÁSZ elnökének közlése szerint a törvényjavaslat - egy előírás kivételével - megfelel az alaptörvényben, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, valamint az államháztartásról szóló törvényben meghatározott követelményeknek.

Domokos László kijelentette: a 2017. évi költségvetés lesz az első, amelyet már nem kell válságköltségvetésnek tekinteni.

Szerinte ez a büdzsé szakíthat a megszorító költségvetési politikával, a rövid távú gondolkodással és azzal a sok kárt okozó korábbi gyakorlattal, amely szerint sok feladatra egy kicsivel kevesebbet irányoztak elő a szükségesnél, így év közben többször is módosítani kellett a költségvetést, vagy az intézmények kényszerültek rá arra, hogy beruházásokat átütemezzenek, számlák kifizetését tologassák egyik évről a másikra.

A válságköltségvetés szemléletével való szakítást az ÁSZ elnöke szerint az teszi lehetővé, hogy a költségvetés makrogazdasági feltételei viszonylag kedvezően alakulnak, illetve, hogy az Országgyűlés és a kormány erőfeszítéseinek eredményeként Magyarország visszanyerte önállóságát költségvetési politikája alakításában. "Élve visszanyert nagykorúságunkkal" olyan költségvetést tud az Országgyűlés elfogadni, amely megalapozza a jövőt: például a gyermekes családok lakáshoz jutását, a vállalkozások fejlődését, a magyar államkötvényt vásároló lakosság pénzügyi biztonságát - fogalmazott Domokos László.    

A fenntarthatóságról szólva arra figyelmeztetett: nem szabad olyan hosszú távú, működési jellegű kötelezettségvállalásokba belemenni, amelyek kedvezőtlen gazdasági környezetben teljesíthetetlenné válnak.

Domokos László a költségvetés megalapozottságáról szólva kifejtette: a számvevőszék megállapításai szerint az ellenőrzött kiadási előirányzatok 99,2 százaléka megalapozott, 0,5 százaléka részben megalapozott és 0,3 százaléka nem megalapozott, az ellenőrzött bevételi előirányzatoknak pedig 99,9 százaléka megalapozott és 0,1 százaléka részben az. Kockázatosnak ítélik meg 5,6 milliárd forint bevételi előirányzat teljesülését, valamint azt, hogy egyes kiadások összesen 62,7 milliárd forinttal meghaladják a tervezett előirányzataikat.

Domokos László arra is felhívta a figyelmet, hogy a felülről nyitott előirányzatoknak a költségvetés kiadási főösszegéhez viszonyított, magas, 53,3 százalékos aránya kedvezőtlenül befolyásolja a költségvetés végrehajtásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát.      

Igen kedvezőnek nevezte, hogy minden adóbevételi és az állami tulajdon hasznosításával összefüggő előirányzatot megalapozottnak és teljesíthetőnek tudtak minősíteni. Ez összhangban van azzal az évek óta tartó tendenciával, amely szerint az adóbevételek kiszámíthatóvá váltak - tette hozzá. Lényegesnek tartja, hogy több elemű, rugalmas tartalékolási rendszer is beépül a költségvetésbe, amely alkalmas a jelenleg reálisan számba vehető kockázatok kezelésére.

Hangsúlyozta: a költségvetés fedezetet teremt az uniós források társfinanszírozásához, illetve megelőlegezéséhez, az állami közoktatási intézményrendszer - ideértve szakképzési intézmények -  működtetéséhez, és jelentős többletforrásokat tartalmaz az egészségügyben felhalmozódott bérezési, likviditási és egyéb feszültségek mérséklésére. Az ÁSZ elnöke szerint a költségvetés átláthatóbbá, rugalmasabbá és kiszámíthatóvá válása jelentősen növeli a magyar gazdaság versenyképességét. Emellett - folytatta - a költségvetési törvényjavaslat azt tükrözi, hogy az állam a korábbiaknál sokkal aktívabban vesz részt a gazdasági folyamatokban.  

Domokos László kijelentette: az ÁSZ ellenőrzése alátámasztja, hogy a 2017. évi költségvetésnek a törvényjavaslat szerinti végrehajtása esetén az államadósság-szabály teljesül.

Az ÁSZ elnöke ugyanakkor jelezte: a GDP előrejelzésének helyességét a számvevőszék nem ellenőrizte, mivel a gazdasági prognózisok helyességének elbírálása nem tartozik a kompetenciájukba. Ezért érzékenységvizsgálatot végeztek, ami azt mutatta, hogy az adósságszabály - minden más tényezőt változatlannak tekintve - még a GDP 1,6 százalékos emelkedése esetén is teljesül, azaz az eladósodottság csökkentésének alkotmányos követelménye tekintetében a költségvetési törvényjavaslat viszonylag jelentős implicit tartalékot is tartalmaz - tette hozzá.

Közölte: a költségvetési törvényjavaslat teljesíti azt a követelményt is, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított egyenlege nem lehet kedvezőtlenebb a GDP három százalékának megfelelő hiánynál. Ugyanakkor jelezte: a strukturális hiány 2017-ben a GDP 2,1 százaléka, ami meghaladja a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó konvergencia programban foglalt, a GDP 1,5 százalékában meghatározott középtávú hiánycélt. Domokos László szerint az összhang hiánya szankciót nem von maga után, ugyanakkor a következő évek költségvetésének tervezésénél erőteljesebben törekedni kell majd a középtávú költségvetési hiánycél elérésére.

KT: megalapozottak a tervezett célok

A Költségvetési Tanács (KT) megalapozottnak találta a 2017-es büdzsénél figyelembe vett makrogazdasági mutatókat, továbbá a bevételeket és kiadásokat, valamint teljesíthetőnek ítélte mind az államháztartási hiány, mind az államadósság GDP-arányos mértékére kitűzött célokat - ismertette Kovács Árpád, a szervezet elnöke szerdán az Országgyűlésben.

Elmondta, a törvényjavaslatban szereplő dinamikus GDP-bővülést megfelelően alátámasztják a növekedés forrásai, s az előterjesztés maga is tartalmaz gazdasági növekedést szolgáló intézkedéseket. A háztartások fogyasztási volumene 3,1 százalékkal, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,1 százalékkal nő. Utóbbi révén a beruházási hányad újra 21 százalék feletti lehet - ismertette a KT elnöke, hozzátéve: folytatódhat a foglalkoztatás bővülése és a bruttó átlagkereset növekedése. Emellett fennmarad az export 6 százalékot meghaladó dinamikája is.

Kitért arra, hogy a fogyasztás élénküléséhez az 1 százalék alatti infláció is hozzájárul. Kovács Árpád lényegesnek nevezte, hogy jövőre ismét számottevő mértékben serkentheti a gazdasági növekedést az uniós források igénybevétele, s kedvező, hogy idén március végéig már kiírták a pályázatokat a hétéves támogatások felére.    

Az adóbevételeket összességében reális alapon, az egyéb bevételeket konzervatívan tervezték - értékelt a KT elnöke, hozzátéve: a növekedés és a stabilitás lehetőséget nyújt az adókulcsok számottevő, célzott mérséklésére, az adókedvezmények bővítésére. A tanács feszítettnek minősítette az áfaelőirányzat mintegy 180 milliárd forintos növekményét, még - a többi között - az online számlázás bevezetése, az online pénztárgépek kiterjesztése, a fogyasztás bővüléséből származó többletforrás figyelembevétele mellett is.

A KT túlzottnak ítélte a személyi jövedelemadó előző évi előirányzathoz viszonyított 7,8 százalékos bővülését is, értékelése szerint ennek teljesítéséhez fokozni kell az adóbeszedés hatékonyságát.

Kovács Árpád a kiadási oldalon a legjelentősebb változásként hivatkozott a költségvetési körben dolgozók bérének emelésére, az életpályaprogramok folytatására. A KT szerint ez hozzájárul a fogyasztás fenntartható növekedéséhez, ugyanakkor ennek összhangban kell maradnia a szigorú költségvetési korlátokkal és a teljesítményekkel. Mind a fogyasztásra, mind a beruházásokra kedvező hatást gyakorol - így az államháztartás fenntartható működését szolgálja - a családok otthonteremtési kedvezménye, a munkahelyteremtés és a rászoruló családok életfeltételeinek javítását célzó kiadások.

A Költségvetési Tanács megállapításai szerint a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a javaslatban bemutatott gazdasági folyamatokkal és a tervezett bevételi, valamint kiadási előirányzatokkal. A strukturális hiány növekedése az uniós szabályok értelmében nem vezethet túlzottdeficit-eljáráshoz - hangoztatta.    

Kovács Árpád kiemelte azt is, hogy megvalósul az alaptörvény előírása, ugyanis 2017 végére az államadósság-mutató 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken.

Beszámolt arról is, hogy a kormány a KT észrevételei nyomán elismerte az esetlegesen alacsonyabb növekedésből, valamint a drágább adósságfinanszírozásból eredő kockázatokat és 10 milliárd forinttal megemelte az országvédelmi alap előirányzatát, a felhasználás szabályainak szigorítását azonban nem tartotta indokoltnak.

A szervezet értékelte a 2016-os büdzsét is; megítélése szerint a 2,5 százalékos, sőt némileg e fölötti növekedési ütemmel folytatódhat a magyar gazdaság 2013-ban megindult növekedése. A bővülést egyebek mellett a lakossági fogyasztás élénkülésével, a Magyar Nemzeti Bank beruházásfókuszú hitelprogramjával, az 5 százalékos lakásáfa bevezetésével és az otthonteremtési kedvezményekkel indokolta.

A tanács véleményezte az idei költségvetés módosításáról szóló javaslatot is. Azt állapították meg, hogy az előirányzat-változások azonosan, valamivel több mint 400 milliárd forinttal növelik a központi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét, azonban az államháztartás pénzforgalmi hiánya és adóssága nem változik.

A KT a bevételi előirányzatok megemelését megalapozottnak tartotta, a kiadási előirányzatok növekedése pedig a testület szerint hozzájárul a beruházási ráta növekedéséhez, s ennek egyszeri jellege nem veszélyezteti a költségvetési egyensúly fenntarthatóságát.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Semjén Zsolt: Trianon
    Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mondott Csurgón a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlés képviselő meghívására a helyi országzászlónál.
  • Donald Tusk szélnek eresztette a néppárti bölcseket
    Magáért beszélt Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár nyilatkozata, Donald Tusk valóban szélnek eresztette a néppárti bölcseket – erősítette meg lapunk kérésére Deutsch Tamás. A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint a néppárti trió hiába is mondta, hogy jó úton haladnak a megbeszélések a Fidesszel. – Nem volt még példa arra, hogy az elnök inkább tehertételt jelent a pártcsaládnak, mintsem lendítőerőt – véleményezte Donald Tusk elmúlt időszakra jellemző magyarellenes kirohanásait.
  • Tisztifőorvos: kedvező tendencia látható az idősotthonokban
    Kedvező tendencia látható az idősek otthonaiban, nem nőtt a fertőzéssel érintett intézmények száma - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó