Orbán Viktor: 5 százalék lehet 2018-tól az internet áfája
A GDP adatok függvényében 2018 januárjától 5 százalékra csökkenhet az internet áfája, ami komoly támogatást jelentene az iparágnak.
2016. május 19. 13:09

Ezt mondta Orbán Viktor a Műegyetemen tartott, a Jövő autói című konferencián csütörtökön.

A miniszterelnök kifejtette, a kormány előtt most egy olyan előterjesztés van, ami szerint az áfa az internetes szolgáltatásoknál 27 százalékról 18 százalékra csökken jövőre.

Orbán Viktor a konferencián elmondta, járműipari tesztpálya épül Zalaegerszegen a kormány döntése értelmében. A miniszterelnök hatalmas beruházásnak mondta a zalai tesztpálya-építést, amihez hasonló Magyarország 500 kilométeres körzetében nem található.

A miniszterelnök azt mondta, a pályán egyebek mellett önjáró, tehát vezető nélküli autókat tesztelnek majd mesterséges körülmények között.

Orbán Viktor elmondta azt is, Magyarország az ipari digitalizáció nyertese lehet a közép-európai térséggel együtt, ezért a régió országainak együttműködését szorgalmazta.

Emlékeztetett arra, a kormány 2010 óta dolgozik azon, hogy Magyarországot Közép-Európa járműipari innovációs központjává tegyék. Az az ország szeretnénk lenni, ahol a leggyorsabban jelenik meg az autógyártás mellett a kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenység is - mondta. Ehhez arra van szükség, hogy a nagy autógyártó cégek fejlesztési kapacitásainak egy részét ide hozzák - fűzte hozzá.

A kormány az elmúlt években 67 stratégiai megállapodást kötött a Magyarországon dolgozó nagy cégekkel, ezek közül 23-at járműipari szereplőkkel, a világ 20 legnagyobb autóipari beszállítójából pedig 15 jelen van nálunk.

Minden, ami a járműgyártáshoz kapcsolódik Magyarországon, az "nő és emelkedik", bár mint mondta erre vet némi árnyékot az utóbbi negyedév GDP adata. Szerinte "a járműipari termelés növekedési ütemének mérséklődése" is szerepet játszott ebben. Ha a járműipar ismét magára talál, akár újabb fejlesztések révén, akkor az egyúttal a GDP-t is növelni fogja - mondta.

A járműgyártás termelési értéke több mint 17 százalékkal nőtt tavaly, ahogy az export is, amely 16 százalékkal haladta meg a 2014-es szintet. Emelkedett a szektorban foglalkoztatottak száma, 2015 utolsó negyedévében csaknem 150 ezer ember dolgozott a járműgyártásban Magyarországon, ami 13,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Remélik, hogy az év végére ez a szám megmarad, vagy akár növekedni fog.

Tavaly először lépte át a félmilliós darabszámot a Magyarországon legyártott gépkocsik száma - tette hozzá.

Orbán Viktor arra biztatta az egyetemi vezetőket, a magyar tudományos élet képviselőit és a politikusokat is, hogy a hagyományos ipar előtt álló hatalmas technológiai kihívásban elsősorban az óriási lehetőséget lássák, mert akkor Magyarország a digitális átalakulás nyertese lehet.

A digitalizáció egy új iparágat tud létrehozni, ehhez pedig szükség lehet egy olyan egységes szabályozásra Európában, amely már nem szenved a "korábban megörökölt, versenyképességet rontó nemzeti korlátoktól". Egy páneurópai digitális szabályozási rendszerrel világméretekben is versenyképes iparág jöhet létre Európában - tette hozzá.

Európa "hátrálásban van" demográfiai szempontból, a világ össztermékének előállításához való hozzájárulás tekintetében, és Európának a befolyási övezete is zsugorodik. Szerinte a digitalizáció támogathatja Európát abban, hogy ismét elinduljon előre és ismét teret nyerjen. A megújuló járműgyártására utalva arra figyelmeztetett, munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg, ha Magyarország kimarad az ipar digitális átalakulásának folyamatából.

Előrejelzések szerint 2025-re az összes újonnan eladott jármű 20 százaléka részlegesen vagy teljesen automatizált lesz. Ha ennek a folyamatnak részesei akarunk lenni, akkor gyors és határozott lépéseket kell tennünk - mondta. Hozzátette: a kérdés az, hogy a magyar bürokrácia, ipar, a kamara, a vállalkozói világ és a nálunk megtelepedett külföldi vállalatok képesek lesznek-e a kereteket tartalommal gyorsan megtölteni.

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó