Vegyészből hős generalis
Száz éve - május 21-én - hunyt el Görgey Artúr tábornok, az 1848-49-es magyar szabadságharc generálisa. Emlékét megülik prágai magyarjaink, a cseh fővárosban évekig vegyészkedett.
2016. május 21. 10:52

A felföldi Toporcon, szülőfalujában is ünnepséget rendeznek. Idehaza azonban még pár évtizeddel ezelőtt is komoly historikusok vitatták el érdemeit.

Salamon Konrád történésznek tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

- Tanár Úr, a történelemben szinte senkit nem lehet csak feketére vagy csak fehérre festeni. Jól sejtjük-e, hogy Görgey tábornok esetében a fehér szín a döntő?

- Görgei Artur a magyar történelem egyik legjelentősebb hadvezére. Ezt bizonyítják a legújabb kutatások, a nemrég megjelent és rövidesen megjelenő szakmunkák is. Ez nem azt jelenti, hogy a szabadságharcot meg kellett volna nyernie, hiszen a 200 ezres orosz haderő megjelenése eleve eldöntötte hazánk sorsát. Görgei viszont az utolsó pillanatig harcolt, mégpedig nagyszerűen. Mindenekelőtt a gyors helyzetfelismerés és a jó rögtönzés mestere volt. Így tudott Vác után kibújni az orosz gyűrűből, s az ellenségnek egy ideig fogalma sem volt, hogy hová tűnt a magyar haderő.

Amikor tehát a túlerő ellen vívott, levert szabadságharcainkról beszélünk, az akkori hősök kitartására, helytállására legyünk büszkék, és ne árulókat keressünk.

- A történelemben szinte senkit nem lehet csak feketére vagy csak fehérre festeni. Jól sejtjük-e, hogy Görgey tábornok esetében a fehér szín a döntő?

- Görgei Artur a magyar történelem egyik legjelentősebb hadvezére. Ezt bizonyítják a legújabb kutatások, a nemrég megjelent és rövidesen megjelenő szakmunkák is. Ez nem azt jelenti, hogy a szabadságharcot meg kellett volna nyernie, hiszen a 200 ezres orosz haderő megjelenése eleve eldöntötte hazánk sorsát. Görgei viszont az utolsó pillanatig harcolt, mégpedig nagyszerűen. Mindenekelőtt a gyors helyzetfelismerés és a jó rögtönzés mestere volt. Így tudott Vác után kibújni az orosz gyűrűből, s az ellenségnek egy ideig fogalma sem volt, hogy hová tűnt a magyar haderő. Amikor tehát a túlerő ellen vívott, levert szabadságharcainkról beszélünk, az akkori hősök kitartására, helytállására legyünk büszkék, és ne árulókat keressünk.

- Görgey valószínűleg inkább professzor szeretett volna lenni egy egyetemen, ám a história úgy hozta, hogy a harctéren kellett tudós elmével elemeznie, és feszült helyzetekben döntéseket hoznia. Sok magyar család neki köszönhette, hogy fiai nem estek el értelmetlen harcban az orosz túlerő ellen. Ám az aradi, a pozsonyi tizenhármak és a többiek bitó alá, vagy osztag elé kerültek, miközben Görgey 98 éves koráig élt. Hogyan véleményezi ezt a higgadt történész?

- Görgeit sokan tartották árulónak, mert letette a fegyvert. Ezt az utolsó pillanatban meg kellett tennie, mert az is a magyar helytállást bizonyította. Ezzel kapcsolatban gondolkodjunk el Németh László szavain, amit Görgeivel mondat el „Áruló” című drámája végén: A nép, „amely az ellenállásra csak úgy volt képes, hogy az én barátom (Kossuth S. K.) legyőzhetetlenségéről s a világkonstellációk gyors kedvezéséről meggyőzte: az bukásában csak úgy őrizheti meg önérzetét, ha tovább hisz ebben a legyőzhetetlenségben. S ezért kell Görgei Arturnak árulónak lenni.” Mindehhez még egy idézet a drámából: „Az igazság szürke és sokágú, nem olyan rikító, mutatós, egyszerű, mint a hazugság.” Ezért nehéz tehát felvenni a versenyt a hazugság hirdetőivel.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Tömegessé válhat-e az a történelemértékelés, amely a hősmítosz Szküllája és az önfeladás Kharübdisze között elhajózva a józan értékelésnél köt ki?

- A történelmi értékelés tehát nem egyszerűsíthető le a hősmítosz, illetve az önfeladás ellentétére. Mindig azt kell vizsgálni, hogy az adott korszakban mihez volt erőnk, mire lehettünk volna valóban képesek és hol tévesztettünk utat. Ez annál is inkább fontos kérdés, mert közeledik az első világháborús vereségünk századik évfordulója, s nagy hiba lenne, ha a nemzheti oldal többsége a vereséget és annak következményeit néhány „áruló” nyakába varrná. Ennél sokkal bonyolultabb a történet. Egy apró adalék: Görgei igazát az elsők közt kezdte hirdetni az egyetemi tanulmányait éppen befejező Jászi Oszkár, aki Elemér Oszkár néven adott ki egy Görgei védelmében írt könyvet. Amíg ugyanis nem tudunk ferdítések nélkül szembe nézni a múltunkkal, addig a jövőnk is reménytelen marad.

preshaztarsasag.wix.com/preshaz
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Több mint 100 fertőzött és öt halott egy fővárosi idősotthonban
    Immár több mint százan megfertőződtek és öten meghaltak a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthonában - jelentette be az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján csütörtökön.
  • Németország félrekezelt háborúja
    Angela Merkel szavakban tagadja a háború létezését, de tetteivel támogatja annak eszkalálódását.
  • Sorosék gyengítik a forintot
    A járvány okozta pénzpiaci bizonytalanságot kihasználva Soros Györgyék kíméletlen támadásokat intéznek a forint ellen. A spekulánstól eddig sem voltak idegenek a hasonló lépések, éppen ezért számos ország haragját kivívta. A Magyar Nemzet a következő napokban bemutatja a milliárdos legismertebb ügyleteit. Sorozatunkat az angol font elleni támadásával kezdjük.
MTI Hírfelhasználó