Tízéves az őszödi beszéd
Mit tanulhatott volna a Gyurcsány Ferenc Clinton elnök szexbotrányából és az Árpád-kor törvénykezéséből és bekerülhet-e a felszólalás a politikai hungarikumok közé?
2016. május 26. 08:07

Politológusok elemezték a politikus őszödi felszólalását, és annak következményeit a beszéd elhangzásának tizedik évfordulóján.

Nagy elán és hatalmas ambíció az induláskor, aztán vesszőfutás és bukás, közben pedig teljesen átalakult a magyar közélet. Röviden így foglalták össze politológusok Gyurcsány Ferenc második miniszterelnökségének történetét, amelyet meghatározott a politikus tíz évvel ezelőtt, 2006. május 26-án elmondott balatonőszödi beszéde, még inkább annak kiszivárgása.

A beszéd nyilvánosságra kerülése, szeptember 17-e után tovább esett a kormányoldal népszerűsége, rendszeressé váltak a kabinet elleni utcai demonstrációk, amelyek során a tüntetők és a rendőrök többször összecsaptak. Az MSZP és SZDSZ támogatta kormány jelentős reformokat nem tudott megvalósítani, majd a gazdasági és pénzügyi világválság kitörése után egy évvel, 2009-ben Gyurcsány Ferenc lemondott. Pártja, az MSZP a 2010-es választásokon vereséget szenvedett, ellenfeleik, a Fidesz és a KDNP kétharmados többséghez jutottak a törvényhozásban. Az SZDSZ kikerült a parlamentből, a Jobbik és az LMP pedig új pártként bejutott. A baloldali ellenzék népszerűsége azóta sem tudta megközelíteni a tíz évvel korábbit.

Nem véletlen megfogalmazás

Abban konszenzus van, hogy a változások kezdetét az őszödi beszéd idején érdemes keresni, de hogy a szónoklat miről szólt, Gyurcsány Ferenc tulajdonképpen mit közölt az MSZP-frakció tíz évvel ezelőtti zárt ülésén, már több vita van.

Simon János politológus szerint a lényeg, hogy Gyurcsány Ferenc, pártja választási győzelme után, a kampányban még elhallgatott megszorítások politikáját akarta lenyomni a szocialista képviselők torkán. Eközben pedig önleleplező módon kimondta, hogy a szavazóknak hosszú időn keresztül hazudtak, nehogy azok megtudják az ország mennyire nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetben van.


„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. (…) Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este” Részlet az őszödi beszédből.


Novák Zoltán politológus szerint a kormányfő részéről jogos felvetés volt, hogy rendbe kell hozni az államháztartást, és meg kell reformálni a nagy társadalmi alrendszereket, mint az egészségügy vagy az oktatás. A hiány akkoriban 10 százalékra rúgott – jegyezte meg. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa hangsúlyozta, a hazugságok említésekor Gyurcsány nem véletlenül fogalmazott többes szám első személyben, ugyanis a felelősséget csak részben vállalta.

Sőt, szónoklatát az MSZP régebbi vezetői, illetve a fedezetlen szociális költekezést folytató Medgyessy-kormány elleni vádbeszédként adta elő. A teljes szöveg azt mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc elsősorban a politikustársait bírálja, akik nagy része továbbra is ellenzi a megszorításokat és a nagyszabású reformokat, felszólalását tehát nem önleleplezésnek szánta – mondta a politológus. Hozzátette: a miniszterelnök ettől még beismerte, hogy az általa vezetett kormányzat becsapta a szavazókat.

Erőszak lett belőle

A beszédről készült hangfelvétel szeptemberben szivárgott ki, ami szinte azonnal tüntetők vonultak az utcára országszerte, szeptember 18-án a demonstrációk erőszakba torkolltak, amely során a tömeg megostromolta és elfoglalta a köztelevízió Szabadság téri székházát. Szeptember 21-én és október 23-án ismét összecsapások kezdődtek Budapest utcáin, és a következő években is rendszeresek voltak a kormányellenes demonstrációk.

Közben a kabinet és a kormánypártok népszerűsége mélyrepülésben volt. A rendőrök tüntetőt százait állítottak elő, több alkalommal könnygázzal, gumilövedékkel oszlatták a tömeget. A fellépésük miatt jogvédők részéről sok bírálat érte a rendőröket, akik közül többeknek bíróság előtt is felelniük kellett a történtekért.

„Mennie kellett volna”

Simon János szerint a kormány elleni felzúdulás és a spontán tiltakozó akciók gyökerei egészen a középkorig nyúlnak, amikor a nemesség, az 1222-es Aranybullába belefoglaltatta az ellenállási záradékot. Ennek lényege, hogy ha az ország vezetője megsérti a törvényt, illetve tettei nem az ország érdekét szolgálják, akkor alattvalói szabadon, büntetés nélkül ellenállhatnak neki. 2006-ban természetesen nem kellett volna visszamenni az Aranybulláig, hogy Gyurcsány Ferenc belássa, ilyen helyzetben egy politikusnak le kell mondania – tette hozzá Simon János.

A politológus szerint, ha a szocialista miniszterelnök akkor lemond, és hosszú évekre kivonul a politikából, később talán nagyobb sikerrel térhetett volna vissza. Most az általa vezetett párt, a DK népszerűsége körülbelül 5 százalékon áll, és ennél nemigen lesz nagyobb. Ha 2006-ban másképp dönt, lehet, hogy később ennél nagyobb sansza lett volna a közéletben – véli Simon János.

A botrány kitörése után azonban a miniszterelnök többször azt nyilatkozta, hogy a mondatainak stílusa és a hangnem egy szenvedélyes beszéd kellékei, „költői túlzások”, indulatok. Azt is állította, hogy nem csak magáról, pártjáról és kormányáról, hanem az egész rendszerváltó elitről beszélt, amikor hazugnak nevezte a rendszert.

Tudhatta, mi vár rá

Az akkori köztársasági elnök, Sólyom László a beszéd nyilvánosságra kerülése után, azt mondta, a beszéd híre morális válságba sodorta az országot, és ezt a válságot a miniszterelnök reakciói csak fokozták. Személyes felelősségét összemosta az elmúlt tizenhat évvel – nyilatkozta az államfő.

Novák Zoltán szerint Gyurcsány Ferenc a körülményekhez képest – kommunikációs szempontból – részben jól kezelte a számára kialakult válsághelyzetet. Azt hitte, jól is kijöhet belőle, és Őszödöt megpróbálta igazságbeszédként beállítani, úgy tűnt, még büszke is az ott elhangzottakra. Valószínű, hogy készült erre a válaszra, mert a beszéd már előbb, a nyár folyamán ismertté válhatott az MSZP-n kívül is. Bár a sajtóba akkor még nem került be, de a kormányfő számíthatott rá, hogy ez meg fog történni – mondta.

Clintontól tanulhatott volna

Kormánypárti politikusok, elemzők és a sajtó egy része is átvette Gyurcsány magyarázatát, ám mint az elemző hangsúlyozta, a beszédnek több olyan eleme volt, amely ellenállt a gyurcsányi értelmezésnek. A hazugságokról szóló részek az ország nagyobbik része számára meglehetősen egyértelműnek tűntek, és a miniszterelnök ellen szóltak.

Ebben a helyzetben nagy mulasztást követett el a politikus azzal, hogy nem kért őszintén bocsánatot. Ezzel talán javíthatott volna a megítélésén, ahogy az a korábban szintén hazugságon kapott Bill Clinton amerikai elnöknek sikerült. Az amerikai politikus kezdetben letagadta, hogy szexuális kapcsolata volt Monica Lewinsky fehér házi alkalmazottal. Sőt, a felesége, aki szintén politikus, Hillary Clinton az NBC-ben jobboldali összeesküvésnek minősítette a botrányt.

A fő problémát nem a házasságon kívüli kapcsolat jelentette, hanem hogy az Egyesült Államokat vezető politikus hazudott.

Hónapokkal később azonban Bill Clinton úgy döntött, jobban jön ki a helyzetből, ha a teljes nyíltságot választja. Az elnök ezért beült egy tévéstúdióba, belenézett az emberek szemébe, és feltétel nélkül bocsánatot kért. Gyurcsány Ferenc ezt nem tette meg – mondta Novák Zoltán.

Őszödi beszéd nélkül is lejtőre került az MSZP

Az őszödi beszéd nem csak Gyurcsány Ferenc sorsát határozta meg, hanem az ország politikai életét is újraszabta. Novák Zoltán hangsúlyozta, a reformokat csak kis részben lehetett átvinni, főleg a költségvetési hiányt csökkentő megszorítások váltak valósággá, a nagy strukturális átalakítások elmaradtak, illetve megfeneklettek.

A pártok közti erőviszonyok is alapvetően változtak. Bár Novák Zoltán szerint ehhez nem kellett az őszödi beszéd, már annak ismertté válása előtt, a kampány alatt elhallgatott megszorítások bejelentését követően, a nyári hónapokban lejtmenetre került az MSZP, elkezdődött táborának lemorzsolódása.

Hitehagyott ország

Simon János azt hangsúlyozta, hogy a 2006-os választási kampány után az ország kettészakadt, a jobboldali ellenzék tábora is hatalmas volt. Nagy kérdés volt, hogy a győztes miniszterelnök egyesíteni tudja-e a rendkívül megosztott országot. Ebben a helyzetben derült ki, hogy hazudott, és megszorítások jönnek, amivel egyből alkalmatlanná vált az egyesítő szerepre, még saját szavazói is elfordultak tőle – mondta a politológus.

A baloldal meggyengülésénél sokkal nagyobb, mélyre hatóbb következménye lett annak, hogy az emberek, bár addig is kritikusak voltak a politikával szemben, Őszöd után ez tömegeknél ment át teljes illúzióvesztésbe, elolvadt a bizalmi tőke. Ez azért nagy baj, mert akadályozza a polgári, citoyen értékrendű társadalom kialakulását, aminek feltétele lenne a közösség, és annak vezetői iránti pozitív viszonyulás. Hitehagyottá vált az ország ilyen szempontból, és lehet, hogy a mostani nemzedék idején ez már nem is fog megváltozni – fogalmazott.

A Jobbik és az LMP parlamentbe kerüléséről Simon János azt mondta, az alternatívát nyújtó pártok az őszödi beszéd nélkül is megerősödtek volna, de kétségtelen, hogy a kiszivárgás erre rátett egy lapáttal. Amikor a szavazók politikai hite megroggyan, akkor jelentős részt a radikális erőket keresik – mondta Simon János a Jobbik sikeréről.

Mi lett volna, ha?

Arra a kérdésre, mi lett volna, ha a beszéd titokban marad, Simon János azt válaszolta, az ország akkor is a csőd szélére kerül. Mint mondta, Gyurcsány Ferencnek három éve volt még a helyzet orvoslására, mégsem sikerült neki. Rosszul mérte fel az erejét, lehetőségeit és a saját képességeit – fogalmazott.

Novák Zoltán szerint éppen az őszödi beszéd rögzített változata mutatta be, hogy komoly ellentétek vannak az MSZP-n belül a jövőt illetően, így várhatóan nem lesz kellő potenciál a nagyszabású változások végigviteléhez. (A frakcióülésen két tucatnyi szocialista politikus véleményezte a kormány által szorgalmazott változtatásokat, és csak a negyedük támogatta. A hangfelvételen ez is rajta van.)

A párt megosztottsága után az őszödi beszéd döntötte el véglegesen, hogy Gyurcsány Ferenc tervei nem fognak megvalósulni – mondta az elemző.

Új pálya, másként

A politológus kiemelte, hogy az őszödi beszédből az is kihallatszott, hogy a miniszterelnök új pályára akarja állítani az országot, ezt szolgálták volna a strukturális átalakítások.

Gyurcsány Ferenc akkor arra is utalt, hogy ha ezt nem teszik meg a szocialisták, lehet, hogy majd Orbán Viktor, az ellenzéki Fidesz vezetője fogja megváltoztatni az országot. Novák Zoltán szerint a jóslat bevált, Magyarország jelenleg is alakulóban van.

Unikum

Típusában és hatásában hasonló esemény nemigen volt a nyugati politikatörténetben – véli Simon János. Novák Zoltán hasonlóan látja, szerinte a hazugságon kapott Bill Clinton esetével és egy másik amerikai elnök, Richard Nixon Watergate-botrányával találhatók párhuzamok, de csak halványak.

Az őszödi beszéd, amikor egy miniszterelnök egy egész frakció előtt kertelés nélkül beismeri, hogy a kormánya hazudott, ráadásul mindez a sajtóhoz is elkerül, unikumnak tekinthető – mondta.

Sok kicsi őszödi beszéd


Az elemző szerint azonban illúzió volna azt hinni, hogy hasonló, beszédek nem hangzottak vagy hangzanak el soha máskor, más szinten, szűkebb körben. Sok kicsi őszödi beszéd van a politikában – fogalmazott.

Más párt is kampányol úgy, hogy nem tűzi zászlajára az egyébként általa szükségesnek tartott megszorításokat, elvonásokat. Ilyen célokkal Európában talán csak Németországban lehet az emberek elé lépni, ahol sokkal belátóbbak, tudatosabbak a szavazók – mondta az elemző.

hirado.hu
MTI Hírfelhasználó