Bemutatták A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai című kötetet
Kukorelli István, Tóth Károly: A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai című kötetét Budapesten, az ELTE jogi karán mutatták be.
2016. június 2. 09:43

Trócsányi László igazságügyi miniszter méltatásában hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás közjogi kérdéseit feldolgozó hiánypótló munka jelent meg.

A két jogászprofesszor kötete bemutatja a rendszerváltozás időszakának fontos szereplőit, így a pártirányítás gyengülésével párhuzamosan önállósodó és egyúttal elbizonytalanodó utolsó állampárti Országgyűlést, továbbá a kormányt, amelynek fontos szereplői közül Németh Miklós miniszterelnök főként a gazdasági, Horn Gyula külügyminiszter pedig a nemzetközi kérdésekkel volt elfoglalva. Ezért a közjogi átalakulás szakmai kérdéseiben döntő szerephez jutott Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter és munkatársa, Kilényi Géza, későbbi alkotmánybíró - mondta a miniszter.

Trócsányi László szerint az állampártnak ugyanakkor nem volt víziója a közjogi átalakulásról, egyik vezetője, Pozsgay Imre pedig egyre inkább önállósult. A fokozatosan főszerephez jutó ellenzéki erők között ugyanakkor lényeges ellentétek voltak, nem egyszer még egyes pártokon belül is, példa erre az MDF - idézte fel.

Az alkotmányozó nemzetgyűlésről és az alkotmányozásról szólva a miniszter azt emelte ki: hamis illúzió azt gondolni, hogy a pártok a választás után meg tudtak volna egyezni egy alkotmányban, mert éles ideológiai ellentétek voltak közöttük. A kétkamarás parlament gondolatának sem volt megfelelő támogatottsága.

A választások utáni helyzetről a miniszter úgy vélekedett: a sok kétharmados törvény veszélyeztette az ország kormányozhatóságát, ezért nem volt más lehetőség: vagy nagykoalíciónak, vagy a legnagyobb ellenzéki és kormánypárt paktumának kellett létrejönnie.

Az MDF-SZDSZ paktum három lényeges eleméről is beszélt a szakember. A kancellári rendszer bevált, stabil kormányzást eredményezett, ma már senki sem kérdőjelezi meg. Az államfő parlament általi választását illetően a miniszter szerint a kötet szerzői hezitálnak, illetve mintha inkább a közvetlen elnökválasztást részesítenék előnyben. Kétharmados törvényből pedig még a paktum után is túlságosan sok maradt - közölte.
Trócsányi László előadásában kiemelte: a rendszerváltozás időszaka történelmi jelentőségű, megteremtette a lehetőségét annak, hogy egy szabad országban szabadon beszéljünk például közjogi kérdésekről.

Bíró Zoltán, a kötetet kiadó Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) főigazgatója a bemutatón a rendszerváltás közjogi viharait felidézve elmondta: akkoriban még a királyság gondolata is felmerült. "Az én álláspontom az volt, hogy amíg nem találunk egy Hunyadit, addig maradjunk a köztársaságnál" - jegyezte meg.

A Retörki mintegy négyszáz oldalas kiadványában Kukorelli István, volt alkotmánybíró, az ELTE tanszékvezetője dolgozta fel az Országgyűlés 1985-1990 közötti időszakát, az 1990-es MDF-SZDSZ paktumot követő alkotmánymódosítást és az Alkotmánybíróság létrejöttét, jellemzőit. Tóth Károly, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvetője elsősorban az alkotmányozó nemzetgyűlés, a kétkamarás parlament, a kétharmados törvények és az államfői jogkörök problémájával foglalkozott a kötetben.

MTI/Kormany.hu
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Átrendeződés kezdődhet az ellenzéki oldalon
    Hétfőn kezdődik a parlament őszi ülésszaka. A szakértő szerint vannak pártok, amelyek megerősödtek az elmúlt időszakban, de érdekes helyzetet teremt majd az új főpolgármester csapata is, amelyek kapcsán eddig olyan nevek merültek fel, akik 2010 előtt voltak meghatározó személyek.
  • Tovább vizsgálja a Kúria az ’56-os megtorló ítéleteket
    Több mint harminc egykori eljárás 142 elítéltje esetében állapította meg mostanáig a Kúria, hogy elmarasztalásuk semmis. Az esetek vádlottjai jórészt olyan munkások, diákok, tisztviselők voltak, akik az 1956-os forradalom idején részt vettek az ellenállásban. Holnap újabb három meghurcolt személy ügyében tehet igazságot a bíróság.
  • Juliette Binoche gálavetítés az idei Titanicon
    Október 24-én a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a Szerelemre kattintva (16) című francia romantikus dráma premier előtti gálavetítése is színesíti az idei Titanic Filmfesztivál programját.
MTI Hírfelhasználó