EURO-2016 - Bár maradna futballünnep!
Egyesek harminc éve, mások soha nem ismert érzésekkel ismerkednek: világversenyen vív kedden tétmérkőzést labdarúgó-válogatottunk! Az pedig az idők kezdete óta először történik meg, hogy magyar szurkolók ezrei biztatják – reméljük, mindvégig lesz erre okuk – a helyszínen a csapatot, így érthető, ha az Ausztria ellen, 18 órakor Bordeaux-ban kezdődő összecsapás előtt izgatottságunk és némi aggodalmunk percről percre nő.
2016. június 14. 11:34

Huszonhármas keretünkből csupán Király Gábor, Juhász Roland és Gera Zoltán élt 1986. június 2-án, sőt előbbi, lévén már tízesztendős, kicsit talán bele is halt az Irapuatóban, a szovjetektől beszedett hatosba. Célunk e múltidézéssel nem az ezredik tetemrehívás, épp ellenkezőleg: megnyugtató, hogy itt és most közel ekkora trauma sem érhet minket. Egyrészt sokkal szerényebbek, földközelibbek az elvárásaink, ami akkor jogos célkitűzésnek tűnt, az ma ábrándnak is merész. Másrészt szinte kizárt a 6-0-s verés, de legyen bárhogyan is, a fülemben csengenek Disztl Péter – szegény, ő állt az irapuatói kapuban – közelmúltbeli szavai: annyi ideje nem jártunk már se vb-n, se Eb-n, hogy ő még arra a gépre is szívesen felülne, amely Mexikó és a 0-6 felé viszi.

Hát most itt vagyunk, igaz, Bordeaux-ban, de újra a világfutball szereplőiként. Idefelé repülve egy fiatal pár ült előttem, és mert a KLM járatán szokatlanul hűvösre fordult az idő, egyszer csak elővettek egy magyar zászlót, és összebújva betakaróztak vele. Tegnap reggel a Garonne partján éreztem úgy magamat, mint otthon a Duna mentén, a kettes villamoson, hisz több helyütt is magyar szó hangzott (nem feltétlenül baj, hogy a helyiek nem értették). No meg német, osztrákos tájnyelvi változatban.

Egy grazi sráccal én is megismerkedtem, és meglepetésemre elsütötte a mi régi, Ferenc Józsefhez kötött poénunkat; azt mondják a császárnak, Ausztria–Magyarország futballozik, mire ő visszakérdez: „Jó, jó, de kivel?”Egymás ellen, de remélhetőleg nem ellenségként, a pályán kívül sem. A marseille-i angol–orosz meccs utcai harcai fájdalmasan bebizonyították, nem is feltétlenül kellenek nekünk migránsok ahhoz, hogy feldúljuk a mi egyre felismerhetetlenebb, őrültebb Európánkat. Hogy ne így legyen, de ebben mi végképp ne segédkezzünk, az még a mai három pontnál is fontosabb.

Na jó, hol az az egy? Bernd Storck szövetségi kapitány a tegnapi sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban németes, óvatos, de nem tartalom nélküli derűvel mondta: „Történelmi mérkőzés előtt állunk, a magyar csapat nagyon hosszú idő után tér vissza az Eb-re. Papíron természetesen Ausztria az esélyesebb, de ugyanaz a kiindulási alapunk, ami a norvégok ellen volt: minden esélyt meg kell ragadnunk, és meg is fogunk.” Dzsudzsák Balázs kijelentette, hogy zsákbamacskát egyik fél sem tud majd eladni a másiknak, a váratlanul hűvösre fordult időjárást pedig elintézte annyival, hogy hatórai meccskezdéshez ez az ideá­lis. Lang Ádámtól azt kérdeztem, a harminc év utáni visszatérés az elitbe inkább ösztönzést vagy terhet jelent-e a játékosoknak, mire így felelt: „Futballünnep részesei vagyunk, ezt élvezni kell. Akármerre megyünk a csapatbusszal, az emberek mosolyognak, integetnek nekünk, ez az a pillanat, amit meg kell élni, mert ki tudja, mikor jön el a következő. Úgyhogy teherről szó sem lehet.

Garics György ellenben leginkább embert próbáló mérkőzésére készülhet. A szombathelyi születésű labdarúgó az osztrák keret tagja, és mint elmondta, mindkét himnuszt énekli majd, de a sors ennél sokkal súlyosabb feladatot mért rá: pénteken hunyt el az édesapja, a Haladás egykori csapatkapitánya. Így ma egész élete, múltja nehezedhet rá vagy akár emelheti fel. Ha kispados lesz, az sem könnyít e valószerűtlen, filmbe illő helyzeten.

A rendezőket se irigyeljük. Ami remélhetőleg csak állítólagos fenyegetettségünket illeti, általánosságban valóban szigorú az ellenőrzés, de tegnap délelőtt némi meglepetésemre simán pályára léphettem. Örömmel vegyes értetlenkedés fogott el, amikor akadálytalanul bejutottam a 42 ezres Stade de Bordeaux gyepére – kétszer nagyobb a Groupama Arénánál, de feleolyan szép –, és meglepve észleltem, hogy nincs ellenfelem.

Csapatunknak kedden efféle élményben nem lehet része. A lényeg, hogy a vetélytársnak se legyen.
Keddi program, F csoport: Ausztria–Magyarország Bordeaux 18.00, v.: Turpin (francia);

A várható kezdőcsapatok :

Ausztria (az uefa.com alapján):
Almer - Klein, Dragovic, Prödl, Fuchs - Alaba, Baumgartlinger - Harnik, Junuzovic, Arnautovic - Janko.

Magyarország (a hétfői sajtótájékoztató alapján):
Király - Fiola, Guzmics, Lang, Kádár - Pintér, Nagy - Dzsudzsák, Kleinheisler, Németh - Szalai

Portugália–Izland, Saint-Étienne 21.00, v.: Cakir (török).

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó