A művelődési erőtér nemzetmegtartó
A magyar alapítású városban, Érsekújváron tartott tisztújító közgyűlést a felföldi Magyar Közösség Pártja. Az MKP Országos Tanácsának elnökévé Őry Pétert választották.
2016. június 17. 11:19

Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

- Elnök úr, a Kárpát-medence magyar politikai vezetőségei közül Önöknél történt az eddigi legnagyobb nemzedékváltás: a rendszerváltók után következő generáció is a még fiatalabbaknak adta át irányítói csúcsot. A felelősség súlya vagy a megújulás lehetőségének vonzása a nagyobb?

- Nehéz egyértelmű megfogalmazásban választ adni, hiszen nyilvánvalóan a közösségért és a Magyar Közösség Pártjáért érzett felelősség nagy terhet jelent. Azt gondolom, hogy „vonzónak” a közös tenni akarást kell kiemelni, hiszen látva azokat a negatív folyamatokat, melyek közösségünket érintik, egyértelművé vált: össze kell fognunk megmaradásunk érdekében. Más kérdésként kell kezelnünk, hogy az MKP Kongresszusa egy egészséges generációváltást hajtott végre, ezzel is bizonyítva a felelősségvállalását a felvidéki magyarság jövője iránt. Természetesen a nemzedékváltásban az idősebb, nagy tapasztalatokkal rendelkező neves elődök meglátásaira, ha úgy tetszik a „tudásuk átadására” is számítunk. Jómagam is osztom azt a véleményt, hogy a tapasztalt korosztály megbecsülése alapértékünk kell hogy legye. Az érem másik oldala viszont annak a feladatnak a megoldása, mely a jövőbe tekint, és pont ezért tartom nagyon felelős magatartásnak a kongresszusi döntéseket.

- A politizálás a pártszervezeteken kívül: a civil világban is zajlik. Önök miként kívánják nemzeti erőközpontokká fejleszteni a Dunától, az Ipolytól északra elterülő magyar területeken, és az északabbra eső szórvány területeken tevékenykedő civil közösségeket?

- A politikai párt elsődleges feladata nem a civil szervezetek munkájának meghatározása, de ennek ellenére azt kell mondjam, a civil szféra szerves része egy társadalom életének. Az MKP az elmúlt években is nyitott volt a civil kezdeményezések irányába, szívesen segítettük ezeket, sőt a választások során egy nagyon nyitott listával álltunk elő, hiszen számos pártonkívüli, civil aktivista kapott előkelő helyet a választási listánkon. Más kérdés, hogy szeretnénk egy intézményesített magyar-magyar párbeszédet indítványozni a közösségen belül, melybe szerves beágyazást kapnának az országos jelentőségű civil szerveződések. Jómagam fontosnak tartom, hogy az elkövetkező 1-2 év során kidolgozzuk a természetes központjaink és vonzáskörzeteik fejlesztésének tervét, hiszen az államigazgatási egységek határai merőben eltérnek a magyarság „központjaitól”. Csak példaként, a dunaszerdahelyi járásban négy természetes központ létezik, Dunaszerdahely, Somorja, Nagymegyer és Bős. Ezen belül lehet „apróra” bontott fejlesztési központokat és célirányokat meghatároznunk.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. A XVI. századi európai költőóriás életének jelentős része a Felföldön: Zólyomban, Liptóújváron, Kékkőn, Érsekújváron, Pozsonyban és a többi helyen zajlott, élete Párkány térségében ért véget, Hibbén van eltemetve. Hogyan fejleszthető az a kulturális erő, amely Balassi költészetében kínálja magát?

​- A kulturális erő szerves része a nemzeti megmaradásunkat szolgáló törekvéseinknek. Figyelembe véve a negatív folyamatokat, elgondolkodtató a jelmondat olyan jellegű kiegészítése, hogy bízz a nyelvedben, bízz önmagadban, és fordulj bizalommal a közösség többi tagjához, hiszen erő a többi sorstársunkkal együtt tudunk lenni. Azt tartom, ezen a gondolati síkon kell elindulnunk a kultúránk fejlesztésében és közösségünk megtartásában.

preshaztarsasag.wix.com/preshaz#!felvidek/cb9y
MTI Hírfelhasználó