Az emberiség történetének legsúlyosabb népvándorlása zajlik
A múlt évben 65,3 millióra nőtt a világon a háború és üldöztetés miatt otthonukat hátrahagyó menekültek száma, így hivatalosan is a legsúlyosabb válságról beszélhetünk a második világháború óta, derült ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának friss jelentéséből.
2016. június 21. 13:39

Filippo Grandi: Ha nem oldod meg a problémákat, azok előbb-utóbb eljutnak hozzád

Már 2014 is megdöbbentő adatokat tartogatott, akkor világszerte hatvanmilliót tett ki a menekültek száma. A múlt évben ez mintegy tíz százalékkal nőtt, és ma már több mint 65 millió üldözött él a világban, ami Nagy-Britannia lakosainak a számát is meghaladja. A menekültek világnapja alkalmából az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) tette közzé Globális trendek című tanulmányát, amely szerint 21,3 millióan hagyták el hazájukat, 40,8 millió az otthonukból elüldözött, de saját hazájukban tartózkodó belső menekültek száma, további 3,2 millióan pedig menedékkérelmük elbírálására várnak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Föld minden 113. lakója külföldön élő menekült, hazájában tartózkodó belső menekült vagy menedékkérő. Az UNHCR a soha nem látott mértékű népvándorlás okaként a szíriai és az afganisztáni konfliktust nevezi meg. A jelentés rámutat, hogy a fejlett országokban rekordmennyiségű, 2 millió menekült kérelmet nyújtottak be tavaly. Ezek közül is kiemelkedik Németország, amely 441 900 kérelmet fogadott. Berlint az Egyesült Államok követi 172 700 menekültkérelemmel, itt az érkezők többsége Közép-Amerikából, a szervezett bűnözés elől érkezett az észak-amerikai országba. Svédország és Oroszország is nagy mennyiségű – 156 ezer, illetve 152 500 – menedékkérelmet vett nyilvántartásba.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a jelentés genfi bemutatóján óva intette a világ és elsősorban Európa vezetését. „A Földközi-tengeren keresztül érkező menekültek és migránsok azzal az üzenettel jönnek, hogy ha nem oldod meg a problémákat, azok előbb-utóbb eljutnak hozzád” – fogalmazott. Grandi szerint politikai cselekvésre van szükség, hiszen csak így előzhetők meg a menekülthullámok. Mint mondta, hosszútávon nincs B terv Európa számára, a kontinensre továbbra is érkezni fognak a menedékkérők.

A menekültügyi főbiztos az Európai Unió és Törökország márciusban létrejött menekültügyi egyezségére is kitért, amelynek kapcsán elmondta: a tény, hogy a menekülthullám megállt, és egyes országoknak jelenleg nem jelentenek terhet a menedékkérők, nem azt jelenti, hogy megoldódott az üldöztetés problémája. „Mindenhol akadályok emelkednek, és nem csupán falak formájában. Jogi akadályokba ütközünk, sok esetben azokban az országokban is, amelyek eddig a menedékjog tekintetében példaértékű magatartást tanúsítottak” – közölte Grandi, hozzátéve, hogy az idegengyűlölet sajnálatos módon a szervezet munkakörnyezetének szerves része lett.

Az európai kontinens aggasztó helyzete ellenére fontos hangsúlyozni, hogy még mindig a fejlődő országok nyújtanak otthont a legtöbb üldözöttnek. Ezt az ENSZ jelentése is alátámasztja, és felhívja a figyelmet, hogy a menekültek 86 százaléka ezekben az országokban lel menedékre. Jelenleg is Törökország a legnagyobb befogadóország a világon, a Recep Tayyip Erdogan vezette állam 2,5 millió menekültről gondoskodik. A törököket Pakisztán követi 1,6 millió befogadottal, a harmadik helyen pedig a 4,1 millió lakosú Libanon áll, ahol ezer lakosra 183 menekült jut.

A modern kori népvándorlás problémája kiemelt szerepet kap majd az ENSZ-közgyűlés szeptemberben kezdődő ülésszakán. Ban Ki Mun a hét végén Athénban szintén azt hangsúlyozta, hogy Európának, sőt az egész világnak nagyobb felelősséget kellene vállalnia a migrációs válságban. Az ENSZ-főtitkár az európai menekültválság kapcsán dicsérte Görögországot, amely gazdasági nehézségei ellenére „figyelemreméltó szolidaritást és együttérzést tanúsított” a háború elől menekülő százezrek iránt.

magyaridok.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó