Rogán: nem áldozhatjuk fel Európa egységét néhány millió bevándorlóért
Washington 1956-ban feláldozta a pesti srácokat a Szuezi-csatornáért; nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel feláldozza Európa egységét és Európa jövőjét néhány millió bevándorlóért.
2016. június 28. 13:25

Ezt mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Terror Háza Múzeum új 56-os kiállításának keddi budapesti megnyitóján.

Rogán Antal szavai szerint Brüsszel hibás bevándorlási politikája felelős az európai egység megbomlásáért. A brit uniós népszavazás eredménye is azt mutatja, hogy Brüsszel nem fordíthat hátat a nemzeti önrendelkezésnek - tette hozzá.

A magyarok megújult, a nemzeteket és azok függetlenségét is tisztelő Európát akarnak, és ezt az 1956-os hősök elszántságával "meg is kell üzennünk Brüsszelnek".

"Mi, magyarok, tudjuk, hogy mit jelent a szabadság, mert megküzdöttünk érte". Azt jelenti, hogy minden nemzetnek joga van dönteni saját sorsáról. Ehhez Európa nemzeteinek is joga van - hangoztatta a politikus. Emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalmárok a maguk jövőjét, ezen keresztül a mi jelenünket építették, amikor Magyarország és Európa jövőjéért harcoltak.

Rogán Antal azt mondta: általában akkor mutat példát összefogásból és bátorságból "e széthúzásra igencsak hajlamos nép", amikor a szabadságát és függetlenségét érzi veszélyben; ezt akarták a magyarok 1956-ban is visszaszerezni, hogy "újra magyar, és ne szovjet életünk legyen".

A forradalom vesztett, de mégis győzött, mert óvott, rejtett emlékébe kapaszkodva örökösei végül mégis kivívták a rendszerváltást és világossá tették, hogy kik voltak 56-ban a szabadság és a haza oldalán, és kik voltak azok, akik honfitársaikra emelték a dobtáras géppisztolyt - fogalmazott Rogán Antal.

Az első polgári kormány azért hozta létre a Terror Háza Múzeumot, mert "mi azok vagyunk, akik nem eltörölni akarjuk a múltat, hanem megérteni, erőt meríteni és okulni belőle", fejet hajtva a hősök és az áldozatok előtt, ugyanakkor néven nevezve és nem feledve a bűnösöket és tetteiket.

Rogán Antal időgépként említve a most megnyitott kiállítást - amely lehetővé teszi, hogy a lehető legpontosabban megismerje a látogató a hat évtizeddel ezelőtt történteket - arról beszélt: az évforduló alkalmat nyújt arra is, hogy átlépjünk a mindennapok pártpolitikai pengeváltásain, "közös, szép és dicsőséges nemzeti emlékként ünnepeljük" 1956-ot, ami "a győzelem magabiztos érzését is hordozza".

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója az eseményen a virtuális valóság (VR) technológiát alkalmazó, Európában is újdonságnak számító tárlat kapcsán arról beszélt: sosem volt még ilyen kemény és vastag a fal a múlt és a jelen között, a diákok számára 1956 éppoly távoli esemény, mint 1848.

Megjegyezte: 1956-ban a magyarok egy akaraton voltak, másképp nem írhattak volna világtörténelmet, "hős volt itt mindenki ebben az országban, sokan akaratuk ellenére", legyen szó a harcolókról, az őket ellátással vagy éppen imával támogatókról.

A Terror Háza Múzeum honlapján olvasható ajánló szerint az Egy akaraton 1956-2016 című új tárlat látogatói testközelből élhetik át a forradalom legfontosabb pillanatait: VR-szemüveget felvéve egy páratlan kaland részesei lehetnek.

Eddig csak elképzelhettük, milyen drámai, félelmetes vagy éppen felemelő lehetett egy 56-os utcai harc, egy életre szóló búcsúzás, bajtársaink eltemetése, vagy egy vallatás - a virtuális valóság segítségével most azonban mindez kézzelfoghatóvá válik számunkra. Magyarországon eddig sosem látható módon, hat kisfilmmel élhetjük át a magyar történelem sorsfordító pillanatait, a jelenetek részeseivé válhatunk: mellettünk, előttünk, mögöttünk, felettünk és alattunk történnek az események. Minta csak ott lennénk velük, a forradalmárokkal, a pesti srácokkal, 1956 hőseivel - írják a Schmidt Mária főigazgató és Tallai Gábor programigazgató koncepciója nyomán készült tárlatról.

Az élethű jelenetekért, a lebilincselő látványvilágért Magyarország egyik legismertebb filmrendezője, Pálfi György felelt. A filmekben olyan ismert színművészek tűnnek fel, mint Trill Zsolt, Száraz Dénes.

MTI
  • Hunyadiról, a keresztény világ hőséről az őszi Aracsban
    „A keresztény világ legnagyobb hőse, Hunyadi János egyetemes volta az 1444. évi várnai csata után Kelettől Nyugatig új távlatokba ért, ami művelődéstörténeti értelemben hatalmas jelentőségű” – olvasható az Aracs őszi, jelképesen október 23-ai számában.
  • A bővítési portfólió elnyerése nagy diplomáciai siker
    A jövő év legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédése; ehhez gazdaságvédelmi akcióterv kell, amely a következő év első negyedévére készülhet el, és ami adócsökkentésen alapulhat majd - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, pénteken.
  • Bővülő védelmi együttműködés
    Benkő Tibor honvédelmi miniszter meghívására Budapestre érkezett november 22-én Marina Pendeš bosznia-hercegovinai védelmi miniszter. A tárcavezetők a két ország védelmi együttműködésének bővítési lehetőségeiről tárgyaltak.
MTI Hírfelhasználó