Lázár: Soros György tevékenysége magyarellenes
A kormányinfón Soros Györgyről beszélt a miniszterelnökséget vezető miniszter. Menesztik L. Simon Lászlót. Németh Lászlóné nyugdíjba megy.
2016. június 30. 15:30
Ki hatalmazta fel az ameriaki spekuláns üzletembert, hogy Európában folytasson kampányt a migráció ügyében – tette fel a kérdést Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján.

 

Soros György szerepe megkérdőjelezhetetlen

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos csütörtöki tájékoztatóján kitért Soros György szerepére a bevándorlás kapcsán, amely a magyar kormány szerint immár a sajtó számára is megkérdőjelezhetetlenné vált.

Az amerikai spekuláns üzletember megadóztatná az uniós országokat, megvonna például Magyarországtól is az uniós támogatásokat, mintegy 30 milliárd eurót költene az EU-s adófizetők pénzéből a kontinensre érkező bevándorlókra.

Immár csak az a kérdés, hogy erre a tevékenységre ki hatalmazta fel Soros Györgyöt, illetve miért kampányol ebben a kérdésben Európában, miért nem az Egyesült Államokban teszi ezt meg. Ez a tevékenység egyértelműen magyarellenes, ezt a magyar kormány visszautasítja – húzta alá Lázár János.

Soros megtámadta Merkelt a migránsválság okán

Egyre szűkülő köröket fut be Soros György. A migránsválságban vállalt generáló, irányító és finanszírozó szerepéról már számtalan alkalommal írt a világsajtó. Jóslatai is napvilágot láttak, miszerint a migránsokat az Európai Uniónak be kell fogadni, és ez igen sok pénzébe kerül majd az EU-nak. A Brexit kapcsán egyelőre csak találgatni lehet, hogy a nagy spekuláns milyen szálakat mozgat, hova helyezte milliárdjait és a font emelkedéséből, majd gyors zuhanásából mekkora profitot zsebelt be. Ő azt állítja, semmit, de erre azért ne tegyünk nagy összeget.

Időnként megjelenő dolgozataiban nagy kinyilatkozásokat tesz, a legutóbbiban például – amint arról a Mandiner beszámolt – nekiment Angela Merkel kancellár asszonynak. Azt írja Soros, hogy „Angela Merkel német kancellár döntése, amellyel szélesre tárta országa kapuit a menekültek előtt, inspiráló gesztus volt, de nem volt rendesen átgondolva: nem számolt azzal, hogy ez csak egyre több embert fog odavonzani”. Soros szerint a migránsválság és a Brexit egymást táplálta, tehát áttételesen Merkel a brit népszavazás eredményéért is felelős.

Mit keres Soros az Európai Parlament bizottsági meghallgatásán?

Az MTI ugyanakkor arról tudósított csütörtökön, hogy Soros György részt vett az Európai Parlament költségvetési, külügyi, fejlesztési, valamint belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának közös meghallgatásán Brüsszelben. Felvetődhet persze a kérdés, hogy az amerikai tőzsdecápa mit keres ott, de ebbe most ne bonyolódjunk bele. A hír szerint Soros György arra figyelmeztette közönségét, hogy az Európai Uniónak legalább 30 milliárd euróra lenne szüksége a migrációs válság kezeléséhez, az elégtelen fellépés következményei azonban ennél is költségesebbek, a krízis ugyanis egzisztenciális fenyegetést jelent az európai integráció számára.

Egyesült európai adókat kellene bevezetni

A közös menekültpolitika kialakításához jelenleg nincs meg a kellő bizalom az Európai Unióban, azt hosszú és fáradságos munkával újra kell építeni, ennek viszont a „pénzügyi források fájó hiányának” kezelésével kell kezdődnie – hangsúlyozta még Soros. Ebből az is egyértelműnek kicseng, hogy ő maga, illetve érdekeltségi köre, szívesen enyhítené ezt a fájdalmat, de hitelt – vélhetően – csak bizonyos feltételek mellett, talán országoknak is, de elsősorban az EU-nak gondolna biztosítani. A feltételek persze most sem ismertek és egy részük várhatóan soha nem lesz publikus, de Soros más mondataiból kiderül, hogy véleménye szerint az európai integrációt folytatni kell, az európai értékekből pedig (akármik is legyenek azok) nem szabad engedni. A hitelfelvétel előtt azonban az EU-nak meg kellene fontolnia eddigi bevételeinek átcsoportosítását, és új, páneurópai adók bevezetését is. Amennyiben ehhez hozzávesszük a Frederica Mogherini által készült tervet a közös európai hadseregről, akkor láthatjuk, hogy az elképzelt irány egyértelműen az Egyesült Európai Államok irányába mutat.

Csak pillanatnyi memóriazavar léphetett fel

Talán nem is elsősorban a pénzügyi források hiánya fáj e sorokból a legjobban, hanem az emlékezetkiesés, mert Soros György megfeledkezett mindarról, ami a migránsválságot megelőzte, illetve kísérte. Pedig van mire emlékezni gazdagon. A Soros-féle Open Society Foundations már sok éve támogat olyan szervezeteket, amelyek a tavalyi óriási migránshullámot támogatták tanácsokkal és konkrét önkéntes munkával is. Egy kézikönyvet is kiadott, amelyben részletes jogi tervet nyújt a migránsoknak az európai migrációhoz. Soros-féle „civilek” álltak a calais-i lázadások hátterében is. Soros szavaiból többször is kiderült, hogy felszámolná a nemzetállamokat, Orbán Viktort pedig az útjában áll.

Mindezek ismeretében arcpirító azt kijelenteni, hogy Angela Merkel hibázott, miközben éppen Soros György hordta rá az EU-ra a migránsokat – tehát Merkel inkább a kezére játszott.

Magyarország tiszteletben tartja a brit állampolgárok döntését

Magyarország teljes mértékben elfogadja a brit állampolgárok által az uniós népszavazáson hozott döntést, a döntés okának pedig egyértelműen az EU hibás bevándorláspolitikáját tartja a magyar kormány – jelentette ki a miniszterelnökséget irányító miniszter a szokásos csütörtöki kormányinfón a parlamentben. Nagy-Britanniában több mint százezer magyar munkavállaló él, az ő érdekeiket a magyar kormánynak minden körülmények között képviselnie kell – tette hozzá Lázár János. A miniszter a kormányinfón annak a magánvéleményének is hangot adott, hogy ma már nem tudna jó szívvel az uniós tagság mellett szavazni egy esetleges népszavazáson.

Lázár János az eheti kormányinfót a keddi, isztambuli merénylet áldozatairól való megemlékezéssel kezdte. Mint elmondta, a kormány továbbra is mélységesen elítéli a terror valamennyi formáját. Magyar áldozatról a kabinetnek nincs tudomása – tette hozzá.

Nagy-Britannia Magyarország meghatározó stratégiai szövetségese, ezért a kormány mindent megtesz azért, hogy az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépését követően is megmaradjanak a gazdasági kapcsolatok.

Nagy-Britanniában több mint százezer magyar munkavállaló él, az ő érdekeiket a magyar kormánynak minden körülmények között képviselnie kell – mondta a miniszter.

Hozzátette: a visegrádi együttműködést is erősíteni kell, így a magyar munkavállalók érdekében is közösen léphetnek fel.

A miniszter kifejtette: a kormány felállít egy munkacsoportot a Brexit következményeinek kezelésére. Magyarország érdeke a gazdasági és politikai együttműködés hosszú távú fenntartása Nagy-Britanniával.

Az ellenőrizetlen, kontrollálatlan bevándorlás okozta azt, hogy a brit szavazók a Brexit mellett tették le voksukat, tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia az unióban nem volt képes megvédeni határait a migránsoktól.

A magyar álláspont az, hogy a bevándorlás kérdését kezelni kell, tévedés az ún. „willkommenskultur” a meghívásos alapú migráció.

Minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy megválassza kikkel akar együtt élni – fejtette ki a kormány meggyőződését ismételten a miniszer.

Hamarosan megindul a magyar kvótareferendummal kapcsolatos kampány, így felmerül a kérdés, hogy mi értelme van, milyen összefüggésben áll az európai eszmével. Ha a bevándorlással kapcsolatban nem ismerjük meg a magyarok véleményét, nem tudjuk hitelesen képviselni azt az elvet, hogy alapvető joga egy országnak meghatározni, ki tartózkodjon a területén – magyarázta a miniszter.

A Magyar Idők munkatársának kérdésére válaszolva a miniszter elmondta, hogy a brit kormány korábban mintegy húszezer szír bevándorló befogásáról döntött. Lázár János azt is közölte, hogy a magyar kvótareferendum végleges időpontjáról kizárólag a köztársasági elnök jogosult dönteni, a kampány pedig előreláthatólag szeptemberben kezdődik.

A brit népszavazás után nem az a kérdés, hogy több vagy kevesebb Európa legyen, hanem egy jobb Európa mellett tette le voksát a magyar kormány – jelentette ki Lázár János.

A miniszter személyes véleményeként közölte, hogy ma már nem tudna jó szívvel az Európai Uniós tagság mellett szavazni egy esetleges ezzel kapcsolatos referendumon.

2004-ben az uniós tagságra szavaztam, de ma már ezt nem tenném meg – jelentette ki a miniszter.

Véleményének alátámasztására Lázár János mindenekelőtt az unió hibás bevándorláspolitikáját hozta fel, illetve azt, hogy több mint egy évtized alatt sem sikerült közelíteni a magyar emberek életszínvonalát az Európai Unió átlagának életszínvonalához.

L. Simon László befejezi munkáját

A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem elégedett a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár munkájával, ezért L. Simon László befejezi tevékenységét.

Lázár János ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség munkájáról beszámolva jelentette be.

A tárcavezető alapvetően jó döntésként értékelte több terület és feladatkör Miniszterelnökséghez kerülését.

Arról is beszélt, hogy Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára hamarosan nyugdíjba vonul, emiatt szervezeti és személyzeti változások várhatók a következő időben.

A kormány lezárta a Liget-projekt kérdését

A kormány több mint 3 év társadalmi vita és egyeztetést követően lezártnak tekinti a Liget-projekt kérdését - közölte Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy minden érvet és ellenérvet mérlegeltek az ügyben, megkezdődik a kivitelezés és 2018-2019-re elkészül a beruházás.

Mint mondta, nem világos, hogy ki mi ellen tiltakozik, mivel a zöldfelületek aránya nőni fog a jelenlegihez képest. Megjegyezte: politikai akció lehet a dologban, ugyanakkor mindenkinek be kell tartani a törvényeket. Az építési területet a munkavédelmi és építésvédelmi szabályoknak megfelelően lekerítik, a kerítésen kívül azonban nincs akadálya a tiltakozásnak - tette hozzá.

Ötpárti egyeztetés lesz a kanadai szabadkereskedelmi egyezményről

Ötpárti egyeztetést hív össze a jövő hét elejére a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügyében.

Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján meglepő fordulatnak nevezte, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kizárólag az európai fórumok jóváhagyásához kötné az egyezményt, miközben a magyar parlament határozatot fogadott el arról, hogy a megállapodásról nemzeti szinten is dönteni kíván. Hozzátette: ezen álláspont megerősítését várja a pártoktól.

M1 hírfolyam, MTI, Mandiner, Project Syndicate, Magyar Idők Online
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Lehetetlen megvalósítani az Európai Egyesült Államok vízióját
    Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része. Fricz Tamás politológus azonban úgy gondolja ez lehetetlen, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az úgynevezett öreg kontinensétől.
  • Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát
    Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
  • Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
    Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
MTI Hírfelhasználó