A V4 erősebb, mint valaha
A V4 erősebb, mint valaha, az elmúlt időszak kihívásai még erősebbé kovácsolták ezt a regionális együttműködést - mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten.
2016. július 4. 19:39

Az Antall József Nyári Egyetem megnyitóján, a visegrádi együttműködés (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) megalapításának 25. évfordulója alkalmából az államtitkár beszédében kiemelte: az elmúlt huszonöt évben folyamatosan új kihívásokkal kellett szembesülni, és "bajban ismerszik meg a barát", ami világosan látszik a visegrádi együttműködésen.

Szabó László azt mondta: a V4 értékközösség is. Emellett a világ is komolyabban veszi a négy államot együtt, mint külön-külön, így például könnyebben alakíthatnak ki kapcsolatot nagyobb országokkal - magyarázta.

Kifejtette: a közös hagyományok a jövőben is előreviszik az együttműködést, és bár ezek a hagyományok természetszerűleg kötik össze a térség négy országát, nyitottak a kooperációra más országokkal is. Van mire büszkének lenni, de van bőven feladat is, amelyet közösen kell végrehajtani - értékelte a V4 tevékenységét.

Az államtitkár közölte: idén több rendezvényen is emlékeznek a visegrádi csoport megalapításának 25. évfordulójára, így a most megnyitott, negyedik alkalommal megszervezett nyári egyetemen is, amelyen 21 országból 45 fiatal vesz részt.

Szabó László úgy fogalmazott, "az antalli eszme nevében nem több vagy kevesebb Európa, hanem jobb Európa kell", és ebben segíthet a visegrádi együttműködés is.

Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója köszöntőjében arról beszélt: olyan gyorsan változik a világ, hogy nehéz megérteni a változásokat, akár csak az elmúlt hetek fejleményeit, de van egy fogódzó pont, a visegrádi együttműködés. Itt "értjük egymást", az együttműködés alapja pedig a közös múlt: a szocialista rezsim keserű tapasztalatai, a rendszerváltozás és az azt követő időszak nehézségei - magyarázta.

Antall Péter is elmondta: a visegrádi szövetség ma erősebb, mint korábban bármikor, mert az országokat összekötik a közös érdekek, így remélhetőleg a következő huszonöt év is hasonlóan sikeres lesz.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviselet-vezetője beszédében a Németország és a V4 közötti szoros kapcsolatokat, az intenzív gazdasági együttműködést emelte ki. Véleménye szerint a jelenlegi "kritikus helyzetnek" Európában és a kontinens körül a Németország és a visegrádi országok közötti kapcsolatok elmélyítésére kell ösztönöznie.

A megnyitó után A Visegrádi Együttműködés perspektívái 25 év távlatából címmel kerekasztal-beszélgetést rendeznek Hanna Suchocka volt lengyel miniszterelnök, Mikulás Dzurinda korábbi szlovák kormányfő, Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter és Martonyi János korábbi magyar külügyminiszter részvételével.

A július 15-éig tartó nyári egyetemen szó lesz egyebek mellett az 1956-os eseményekről, a Szovjetunió szétesésének hatásáról a kelet-közép-európai régióra, a térség gazdasági kihívásairól, a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról, Németország és Kelet-Közép-Európa kapcsolatáról, a bevándorlási válságról, a nyugat-balkáni régióról és a biztonságpolitikai kihívásokról.

Az Antall József Tudásközpont közhasznú alapítványt Antall Józsefről, a rendszerváltoztatás utáni Magyarország első szabadon választott miniszterelnökéről nevezték el. A tudásközpont legfontosabb céljának az antalli hagyomány és szellemiség ápolását tekinti, és ennek jegyében konferenciákat, előadás-sorozatokat, képzéseket szervez, valamint könyvkiadással is foglalkozik.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó