Tusványos az egyik legfontosabb nemzetpolitikai műhely
Míg 2010-14 között a nemzetpolitikai intézkedések a magyar nemzet közjogi egyesítésének keretét teremtették meg, az utóbbi években a kormány a szülőföldön való boldogulásra helyezi a hangsúlyt - jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Tusnádfürdőn, a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján.
Utoljára frissítve: 2016. július 20. 21:33
2016. július 20. 13:09

Ezt a célt szolgálta a szakképzés éve, a külhoni magyar fiatal vállalkozók segítése és több nagyszabású gazdaságpolitikai program - tette hozzá. Potápi Árpád János áttörésnek, az elmúlt két évtized egyik legnagyobb eredményének nevezte az első ilyen, a Vajdaságban idén elindított, 50 milliárd forintos programot, amelyet az ottani magyar politikai szereplőkkel, vállalkozókkal, a Magyar Nemzeti Tanáccsal egyeztetve dolgoztak ki. Hasonló, 35 milliárd forintos programot indítanak be Kárpátalján, és nemsokára elkezdődik a muravidéki, illetve horvátországi magyarság gazdaságpolitikai eszközökkel való támogatása.

"Gazdaságilag kell megerősíteni a magyar közösségeket, a magyar családokat ahhoz, hogy a magyar gyerekeknek jövőjük legyen, odahaza tudjanak munkát vállalni, magyar embereket foglalkoztatni" - mutatott rá Potápi Árpád János. Kifejezte reményét, hogy a 2010 óta hozott nemzetpolitikai intézkedésekkel és gazdasági támogatással mérsékelni tudják az elvándorlást, és a gyermekvállalást is sikerül ösztönözni a Kárpát-medencei magyarság körében.

Az államtitkár megjegyezte: a Tusványosként emlegetett erdélyi rendezvénysorozat a Kárpát-medence egyik legfontosabb nemzetpolitikai műhelye, ahol számos olyan gondolat született a státustörvénytől a kettős állampolgárságig, amelyből később törvény lett, vagy bekerült az alaptörvénybe.

Közel 1400 külhoni magyar fiatal vállalkozót szólítottak meg az idei tematikus év keretében

Eddig mintegy 1400 külhoni magyar fiatal vállalkozót szólítottak meg a vonatkozó tematikus év keretében, a meghirdetett 525 milliós pályázati keretre 964-en jelentkeztek - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Tusnádfürdőn rendezett nyári szabadegyetemen tartott előadásában szerdán.

A nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: szinte minden ágazat képviselteti magát, a legtöbben az agráriumból és a termelői szektorból érdeklődtek. Ezt követte a szolgáltatóipar, a kereskedelem, a turizmus, vendéglátás, de jelen van a design, a rendezvényszervezés és a gasztronómia is.

Kitért arra is, hogy az 525 millió forintos keretből a 3-6 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra 964-en jelentkeztek, 510-en Erdélyből, a Vajdaságból 154-en, a Felvidékről 146-an, Kárpátaljáról 138-an, Horvátországból heten, Muravidékről 9-en pályáztak. Az államtitkár arra számít, hogy 110-130 között lesz a nyertesek száma, ezek fele Erdélyből kerülhet ki, létszámarányosan.  

Gazdaságilag erős Magyarország képes gazdasági programokkal támogatni a határon túli közösségeket - rögzítette Potápi Árpád János, aki hangsúlyozta: a szülőföldön boldogulást szeretnék elősegíteni, ennek egyik eszköze a szakképzés erősítése. Ennek jegyében hirdették meg a külhoni magyar szakképzés évét, amelynek során az érintett 30 ezer fiatalból közel 10 ezret szólítottak meg, és vontak be a programba.

Beszámolt arról is, hogy zajlik 50 külhoni magyar példakép kiválasztása. A jelentkezési határidő augusztus 31-e. Az államtitkár kiemelte: a nemzetpolitika a gyerekekre és a fiatalokra tud építeni, s ha ez nem történik meg, akkor nem lesz utánpótlás.

A programok között említette még a Kárpát-medencei fiatal vállalkozók fórumát, amelyet a tervek szerint 2017. januárjában tartanak.

Potápi Árpád János kitért arra, hogy ahol magyar közösség van és magyarok élnek, csökken a magyarság létszáma, arányaiban leginkább a szórványban nagy a fogyás.

Legfontosabb megoldandó kérdés ennek a megállítása, illetve az elvándorlás csökkentése. Utóbbit tekintve a legnagyobb elvándorlás a Délvidéken volt jellemző, de a többi területen is tapasztalható ez a jelenség.

Az államtitkár kérdésre elmondta: a tervek szerint a szakképzés és a külhoni fiatal vállalkozók támogatása is folytatódik jövőre. A tematikus év valószínűleg a magyar családok esztendeje lesz - jelezte, és kitért arra: jó lenne, ha bizonyos támogatásokat, mint a csok, vagy a babakötvény ki tudnák terjeszteni a határon túlra is. Ezen gondolkodnak - közölte.

Potápi Árpád János előadása előtt ismertették a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Hétfa Kutatóintézet közös kutatását. A vizsgálatban feltárják a külhoni magyar vállalkozók helyzetét Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban. A hiánypótló elemzés a négy régióban egységes módszertan segítségével vizsgálja a már meglévő vállalkozások helyzetét és jövőbeli kilátásait, valamint a még tanuló fiatalok vállalkozói hajlandóságát. Mindezt annak reményében, hogy az új eredmények érdemben hozzájárulnak majd az későbbi fejlesztési területek kijelöléséhez.

Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa az MTI-nek elmondta: a kutatásban térségi esettanulmányok is készülnek minden Magyarországgal szomszédos országban. Székelyföldön Udvarhelyszéken és Csíkszéken folytatnak kutatást fiatal vállalkozók és olyan szakemberek körében, akiknek rálátásuk van a vállalkozókat érintő kihívásokra. Jelezte: a kutatás eredményei őszre várhatók.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a bálványosi folyamat egyik alapítója az idei mottó - Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában - jelentését részletezte. Rámutatott: itthon voltunk, mert a magyar identitás európai, a földrész közös kultúrájának része. Itthon vagyunk, mert nem kell a magyarságot kioktatni európaiságból, és ahhoz is joga van, hogy ne értsen egyet az aktuális divatáramlatokkal vagy azokkal az önkényeskedő, rossz válaszokkal, amelyeket az Európai Bizottság ad a mostani válságokra.

Németh Zsolt szerint a magyarok nem euroszkeptikusok, hanem eurokritikusok, hiszen nem rombolni akarnak, hanem építő módon részt venni a közös jövő kialakításában. Az "itthon leszünk" pedig arra utal, hogy Magyarország és a külhoni nemzeti közösségek rendelkeznek egy, a közép-európai összetartozásról és keresztény Európáról szóló jövőképpel, amelyet meg akarnak valósítani - mondta a külügyi bizottság elnöke.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke rámutatott: a szabadegyetem "polgárai" Európa elmélyülő válságára keresnek választ, ami pedig a nemzetpolitikát illeti, továbbra is úgy vélik: az autonómia a megoldás. Az EMNP politikusa szerint a transzilvanizmus gondolata reneszánszát éli, ehhez próbálnak román szövetségeseket találni.

Tárnok Mária, a Tusványost több mint negyed évszázada szervező Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: idén 24 előadói sátor több száz programja közül válogathatnak a résztvevők, a vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozat gazdag programkínálatának kialakításához pedig 34 partnerszervezet járult hozzá.

Kerekasztal-beszélgetés: Európának keresztény alapokon kell állnia

Van és kell is lennie közép-európai keresztény víziónak Európa számára, a kontinensnek keresztény alapokon kell állnia - állapították meg a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai nyitónapján rendezett kerekasztal-beszélgetés résztevői.

Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára azt mondta: a filozófiai ellentétek és különbségek a nemzetközi, diplomáciai, politikai tárgyalásokon is megjelennek. A kérdés az, hogy van-e közép-európai keresztény vízió. Szerinte a válasz az, hogy van, és kell is, hogy legyen.

A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz - idézte Robert Schumant, az Európai Unió egyik alapítóját. Ugyanakkor a törésvonal az alapító tagállamok és a közép-európai politikai elit között egyre inkább egyértelmű - jegyezte meg.

Rámutatott: Európa legnagyobb válsága politikai-vezetési válság, ma azt sem tudják, hogy tulajdonképpen ki vezeti kontinenst. Ugyanakkor minden válság esély is, általa most nyílt olyan lehetőség, hogy elmondják, Közép-Európából milyen pozitív víziót tudnak felvázolni. A következő hónapok erről kell, hogy szóljanak - rögzítette az államtitkár. Kitért arra is: Európa demográfiai válságban is van, s ezért látják sokan a bevándorlást hiteles válaszként a problémáira.

Megjegyezte: tisztelik az iszlám vallást, és a terrorizmust nem szabad összekeverni az iszlámmal. Utóbbinak van helye Európában, de csak akkor, ha tiszteletben tartják, hogy a kontinens nem erre a vallásra épült.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt, a déli határon felépített kerítés bizonyította, hogy működőképes. Az egész Balkán egységesen kiállt a kerítés gondolata mellett és egész Európát képes volt meggyőzni, hogy szükség van az "európai határőrségre". Ezt győztes projektként lehet felmutatni, s ennek a nyomvonalán lehet tovább haladni a migrációs válság kezelésében. Ugyanakkor Európának a "szomszédságával" intenzív együttműködést kell kialakítania. Csak a kerítés hosszútávon nem fenntartható, viszont ha van emellett együttműködés is, akkor a stabilitás elérhető - fejtette ki.

A vallás és a politika egymáshoz való viszonyáról elmondta: a keresztény Európa gondolata nem vallási fogalom, erre olyan hídként kell tekinteni, amit épít a keresztény egyház és az európai politika egyaránt. Értékek nélkül ugyanakkor nincs politika, a politikát erre kell alapozni. Megjegyezte: ugyanakkor míg a kereszténységnek hitelve, az iszlámnak nem, az állam és az egyház szétválasztása.

Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke azt mondta: bár a legintoleránsabb európai elitje van most az uniónak, szeretnék, ha ennek ellenére valamiféle toleranciát gyakorolnának a hagyományos európai értékek vonatkozásában.

A kereszténységnek mint alapértéknek meg kell nyilvánulnia a társadalompolitikai kérdésekben, nemzetpolitikában egyaránt. Az Európai Unión belül azonban ma már nem csak közös értékeink vannak, a családpolitika, társadalompolitika terén például nem biztos, hogy a skandináv államokkal vannak még közös értékeink - jegyezte meg. Gulyás Gergely kitért arra is: nem gondolja, hogy egy német helyett el kellene döntenie, hogyan viszonyuljon Németország az iszlámhoz. Az iszlám azonban nem tartozik Magyarországhoz, s az alaptörvényből levonható, hogy Magyarország az iszlamizáció alkotmányos tilalma alá esik - mutatott rá.

Peter Krajnák szlovák oktatási államtitkár arról beszélt, hogy Európa keresztény és annak is kell maradnia. Európának keresztény pilléreken kell állnia - utalt az unió alapítóira, majd hozzátette: a kereszténységnek a mindennapokban és a politikai életben is meg kell nyilvánulnia, a keresztény politikusnak alapvető kötelessége kell hogy legyen a rászorulók megsegítése.

Mindannyian közös Európához tartozunk - mondta, és azt kívánta, "értsék meg egymást, és beszéljenek egy nyelvet".

David Campanale, a BBC tudósítója saját nézeteit ismertetve arról beszélt, hogy a kereszténység lehet-e közös nyelv. Úgy vélte, a kérdés az, hogyan működünk együtt a kontinensen, illetve az egyének hogyan viszonyulnak a valláshoz. A liberális állam elnyomja az identitásokat - mutatott rá, kiemelve: otthont akartak teremteni Európában, de ezt nem érték el.

A regionális öntudatok európai erősödéséről tartottak pódiumbeszélgetést

A regionális öntudatok európai erősödéséről tartottak pódiumbeszélgetést szerda délután Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében flamand, baszk, bajor, a dél-angliai Cornwall régióbeli korni és erdélyi magyar politikusok, szakértők részvételével.

Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártigazgatója az általa viselt Szekler land - under construction (Székelyföld - fejesztés alatt) feliratú pólóra mutatva jelentette ki, hogy Európa számos régiója törekszik nagyobb önállóságra. Úgy vélte: az Európai Unióból történő kilépésről tartott brit népszavazás felgyorsíthatja az önállósodási folyamatokat. Valószínűsítette, hogy 2017-ben újabb népszavazást tartanak Skóciában a függetlenedésről, és az Egyesült Királyságnak egy időben kell az elszakadásról tárgyalnia Brüsszellel és Edinburgh-val. A flamand politikus azt sem tartotta kizártnak, hogy Észak-Írország is kiválik az Egyesült Királyságból, és egyesül Írországgal.

Az EFA igazgatója szerint az EU-nak jobban meg kell hallania az állam nélküli népcsoportok hangját. Úgy vélte, nemcsak az államok Európájára van szükség, hanem a közösségek, a régiók Európájára is.

Az európai helyi identitások megerősödését nyugtázta Jose Mari Etxebarria, a spanyolországi Baszk Nemzeti Párt külügyi bizottságának a tagja is előadásában. A politikus a globalizmusra adott válaszként megjelenő populizmust is veszélyesnek tartotta. Úgy vélte, Európa minden nemzetének, népcsoportjának büszkének kell lennie a kultúrájára, és harcolnia kell a jogaiért. Hozzátette, az erdélyi magyarok a baszkok szolidaritását élvezhetik jogköveteléseikben.

Joanie Willett az angliai Cornwall régióban levő Exeteri Egyetem tanára a korni nemzeti közösség öntudatra ébredéséről beszélt. Mint elmondta, a korni nyelv újraélesztése, a korni öntudat megerősítése gazdasági felemelkedést is eredményezett az Egyesült Királyság legszegényebb régiójában.

Harold Amann a németországi Bajorország függetlenségéért küzdő Bajorország Párt sajtófőnöke úgy vélte, a nagy államok inkább a birodalmakhoz hasonlítanak, nem alkalmasak a demokrácia kiteljesítésére. Szerinte a nemzetállamok bűnt követnek el, amikor egységesítik a kultúrát.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az Európai Uniónak, és tagállamainak azt kellene felismerniük, hogy mindenki erősebb lesz a közösségek és a régiók megerősödése által. "Európa akkor lehet erős, ha erős országok, erős nemzetek erős régiók szövetségeként működik. Nem lesz erős, ha egyik nemzet a másik nemzet elnyomása révén akarja céljait elérni"- jelentette ki a politikus.

"Mi Európát gazdagító régió akarunk lenni, ezért tekintünk példaként azokra az országokra, amelyek a közösségi alkotókedvet fölhajtó erőként kezelik" - utalt a székelyföldi autonómiatörekvésekre az EMNP elnöke, megjegyezvén, hogy Romániában gyakran biztonsági kockázatként tekintenek a magyarságra.

Szerinte ez a rossz megközelítés eredményezi többek között azt, hogy az ország képtelen a megújulásra, hogy 26 évvel a rendszerváltozás után sem köti össze autópálya Bukarestet Nyugat-Európával.

A kommunista bűnök felelőseinek elszámoltatását sürgették a szabadegyetemen

A kommunizmus bűneinek feltárását és a felelősök büntetőjogi elszámoltatását sürgették szerdán a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Igazságtétel 2.0 című pódiumbeszélgetésének résztvevői.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke szerint a történészek számára egyértelmű, kiket terhel a felelősség a kommunizmus bűnlajstromáért, de a politikai döntéshozók büntetőjogi felelősségre vonása még mindig késik. Bár a múlt század ötvenes éveiben a hatalmon lévő kommunisták több mint hetven sortüzet lövettek Magyarországon, és ezek közül húsz halálos áldozatokkal is járt, csak néhány esetben és csak a sortüzek végrehajtóit sikerült elítélni, a tűzparancsot kiadó valódi felelősöket nem, vagyis a történészek által elfogadott következtetéseket a büntetőjogi felelősség szintjén nem sikerült igazolni.

Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai ügykért felelős államtitkára leszögezte: a magyar kormány a fasizmus bűneihez hasonlóan a kommunizmus idején elkövetett bűncselekményeket is elítéli, mert ezek ugyanúgy emberiesség elleni, elévülhetetlen bűnök, mint a holokauszt. A kormány elkötelezett a második világháború utáni történelem feltárásában, akkor is ha időben közelebb van, sőt, "még velünk él". Ám azt is tudomásul kell venni, hogy a demokráciában az igazságszolgáltatás a kormánytól független hatalmi ág - tette hozzá.

Marius Oprea, a romániai kommunizmus bűneit vizsgáló intézet volt igazgatója szerint nagyon nehéz jogállami eszközökkel egy önkényuralmi rendszer működtetőit bíróság elé állítani, amikor mintegy tízezerre tehető azoknak az áldozatoknak a száma, akiket ítélet nélkül végeztek ki. Hozzátette: Romániában mintegy kétmillió ember vált kisebb-nagyobb mértékben a kommunizmus áldozatává, a börtönökben agyonvert politikai foglyoktól kezdve azokig, akiket csak kicsaptak az egyetemről vagy állásukból, mert "megbízhatatlannak" találták őket.

Neela Winkelmanova, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform igazgatója elmondta: eddig tíz európai ország csatlakozott ahhoz az észtországi kezdeményezéshez, amely - a fasiszta háborús bűnösök elszámoltatásának mintájára - nemzetközi büntető törvényszéket hozna létre, hogy a kommunizmus emberiesség elleni bűncselekményeinek felelősei felett ítélkezzen.

A pódiumbeszélgetést megelőzően szerdán a tusnádfürdői közösségi házban Göran Lindblad, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform elnöke jelenlétében megnyitották az Önkényuralom Európában című vándorkiállítást, amely a fasiszta és kommunista rendszer által elkövetett gyilkosságok statisztikáit állítja párhuzamba több kelet-közép-európai ország esetében. Tőkés László EP-képviselő a kiállítás-megnyitón felidézte: 2009-ben az Európai Parlament is elítélte a totalitárius rendszereket, és kimondta: nem kell kettős mércét használni a nácik és kommunisták viszonylatában, "egyazon értékrendben kell ítéletet mondani mindkettő felett".

MTI
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Felavatták Hunyadi János zimonyi szobrát
    Hunyadi János egész életét a haza védelmére és az oszmán hadak kiűzésére tette fel, az általa vezetett nándorfehérvári diadalt követően a béke és az újjáépítés korszaka következhetett – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök hétfőn a Belgrádhoz tartozó Zimonyban, ahol szerb hivatali kollégájával, Aleksandar Vuciccsal együtt vett részt Hunyadi János szobrának felavatásán.
  • Donáth Anna az EP-ben: Ennél már nincs lejjebb
    Donáth megfontolás nélkül elhiszi azt, hogy egész Európa szerint a Fidesz patás ördög, ezért csak ki kell mondani a bűvös szót, hogy ez a képviselő „fideszes”, és máris mindenki szörnyülködve nyomja meg a NEM gombot.
  • A zöldek eltitkolnak valamit
    Akik azt állítják, hogy a klímaváltozás komolyabb fájdalom, áldozat és lemondás nélkül, jelenlegi életmódunk pusztán környezettudatos finomhangolásával megállítható, azok eltitkolnak valamit a választók elől.
MTI Hírfelhasználó