Mentelmi jog megőrizve!
Senki nem akadt fenn az esztendő első felében a rostán. A kormánypártok sem támogatták az őket folyamatosan szidalmazó másik oldalon ülő három parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, melyhez az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatára lett volna szükség.
2016. július 28. 08:43

Gőgös Zoltán

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság indítványozta Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt.  A Jobbik padsoraiban ülő képviselőtársa Sneider Tamás jelentette fel.

A feljelentésben foglaltak szerint Gőgös Zoltán. Esztendővel ezelőtt,  tavaly március 19-én a Hír TV „Magyarország élőben” című műsorában a következő rágalmazást és becsületsértést kimerítő állítást fogalmazott meg: „Egy dolgot akarnak, Sneidernek a mocskosságáról ebbe az irányba eltolni a történetet , aki azt mondta, hogy az a jó, hogy itt az öregeket ölik, mert akkor ők erősödnek.”

Sneider Tamás hangsúlyozta: Kijelentem: én soha semmilyen fórum előtt nem nyilatkoztam így, a hangfelvételen sem ez hangzott el. Állításait Gőgös Zoltán egyébként egy illegálisan készített és nyilvánosságra hozott hangfelvételre alapozta, pontatlanul idézve és kiforgatva az ott elhangzott szavaimat. A valóság ezzel szemben az, hogy a hangfelvételen szó szerint a következő hangzott el: „Nagyon feljött a Dunántúl hál Istennek! Meg ugye jönnek a cigánybűnözők és aztán gyilkolják az idős embereket és ezt most már nagyon jól el tudjuk mondani . Sajnos sok idős ember azért szavaz ránk, hogy megvédjük őket. Mivel a más halála felett való öröm a közvélekedés szerint - így álláspontom szerint is - elítélendő és emberiségellenes, így a torz elferdített kijelentés megvalósítja mind a rágalmazás , mind a becsületsértés tényállásait. Az elkövető tettét súlyosbítja az, hogy a sérelmezett állítást közérdekű tevékenységemmel összefüggően, egy MTI közleményben tette közzé, lehetővé téve azt, hogy a hazugsága a legteljesebb körű nyilvánosság elé juthasson….”

A Mentelmi bizottság az ügyet február 29-i ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent Gőgös Zoltán kijelentette: soha semmilyen fórum előtt ezeket a tényállításokat, rágalmazásokat így nem fogalmazta meg. „Egy vitás ügy kapcsán egy tv-felvételen valóban beidéztem, lehet, hogy nem pontosán egy betyársereges rendezvényről származó féllegális, vagy illegális hangfelvételt, ami elég sokszor elhangzott.” Végül közölte: „állok elébe a döntésnek!”

A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. Magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Erre tekintettel  4 igen és 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Gőgös Zoltán mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

***

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot: 22 igen szavazattal, 129 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében Gőgös Zoltán mentelmi jogát megőrizte.

dr. Tóth Bertalan

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság  indítványozta dr. Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a MET Magyarország Zrt. feljelentése  alapján rágalmazás vétsége miatt.  A MET Magyarország Zrt. feljelentése szerint a Magyar szocialista Párt weboldalán „Met-ügy, kiderülhet kik vannak a nagy fideszes gázlopás mögött” címmel megjelent cikkben, valamint az azzal kapcsolatos sajtótájékoztatón elhangzottak valótlan, a cég becsületének csorbítására alkalmas valótlan tényállításokat tartalmaztak. „Azt állították: a MET Magyarország Zrt-ről, hogy részese a gázlopásnak, az illegális módon megszerzett gázt nagy haszon mellett továbbértékesítette. A MET Magyarország Zrt. kijelenti: soha nem vett részt semmiféle gázlopásban, semmilyen ilyen irányú információval nem rendelkezik, működése során a hatályos jogszabályok betartásával jár el.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2016. március 7-i ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent dr. Tóth Bertalan elmondta: a cikk megjelenése és a sajtótájékoztató megtartása előtt több alkalommal is adatigénylési eljárásokat folytatott, illetve véleményeket szerzett be és ezekre alapozta állításait, képviselői tevékenységét végezte, a feljelentést megalapozatlannak tartja.

A Mentelmi bizottság magánvádas ügyekben követett, mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlat alapján vizsgálta. 4 igen és 2 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Tóth Bertalan országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

***

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot: 19 igen szavazattal, 133 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében Tóth Bertalan képviselő úr mentelmi jogát megőrizte.

dr. Oláh Lajos

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság  indítványozta  dr. Oláh Lajos mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt, Bubla Áron pusztamagyaródi lakos feljelentése alapján. A feljelentő magánindítványt terjesztett elő a független  képviselővel szemben, mert a facebook.com oldalon azt állította, hogy „a gólyatábort szervezők vették rá a lányt, hogy ne tegyen feljelentést”, továbbá megvádolta a feljelentőt, hogy szexuális bűncselekményt tussolt el.

A megvádolt  dr. Oláh Lajos parlamenti védőbeszédében hangsúlyozta:

Az ember soha nem örül annak, amikor azzal fenyegetik, hogy bírósági tárgyalásokra kell járnia, de az ügy talán lehetőséget ad arra, hogy megnézzük, ki is az a Bubla Áron, aki kérvényezte mentelmi jogom felfüggesztését. Bubla Áron volt az ELTE Jogi Kar HÖK-elnöke. HÖK-elnök volt akkor, amikor - mindannyian emlékszünk arra a szomorú esetre – megerőszakoltak. egy lányt. A lány bement a HÖK-elnökhöz, és tájékoztatta őt erről az esetről. Mi történt, tisztelt képviselőtársaim? Semmi! Azaz majdnem semmi, mert Bubla Áron beperelte azt az újságírót, aki tényfeltáró riportban ezt leírta, és beperelt engem, aki a Facebookon ezt továbbvittem, illetve tüntetést szerveztem Bubla Áron ellen. Azt gondolom, hogy ez az ügy nagyjából magáért beszél, már itt is abba lehetne hagyni, de azért még néhány tény. Az ELTE első fokon 2014 novemberé- ben, 2015 januárjában pedig másodfokon is kizárta Bubla Áront, a bíróság 2015 májusában jóváhagyta a kizárást. A legvégén egy kis apró színesség: a 2014-es önkormányzati kampányban egyébként Bubla Áron a Fidesz kampányában vett részt, amikor az ELTE-ről kirúgták, utána az EMMI egyik háttérintézményénél került elhelyezésre, majd amikor ez is kiderült, akkor a botrány hatására onnan is kirúgták.

A Mentelmi bizottság  hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével, azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Oláh Lajos mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

***

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot: Oláh Lajos független képviselő mentelmi jogát 18 igen szavazattal, 126 nem ellenében, 3 tartózkodás kíséretében megőrizte.

Bartha Szabó József
MTI Hírfelhasználó