A világ háborúban áll
A világ háborúban áll, de ez nem vallások közötti háború - hangsúlyozta Ferenc pápa, akit a lengyel közszolgálati televízió tudósítója idézett, miután szerda délután a pápai gép leszállt a krakkói Balice-repülőtéren.
Utoljára frissítve: 2016. július 27. 21:01
2016. július 27. 20:13

A tudósító szerint - aki azoknak az újságíróknak az egyike volt, akik a repülőgépen kísérték a pápát lengyelországi zarándoklatra  -  a szentatya fájdalmát fejezte ki az utóbbi időben egyre gyakrabban ismétlődő európai támadások miatt, külön is említve a keddi normandiai késelés áldozatául esett lelkész tragikus esetét.

"A világ háborúban áll, mivel elvesztette a békét" - mondta a katolikus egyházfő még a gép fedélzetén az őt kísérő újságíróknak, így a lengyel tévétudósítónak is. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem vallások közötti háborúról van szó, hanem az érdekek érvényesítéséért, a pénzszerzésért és az anyagi eszközök birtoklásáért folytatott háborúról. Minden vallás a békét óhajtja, mások azok, akik háborút akarnak.

Ferenc pápa megismételte azt a korábban már többször - többek között az idei januári békevilágnapi üzenetében is - hangoztatott fejtegetését, miszerint immár egyfajta harmadik világháború zajlik, csak éppen "darabokban". Ezzel arra utalt, hogy a terrorista cselekmények és ezek tragikus következményei, a helyi háborúk, az emberrablások, a személyek etnikai vagy vallási okból történő üldözése most már kiterjed a világ minden részére.

A tévétudósító szerint a katolikus egyházfő azt a véleményét is megosztotta az újságírókkal, hogy a krakkói Ifjúsági Világtalálkozóra (IVT) érkező fiatalok "reményt adnak" a világnak. "Olyan dolgokat mondanak nekünk, amelyek örömöt és békét hoznak számunkra" - tette hozzá.

Ferenc pápa ötnapos lengyelországi zarándoklatának fő célja a kedden megnyitott, vasárnapig tartó IVT-n való részvétel. Az IVT a katolikus egyházfő által meghirdetett Irgalmasság Szentévébe illeszkedik.  A programsorozat hétvégi csúcseseményeire - a Krakkó melletti Brzegiben létesített, Irgalmasság Kampuszának elnevezett mezőn  szombaton kezdődő éjjeli virrasztásra és a vasárnapi szabadtéri pápai szentmisére - mintegy másfél millió résztvevőt várnak. Az ITV-t szigorú biztonsági intézkedések kísérik.

Készen kell állni a háborúk elől menekülők befogadására

Készen kell állni a háborúk és az éhség elől menekülők befogadására - hangsúlyozta Ferenc pápa abban a beszédben, amelyet lengyelországi zarándoklata elején szerdán a krakkói Wawel várban mondott.

A katolikus egyházfő szerda délután érkezett Krakkóba a Balice-repülőtérre, ezután Wawelben többek között Andrzej Duda lengyel elnök, Beata Szydlo kormányfő, valamint Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek fogadta őt.

A világ előtt álló mai kihívásokról szólva a pápa a "migráció összetett jelenségét" boncolgatta. "Ennek megoldása bölcsességet és irgalmasságot követel, hogy felülkerekedjenek a félelmen és megvalósítsák a nagyobb jót" - mondta. Hangsúlyozta: elengedhetetlen a szolidaritás "az alapvető jogaiktól, így a hit szabad és biztonságos gyakorlásától megfosztott" emberekkel.

Nemzetközi együttműködést sürgetett annak érdekében, hogy sikerüljön orvosolni a konfliktusok és háborúk tragikus következményeit, annak a sok embernek a helyzetét, akik lakhelyük, hazájuk elhagyására kényszerültek.

A vendéglátó országról beszélve, a katolikus egyházfő hangsúlyozta: fel kell tárni a Lengyelországból való kivándorlás okait, "elősegíteni azoknak az embereknek a visszatérését", akik erre igényt tartanak.

Az egyházfő kiemelte: első alkalommal látogat Kelet-Közép-Európába. II. János Pál pápa történelemfelfogására, valamint a lengyel történelemben hagyományosan megnyilvánuló nyitottságra, humanizmusra utalva a elmondta: a felsőbbrendűség komplexusától mentes önazonosság-tudat elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzeti közösséget a saját emberi, társadalmi, politikai, gazdasági és vallási örökségére alapozva szervezzék. Vagyis - mint fogalmazott - úgy kell alakítani a társadalmat és a kultúrát, hogy e közösség hű maradhasson a hagyományokhoz, ugyanakkor nyitott legyen a megújulás és a jövő előtt.

Ferenc pápa szerint az önazonosság-tudat fontos a nemzetközi együttműködés területén a mások önazonosságának tiszteletben tartása szempontjából is.

Nem lehetséges a párbeszéd, ha nem egymás önazonosságának az elismerésén alapul.

A katolikus egyházfő továbbá elmondta: az egyéni és a társadalmi életben egyaránt létezik "jó és a rossz emlékezet". A pápa "a jó emlékezet" gyümölcseként említette azt a második világháború utáni lengyel-német megbékélést elindító levelet, amelyet a lengyel püspökök a II. vatikáni zsinat során a német püspöki karhoz intéztek. A pápa utalt még a lengyel katolikus egyház és az orosz ortodox egyház 2012-ben aláírt közös nyilatkozatára, amely a lengyel és az orosz nemzet közötti megbékélést indította el.

A pápa kifejtette: a lengyel nemzet ebben a két esetben megmutatta, "hogyan lehet fejleszteni a jó emlékezetet, és hogyan lehet elutasítani a rosszat".

Andrzej Duda üdvözlő beszédében elmondta: a lengyelországi pápazarándoklat "azt a jót tartalmazza, amelyre annyira nagy szükség van a mai világban". "E világ láttán újból kiáltani szeretnénk +szálljon le a te lelked, és újítsa meg a föld színét+" - utalt Duda II. János Pál azon legendás szavaira, amelyeket a néhai pápa első lengyelországi zarándoklata során mondott, és melyeket sokan a kommunizmus bukásának előjeleként értelmeznek.

Ferenc pápa ötnapos lengyelországi látogatásán részt vesz a kedden megnyitott, vasárnapig tartó krakkói Ifjúsági Világtalálkozón (IVT). Ez a rendezvény a katolikus egyházfő által meghirdetett Irgalmasság Szentévébe illeszkedik. A programsorozat hétvégi csúcseseményeire - a Krakkó melletti Brzegiben létesített, Irgalmasság Kampuszának elnevezett mezőn szombaton kezdődő éjjeli virrasztásra és a vasárnapi szabadtéri pápai szentmisére - mintegy másfél millió résztvevőt várnak. Az ITV-t szigorú biztonsági intézkedések kísérik.

-------------------------------------

Ferenc pápa Krakkóba érkezett

Július 27-én, szerdán délután négy órakor Ferenc pápa – kétórás repülőút után – megérkezett Krakkó nemzetközi repülőterére, amelyet II. János Pálról neveztek el.

A hivatalos fogadás után pápamobilon a Wavelbe, a királyi kastélyba érkezett, ahol találkozik a polgári hatóságokkal és a diplomáciai testülettel, és beszédet intéz hozzájuk, majd udvariassági látogatást tesz Andrzej Duda köztársasági elnöknél, végül a székesegyházban találkozik a másfélszáz lengyel püspökkel.

Ferenc pápa a lengyel hatóságok és a diplomáciai testület tagjaihoz intézett beszédében – a köztársasági elnök és a többi jelenlevő köszöntése után – így folytatta: „Most először látogatok el Közép-Kelet Európába, és örülök, hogy e látogatást Lengyelországgal kezdhetem, amelynek gyermekei között van a felejthetetlen II. János Pál, az Ifjúsági Világnap kezdeményezője és előmozdítója. Ő szeretett a két tüdővel lélegző Európáról beszélni: új európai humanizmusról álmodott; a két tüdő és a közös civilizáció kreatív és harmonikus működését a szilárd gyökerű kereszténység ihlette. Az emlékezés a lengyel nép jellegzetessége. Engem mindig meghatott II. János Pál pápa élénk történeti érzéke. Amikor a népekről beszélt, mindig történetükkel kezdte, hogy kidomborítsa emberi és spirituális kincseiket. Az önazonosság tudata, mely mentes a felsőbbrendűség komplexusától, elengedhetetlen, hogy a nemzeti közösséget a saját emberi, társadalmi, politikai, gazdasági és vallási örökségére alapozva szervezzék: úgy alakítsák a társadalmat és a kultúrát, hogy hűek maradnak a hagyományhoz, ugyanakkor nyitottak a megújulás és a jövő felé. Ebben a távlatban ünnepeltétek nemrég Lengyelország megkeresztelkedésének 1050. évfordulóját. Ez biztosan a nemzeti egység jelentős pillanata volt, amely megerősítette mind az egyetértést a nézetek különbözőségében, mind a biztos haladást az egész lengyel nép közös java keresésére.”

Ferenc pápa kifejtette, hogy az önazonosság tudata hasznos a nemzetközi együttműködésben és mások önazonosságának tiszteletében. Nem lehetséges a párbeszéd, ha a felek nem egymás önazonosságának elismerésétől indulnak el.

A mindennapi életben, az egyének és társadalmak életében van jó és rossz, pozitív és negatív memória, emlékezés. A jó emlékezés Isten és üdvözítő művének dicsérete (erre Mária Magnificat-ja ad példát), a negatív viszont a lelket és a szívet megszállottan a rosszra fixálja, főleg a mások által elkövetett hibákra. Ferenc pápa itt példát hozott fel az újabb lengyel történelemből. Jó volt az, hogy a világháború után a lengyel és a német püspökök kölcsönösen bocsánatot kértek és megbocsátottak egymásnak: az egyházi kezdeményezésnek pozitív következményei lettek társadalmi, politikai, kulturális és vallási téren egyaránt. A pápa utalt még a lengyel katolikus egyház és a moszkvai ortodox egyház közös nyilatkozatára, amely elindította a két egyház testvéri közeledését. Ferenc pápa itt hangsúlyozta: a lengyel nemzet erősítse a jó emlékezetét, és hagyja eltűnni a rosszat. Vesse reménységét Istenbe, aki a népek sorsát vezérli, kinyitja a kapukat, átalakítja a nehézségeket lehetőségekké, új pályákat nyit ott is, ahol ez lehetetlennek látszott. Szembenézni a jelen kihívásokkal megköveteli a bátorságot az igazság elfogadásához és az állandó etikai elkötelezettséget: minden döntésben szem előtt kell tartani az emberi személy méltóságát.

A pápa itt kitért a bonyolult migránsjelenségre. „Ennek megoldása bölcsességet és irgalmasságot követel, hogy felülmúlják a félelmet és megvalósítsák a nagyobb jót. Fel kell fedni a lengyelországi emigráció okait, megkönnyítve a elvándoroltak visszatérését. Ugyanakkor szükséges a készség azok befogadására, akik a háborúk és az éhínség elől menekülnek; szolidaritás azokkal, akiket megfosztottak alapvető jogaiktól, többek között attól, hogy szabadon és biztonságosan megvallhassák hitüket. Ezzel egy időben sürgetni kell az együttműködést és az erők összefogását nemzetközi szinten, a konfliktusok és háborúk megoldását, mert ezek kényszerítenek annyi személyt otthonuk és hazájuk elhagyására. Arról van szó, hogy lehetőségeink szerint megkönnyítsük szenvedéseiket, bele nem fáradva, hogy intelligensen és szünet nélkül az igazságosságért és a békéért munkálkodjunk, tettekkel tanúskodva az emberi és keresztény értékekről.”

Ferenc pápa a lengyel hatóságokhoz és a diplomatákhoz szólva kitért még a teremtett világ, az élet és a család, a társadalom alapsejtje védelmére. „Az életet mindig el kell fogadni és védelmezni fogantatásától egészen a természetes halálig. Erre mindannyian hivatva vagyunk: az államnak, az egyháznak és a társadalomnak kötelessége, hogy konkrétan segítse mindazokat, akik súlyos nehézségben vannak, hogy egy gyermeket sohase érezzenek tehernek, hanem ajándéknak, hogy a legtörékenyebbek és legszegényebbek ne legyenek elhagyatottak.”

Végül Ferenc pápa biztosította az államelnököt, hogy a lengyel nemzet számíthat a katolikus egyház együttműködésére, miként ez a múltban is történt, végül Lengyelországot a Fekete Madonna oltalmába ajánlotta.



   

MTI - Magyar Kurír
  • Eleven az Archiregnum Hungaricum
    A legvisszafogottabb becslések szerint is legalább negyvenezer ártatlan magyar áldozata volt a kommunista partizánterrornak a második világháború végén. És ki tudja, hányan lehetnek még azok, akiket a trianoni békediktátum után gyilkoltak meg egy korábban soha nem volt (és soha nem is lesz) ország pribékjei, csak azért, mert magyarok voltak.
  • Turcologia hungarica est renovanda?
    A kaukázusi haza, az alán és bolgár szomszédság emlékét a magyar hagyomány is megőrizte.
  • Dugódíjjal sarcolná a budapestieket az LMP
    Wintermantel Zsolt (Fidesz) szerint abszurd a Budapestet vezető baloldali koalíció részeként politizáló LMP élhető város koncepciója, amelyből kizárnak lényegi városfejlesztéseket. Az LMP budapesti elnöke egyébként könnyen cáfolható, érvénytelen állításokra hivatkozva terveztetné újra a Galvani hidat.
MTI Hírfelhasználó