Nem sok köze van a hálának a hálapénzhez
A hála csupán kisebb részben játszik szerepet a hálapénz működésében, sokkal inkább az előnyszerzés, a kényszer vagy az elvárásoknak való megfelelés miatt adják.
2016. augusztus 5. 10:19

Ez derült ki a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának közvélemény-kutatásából.

A magyarok többsége az orvosok és az egészségügyi dolgozók fizetésemelését tartja jó megoldásnak a hálapénz visszaszorítására – olvasható az ezerfős reprezentatív felmérés értékelésében, amely szerint a többség kifejezetten ellenzi az állami infrastruktúra használatát az orvosok magánpraxisában.

Az elmúlt egy évben a megkérdezettek fele volt személyesen vagy hozzátartozója révén kapcsolatban az egészségüggyel, közülük minden második ember fizetett hálapénzt valamilyen orvosi kezelés után. Azok közül, akik az elmúlt egy évben fizettek hálapénzt, 59 százalék állítja, hogy negatív ok állt a zsebbe csúsztatott boríték hátterében: vagy valamilyen előnyt remélt ettől, vagy kényszerből tette, esetleg egyszerűen meg akart felelni az elvárásoknak. Mindössze 37 százaléka fizetett azért, mert elégedett volt a kapott szolgáltatással, 2 százalékuk pedig kifejezetten azért adta a plusz juttatást, mert megsajnálta az orvost vagy az ápolót.

A megkérdezettek 52 százaléka hatékony megoldásnak találja a fizetésemelést a paraszolvencia visszaszorítására, 18 százalékuk szerint viszont egyszerűen csak szigorítani kellene az ellenőrzéseket. Az emberek 14 százaléka gondolja úgy, hogy a hálapénzről leginkább a betegeknek kellene leszokniuk.

A magyarok kétharmada szerint az nem megengedhető, hogy az orvosok magánpraxisuk ellátásához állami eszközöket vegyenek igénybe: 69 százalékuk utasította el ennek lehetőségét és csupán 22 százalék volt megengedő az ügyben. A többség – 51 százalék – azt is támogatná, hogy az állam szigorúbban lépjen fel az ilyen gyakorlat ellen, míg csak 16 százalék ellenezné a keményebb ellenőrzéseket, 27 százalék bizonytalan a kérdésben.

* * *

A kutatásban ezer embert kerestek meg, ötven százalékuk mondta, hogy személyesen vagy hozzátartozója révén az elmúlt egy évben kapcsolatba került az egészségüggyel, és közülük minden második ember adott hálapénzt az orvosnak.

alap

Ez utóbbiak 59 százaléka úgy nyilatkozott: azért csúsztatott borítékot az orvos zsebébe, mert valamilyen előnyt remélt ettől, s meg akart felelni az elvárásoknak, de volt olyan is, aki azt válaszolta, hogy kényszerből tette. Mindössze 37 százalék fizetett azért, mert elégedett volt a kapott szolgáltatással, 2 százalékuk pedig megsajnálta az orvost vagy az ápolót, azért adott paraszolvenciát. A hálapénz visszaszorításában ugyanakkor a válaszadók 52 százaléka tartja hatékony megoldásnak a béremelést, 18 százalékuk szerint egyszerűen csak szigorítani kellene az ellenőrzéseket, hogy megszűnjön ez a gyakorlat. Az emberek 14 százaléka gondolja úgy, hogy a hálapénzről leginkább a betegeknek kellene leszokniuk, míg 9 százalék úgy véli, hogy a szakmai etika lelkiismeretes követése, a gyógyítás iránti elkötelezettség előtérbe kerülése lenne a megoldás. A vizitdíj ismételt bevezetését az emberek mindössze két százaléka választotta a megadott lehetőségek közül.

A kutatás azt is egyértelművé teszi, hogy az egészségügy szürkegazdasága nem egyenlő a hálapénzfizetéssel. A magyarok kétharmada szerint nem engedhető meg, hogy az orvosok magánpraxisuk ellátásához állami eszközöket vegyenek igénybe. A megkérdezetteknek csupán 22 százaléka volt megengedő ez ügyben; több mint felük azzal is egyetértene, ha az állam szigorúbban lépne fel az ilyen gyakorlat ellen, míg a keményebb ellenőrzéseket csak 16 százalék ellenezné.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője úgy értelmezte a felmérés eredményeit, hogy a béremelésekért cserébe az emberek az egészségügy színvonalának javítását és az ágazat fehéredését várják. Hangsúlyozta: a kutatás szerint az egészségügy az egyik szürkegazdasággal leginkább fertőzött terület, és a válaszadók minden olyan intézkedést szívesen támogatnak, amely ennek visszaszorítását célozza.

MTI, Magyar Idők
MTI Hírfelhasználó