Megfogyva bár, de... Magyar, világ, szövetség
Bemutatták Bakos István Nemzetépítő kísérlet - a Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 című könyvét Budapesten.
2016. augusztus 5. 10:46

Az Antológia Kiadó gondozásában megjelent 460 oldalas mű a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) sorozatának 17. kötete, amely a Magyarok IV. Világkongresszusának 20. évfordulója alkalmából jelent meg. A szerzőnek tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

- Szerkesztő úr, a Magyarok Világszövetsége jelentős szerepet vállalt a rendszerváltásban, annak szellemi előkészítésében és kivitelezésében. Mára az állam részéről valamennyire kialakult a kapcsolat a Kárpát-medencei magyarsággal és a nyugati diaszpórával, de nincs megfelelő kiterjedésben civil képviselet, noha sokan - a Szent György Lovagrendtől a Balassi Kard Művészeti Alapítványon át a Bethlen Gábor Alapítványig - nagy erőfeszítéseket tesznek. A határon túlról kell-e elevenebb viszonzás?

- A Nemzetépítő kísérlet című könyvemben hézagpótló munkára vállalkoztam. Nemcsak az MVSZ rendszerváltoztató évtizedének (1989-1999) kronológiáját állítottam össze, hanem ennek bevezetéseként a magyar világszervezet létrehozásának, működésének rövid krónikáját is megírtam. Ebből a kettős rendszerváltás – az országé és az MVSZ-é – kölcsönhatása kiderül. A Magyarok Világszövetségéről monográfia eddig nem készült, de számos tanulmány, könyvrészlet, emlékirat, vitairat és "jelentős" dokumentum szól a magyar világszervezet történetéről, működésének egyes periódusairól, sorsáról. A krónikában jelzem, hogy a Szövetséget a trianoni békediktátum okozta súlyos károk és kórok orvoslása, a magyar-magyar kapcsolatok éltetése, a széttagolt nemzet összefogása, a magyar megmaradás és a revízió érdekében hozták létre és működtették alapító elődeink.

Az amerikai magyarok kezdeményezésére 1929-ben Budapesten rendezett első magyar világtalálkozóra a világ 24 országának nyolcvan – a Kárpátok övezte óhazán túli – magyar szervezete küldte el képviselőit. Az amerikai magyarság mintegy félszáz intézményét képviselő 128 küldött fontos szerepet játszott az augusztus 22-24 között ülésező kongresszuson, amely fordulópontot jelentett az óhaza és a külhoni magyarok közötti kapcsolatok fejlődésében. Ennek jegyében hozták létre a Magyarok Világkongresszusa Állandó Szervezeti Irodáját, amelynek fő feladata a második Világkongresszus előkészítése és a Magyarok Világszövetsége létrehozása volt. A Világkongresszusi Iroda az ország legfontosabb nemzeti szervezeteinek képviselőit, jeles személyiségeit tömörítő Magyar Nemzeti Szövetség keretében működött, amely a magyar-magyar kapcsolatok újjáélesztésével, a maradék ország külföldi reputációját, nemzetpolitikáját, Trianon békés revízióját is igyekezett elősegíteni. A Világkongresszusi Iroda számba vette a világban szétszóratott nemzet tagjait, közösségeit. Egyik kiemelt feladata és tevékenysége volt, hogy a rászoruló külhoni kolóniákba magyar papokat, tanítókat küldjön az Óhazából, akik magyarságmentő missziót láttak el mindenütt. Csaknem egy évtizedbe tellett, amikorra az Iroda fő feladatát teljesíteni tudta.

Az utolsó békeévben, 1938 augusztusában hívták össze a Magyarok II. Világkongresszusát. Az augusztus 14-21 között Budapesten rendezett magyar világtalálkozóra, amelyen 26 országból érkezett, 950 külföldi magyar szervezetet képviselő küldött és nyilvános programjain összesen kétszázezer vendég vett részt.

A két alapító atya, gróf Teleki Pál VKM miniszter, báró Perényi Zsigmond koronaőr és a külhoni küldöttek, 1938 augusztus 16-án létrehozták a Magyarok Világszövetségét.

Megválasztották a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) első elnökségét, választmányát és tisztikarát, amelyben arányos képviseletet biztosítottak a történelmi hazán túli szórványban élő külhoni magyarok, s a velük együttműködő honi intézmények küldötteinek.

Az MVSZ első elnöke báró Perényi Zsigmond, társelnöke leveldi Kozma Miklós lett, tíz tiszteletbeli elnöke közül négyen az USA (Pittsburg, Bridgeport, Washington, Toledo), ketten Dél-Amerika (Buenos Aires, Rio de Janeiro), négyen Európa (Párizs, Berlin, Róma, Bécs) magyarjait képviselték. A Választmány tagjai között gyakorlatilag ott voltak a történelmi hazán túl élő kivándorolt, vagy menekült magyarok képviselői majd' minden országból Bolíviától kezdve Kínáig, Egyiptomtól Kubáig, Törökországtól Ausztráliáig, Belgiumtól Dél- Afrikáig, Norvégiától Kanadáig és sorolhatnám tovább. Az elfogadott Alapszabály szerint a világszervezet legfontosabb célja: "... támogasson minden olyan munkát, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze és fejlessze, az összetartozást ápolja, az Óhaza és a külföldi magyarság közötti kapcsolatokat erősítse, a külföldi magyarok életét és külföldön elért eredményeit állandóan figyelemmel kísérje. " (Asz. 2§)

A Magyarok Világszövetsége megalakulása utáni békés területrendezés örömünnepei, a Kárpát-medencei magyar revízió csodái közepette kitört a II. Világháború, amelyből hazánk nem tudott kimaradni. Ennek nemzetpolitikai hatása – s a trianoni határokon túl, valamint a nyugati szórványban élő magyarokat sújtó következményei – miatt, a világszervezet külföldi működését csak erős korlátok között kezdhette el, és sokhelyütt csupán átmenetileg folytathatta. A háború alatt elszenvedett német, majd az azt követő szovjet megszállás után már úgy sem.

A Magyar Királysággal együtt, a Magyarok Világszövetsége is háborús áldozattá vált...

A pártoktól, kormányoktól – korábban – függetlenedett magyar világszervezet autonóm működését 1948-tól végleg fölszámolta a szovjet megszállás, a vasfüggöny, a kommunista önkényuralom. Eredeti hivatását megcsúfolva; tagságát, képviseleti rendszerét megszüntetve, nevét kisajátítva – zömmel a Külügyminisztérium keretében –, nemzetellenes pártállami szervként működtették a Kádár-korszak végéig.

Az MVSZ Kronológiában a rendszerváltozás során újra- és újjászerveződő Magyarok Világszövetsége önépítő, nemzetépítő kísérletét; a III.- IV. Világkongresszust megelőző ill. azt követő néhány év fejleményeit – a tágabb politikai környezet ideható eseményeinek említésével –, időrendben mutatom be. Az MVSZ alapítói a hajdani Magyar Királyság területén élő magyarok sorsának alakítását a mindenkori magyar államvezetés feladatának tartották, amely külföldön élő magyarok esetében a civil szervezetek, egyházi közösségek alkotta Szövetség közreműködésével segíti, végzi a nemzetépítés korszakos feladatát.

1992-ben, a rendszerváltó III. Világkongresszuson irányváltás történt; az összmagyarság érdekeinek képviselete – a mozaikjaira töretett nemzet darabjainak összegyűjtése, újraépítése –, került az MVSZ küldetési nyilatkozatába.

Az újjáéledő MVSZ első évtizedéről – a "rendszerváltó sűrű évektől" az ezredfordulóig –, szélesebb kontextusban, röviden közlöm a dokumentált eseményeket. A számos forrásból gyűjtött tények, programok vázolják az MVSZ nemzetépítő kísérletét, amelyben 1994-től 1999-ig, magam is közreműködtem, egyik vezető képviselője voltam.

Az MVSZ nemzetépítő kísérlete az ezredforduló táján megfeneklett, de addig az Ön által említett civil szervezetek, egyesületek zöme az MVSZ keretében, (esernyő-szervezeti) támogatásával valósította meg határainkon túlnyúló programjait. Ma az állami támogatás dominál a magyar-magyar kapcsolatokban, a civil érdekképviseleti rendszer összehangolatlan.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Az Ön könyve most összekapcsolja a Magyarok Világszövetségének aranykorát, azaz az 1990-es éveket a világmagyarság akkori sorsával. Az akkor nekilendült Kőrösi Csoma Sándor-program, amely a diaszpóra-magyarság identitásának erősítését támogatja, valamint a diaszpóra magyarsága könyvtári emlékeinek összegyűjtését célzó Mikes Kelemen-program, illetve a Julianus-program, amely a magyar emlékhelyek nyilvántartásán dolgozik, nos mindez a hatalmas érték miként ébreszthet kedvet az ifjú nemzedékekben a kezdeményező szellemű közös munkához?

- Az MVSZ Kronológia áttekintésekor minden olvasó érzékelheti az "európai Balassi-folyamat" jelenlétét az MVSZ országos tanácsai, tag-és társszervezetei programjaiban. Megtalálja óhaját, javaslat-tervezeteit, csíráit a Kőrösi Csoma Sándor-programnak, a Mikes Kelemen- programnak, a Julianus programnak és a kettős állampolgárságnak is a Szövetségi anyagokban. Azokat azonban ténylegesen az Orbán-kormány dolgoztatta ki, terjesztette elő, nevezte el, foglalta törvénybe, fogadtatta el és folyamatosan valósítja meg, ahogy a körülmények engedik. Köszönet érte. Ahogy hallom és tapasztalom, e programokba pályázat útján bekerülő ifjú nemzedékek képviselői, főleg a Kőrösi Csomások lelkesen, elkötelezetten vesznek részt, akár a KMCSSZ képviselői az ifjúsági munkában. Aggasztó a számomra az, hogy a rendszerváltás óta félmillió magyar ment el a Kárpát-medencéből - munkavállalónak, telepesnek, diáknak, családtagnak - Nyugatra, de róluk nincs valós képünk. Az általam ismert életképes, jól működő nyugati magyar szervezetek vezetői is tanácstalanok. Kérdéses, hogy ők részei maradnak-e nemzetünknek, résztvevői lesznek- e az "európai Balassi folyamatnak"?... Bizakodóbb lennék, ha működne a civil szférán alapuló, pártfüggetlen, nemzetépítő MVSZ...

- Számosan azt remélik, hogy néhány éven belül újjászülethet a Magyarok Világszövetsége. Ehhez miképpen adhat lökést az idén augusztusban rendezendő Magyarok IX. Világkongresszusa?

- A Magyarok Világszövetsége az ezredforduló után másfél évtizeddel csak árnyéka régi önmagának. Megállapítható, hogy az MVSZ hajdani erőforrásait eltékozolták; ma már nincs hatása, tekintélye a magyar közéletben. Nem létezik immár a világ magyarságát reprezentáló szervezetrendszere, érdekvédelmi testülete sem. Az alapítása 60. évfordulóján 1998-ban még egymillió főt számláló Szövetség tagságának és több mint félezer tagszervezetének – az IX. Világkongresszusra –, csekély töredéke maradt meg. Zömük kilépett, illetve új szövetségeket alapított – Nyeomszsz, Lamoszsz s a többi –, csaknem tízezer egyéni tagja zömének nyomát sem leljük, ahogyan az MVSZ vagyonának sem. Másfél évtized alatt a világszervezetnek csak a neve maradt meg. Hivatását nem tudja betölteni. Azt remélem, hogy a Magyarok IX. Világkongresszusa és tisztújító küldöttgyűlése képviselői ezt a helyzetet felismerik. E könyvemmel is szeretném "megvilágosodásukat" elősegíteni. Akkor talán kezdődhet a tisztújítás, az ifjú nemzedékek térhódítása és változást erjesztő hatása. A nemzetépítő MVSZ újjászületésére égető szüksége lenne a pártpolitikai harcokban vergődő, fogyó és szórványosodó nemzetrészeknek a Kárpát-medencében, s az új telepesek gyarapította nyugati magyar szórványnak is. Ha régi gyökerén megmarad épségben Európa, s ha a magyar ifjú nemzedék közös felelősséget érez és vállal a nemzet jobb jövőjéért, akkor Trianon századik évfordulójára kialakítható Magyarország kormányának méltó civil partnere, a világmagyarságot képviselő MVSZ. Hajrá magyarok!

preshaztarsasag.wix.com/preshaz
  • Orbán: Közép-Európa lesz Európa jövője
    Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.
  • Híd épül a rendező pályaudvar felett
    Több fejlesztéssel erősíti az állami beruházó a körvasút Kelenföld és Ferencváros közötti szakaszát: a Déli összekötő híd bővítése mellett Ferencváros állomáson belül is feloldanak egy szűk keresztmetszetet, és ennek érdekében hidat építenek a vágányok fölött. A körvasúton jelentős S-Bahn-fejlesztéseket terveznek, így új megállót kap a Kopaszi-gát és a tervezett észak-csepeli városrész is.
  • Az aréna jelesre vizsgázott
    Megnyílt az új Puskás Ferenc Stadion, az ország legnagyobb sportlétesítménye. Két és fél év alatt épült fel és megfelel a mai kor minden követelményének. Több mint 67 ezer ülőhely van benne, de koncertek esetén akár nyolcvanezer embert is be tud majd fogadni.
MTI Hírfelhasználó