Érdemes annyira igyekeznünk az eurózónába?
Tizenkilenc tagállam közel 338 millió uniós polgára fizet a mindennapokban az Európai Unió közös valutájával. Az EU-s jog szerint az összes tagállamnak kötelező az egységes euró pénznemet használni, vagy előbb-utóbb áttérnie arra. Hazánkban 2006 óta nincs az euró bevezetésére vonatkozóan céldátum, azonban szakértők szerint immár nem alaptalan az, hogy hazánk is belátható időn belül csatlakozhasson az eurózónához.
2016. augusztus 7. 18:16

1999 óta a hivatalos fizetőeszköz az euró az EU 19 tagállamában. A közös valuta létrehozásának célja az európai integráció elősegítése, a közös monetáris politika kialakítása volt, valamint a tőke szabad áramlása is megkívánta az egységes pénznem létrejöttét.

Az eredeti elképzelések szerint a közös valuta számos előnyt biztosít a tagállamoknak: bátorítja a határokon átnyúló befektetéseket és kereskedelmet, továbbá megszünteti a valutaleértékelésekből és az árfolyam-ingadozásból fakadó kockázatot. Csökken egy-egy ország sérülékenysége, a tagállamok lakóinak életszínvonala közeledhet egymáshoz, és minden államban gyorsulhat a termelékenység. A közös fizetőeszköz bizonyos országok között képes csökkenteni a tranzakciós költségeket. Összehasonlíthatóvá válnak az árak, ami a versenyképesség javítására ösztönöz.

Nem mindenki járt jól, de Németország igen

Boros Imre közgazdász azonban úgy véli, az előnyökkel nem minden ország tudott élni.

– Német-francia tengelyen működött hosszú időn keresztül az Európai Unió, és euróügyben megegyezés volt. A megegyezés kiterjedt arra is, hogy minél több országot húzzanak be a zónába, olyanokat is, amelyek látványosan nem teljesítették a kritériumokat – mondta a gazdasági szakember. – Görögországot, Olaszországot említeném elsősorban: eladósodottságuk, fizetési mérlegük is messze elmaradt az előírttól. Ezidáig a legtöbb előnyt ebből Németország húzta, hiszen a német ipar, német gazdaság exportbummot tudott létrehozni. A vásárló országok, a déli csoport pedig azáltal került kvázi előnybe, ami aztán később a hátrányára fordult: hogy olcsó hitelekkel tudta ezt finanszírozni.

Elemzők szerint mindez felelőtlen hitelállomány-növekedést okozott, amely 2008-ra fenntarthatatlanná vált, és az euróövezet gazdasági válságát okozta. Az euróövezet gazdasági növekedése 8 évvel a válság után is visszafogott, a mediterrán államok még mindig jelentős munkanélküliséggel és adósságteherrel küzdenek.

Kötelezettség, de még várhat

Az euróövezethez való csatlakozásunk európai uniós kötelezettségünk. Magyarország ugyanis vállalta, hogy a szükséges kritériumok teljesítését követően – a kormány által meghatározott időpontban – bevezeti az unió közös pénznemét.

Ahhoz, hogy hazánk beléphessen a valutaunióba, jogrendszerünket összhangba kell hozni a Gazdasági és Monetáris Unió szabályaival, továbbá gazdaságpolitikai feltételeket – az ún. maastrichti kritériumokat – is teljesítenünk kell.

Ezek a feltételek arra vonatkoznak, hogy egészséges és fenntartható szerkezetű költségvetési szerkezete legyen az adott nemzetgazdaságnak, 3% alatti költségvetési deficit legyen, illetve az államadósság szintjénél 60%-os GDP-arányos felső limit van. Tekintettel azonban arra, hogy a már bent lévő eurózónás tagállamoknak a jelentős része ezt nem teljesíti, a bizottság az elfogad csökkenő tendenciát is.

Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank legutóbbi konvergenciajelentése szerint Magyarország az öt legfontosabb kritériumból csak egy feltételt nem teljesít – mindez azért is óriási eredmény, mert 2004-es uniós csatlakozásunk óta a követelménynek többségében nem tudtunk megfelelni 2013-ig.

Ötből négy

A 2010 utáni válságkezelésnek és a költségvetés rendbetételének köszönhető, hogy 5-ből 4 maastrichti kritériumot teljesítünk. Az elmúlt 3 évben folyamatosan csökkent államháztartásunk hiánya, költségvetési deficitünk 2013 óta az elvárt 3%-os szint alatt van.

Az államadósságunk 2011 óta folyamatosan mérséklődik. Az infláció a legutóbbi konvergenciajelentés szerint a vizsgált időszakban 0,4% volt, míg a referenciaérték 0,7%.

A hosszú távú kamatszintre vonatkozó feltételt ugyancsak teljesítjük, hiszen a hosszú kamataink átlaga 3,4%, ami jóval az elvárt 4% alatt van.

Magyarország így a fontosabb kritériumokból csak az árfolyamra vonatkozó feltételt nem teljesíti.

A követelmények alapján hazánk tehát közel áll ahhoz, hogy az euróövezethez csatlakozzon. Szakértők azonban úgy vélik, a belső strukturális problémákkal küzdő valutaunióba jelenleg nem érdekünk belépni.

Pillanatnyilag ugyanis az uniós nemzetgazdaságok közötti teljesítménykülönbséget önálló monetáris politikával tudjuk befolyásolni – ezt azonban egy esetleges csatlakozással fel kellene adnunk.

Ez lett volna, ha a görögöknél marad a drachma

Azáltal, hogy csatlakozunk az euróövezethez, a monetáris politikát az Európai Központi Bank határozza meg. Az figyeli a komplett inflációs folyamatot az egész euróövezetben, és annak alapján meghatározza, hogy most inkább ösztönzi a lakossági fogyasztást, illetve a vállalatok hitelfelvételét, vagy inkább visszafogja azt.

Amikor Görögországban kitört a válság, az volt a probléma, hogy hozzáigazodtak ahhoz a kamathoz, amit Németországban meghatároztak, pedig ez inkább egy másfajta kamatpolitikát igényelt volna. Ha még mindig drachma lett volna a fizetőeszköz Görögországban, akkor valutaleértékeléssel tudtak volna versenyképességet javítani.

Nálunk csökkenne az államadósság

Hazánk számára a csatlakozás legfőbb előnye az lenne, hogy államadósságunk terhei drasztikusan csökkenhetnének, ugyanis mi is megörökölnénk az euróövezet magasabb hitelminősítői besorolását.

Bár a szakértők többsége szerint ez sem akkora előny, mivel az elmúlt időszakban nagyon fontos átrendeződés történt a magyar államadósság szolgálatban: a devizaarány 48%-ról 30% alá mérséklődött, emiatt az árfolyamkockázat már sokkal kevésbé terheli hazánk tartozásait.

Ráadásul a következetes gazdaságpolitikának és a kedvező nemzetközi pénzpiaci környezetnek köszönhetően a magyar államadósság kamatai alacsony szintre süllyedtek az elmúlt három évben.

Szakemberek úgy vélik, amennyiben a jelenlegi gazdasági folyamatok tartósak maradnak, és termelékenységünk tovább javul, az évtized végére csatlakozhatunk a valutaövezethez, azonban ez csak akkor válhat előnyünkre, ha az euróövezet is stabilabb lábakon áll majd.

hirado.hu - M1
  • Javuló járványügyi adatok: az oltások hatása közrejátszik
    A javuló járványügyi adatokban már az oltások hatása is közrejátszik, a vakcinák iránt egyre nő a lakosság bizalma és igénye - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján kedden.
  • Nemzetközi hadgyakorlat hazánkban
    Sándor Tamás, a Magyar Honvédség Parancsnokságának különleges műveleti szemlélője kedden Budapesten, a Magyar Honvédség hadikikötőjében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a "Black Swan – Fekete Hattyú – 2021" gyakorlat egyik célja, hogy a Szolnokon kialakítandó regionális különleges műveleti parancsnokság elérje a "kezdeti műveleti képességet".
  • Az esti kijárási tilalom nem szűnik meg
    A teraszok és kerthelyiségek nyitásával az esti kijárási tilalom nem szűnik meg - hívta fel a figyelmet a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a keddi online sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó