A magyarok jobban félnek a migránsoktól
Az Ipsos Zrt. által készített nemzetközi tanulmány szerint a magyarok az átlagosnál jobban félnek a migránsoktól: 55 százaléknyian zárnák le a határokat, és 72 százalék aggódik az álcázott terrorizmus miatt. A tömeges bevándorlás miatt a 22 vizsgált állam egyikében sincsenek többségben, akik szerint pozitív lenne a következmény hazájukra nézve.
2016. augusztus 11. 11:55

A kutatócég csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: világszerte sokan - a magyar lakosság körében 62 százaléknyian - gazdasági okot vagy a szociális, egészségügyi és oktatási intézményrendszer igénybevételének motivációját feltételezik a bevándorlás mögött.

Az Ipsos 22 ország 65 év alatti felnőtt lakosa körében június 24. és július 8. között 16 ezer ember online megkérdezésével készített felmérést a migrációról és a menekültválságról.

Az Argentínában, Ausztráliában, Belgiumban, Brazíliában, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Franciaországban, Indiában, Japánban, Kanadában, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Mexikóban, Olaszországban, Oroszországban, Spanyolországban, Svédországban, Szaúd-Arábiában, Törökországban, az Egyesült Államokban és Magyarországon megkérdezettek véleménye alapján az Ipsos azt írta: a legtöbben a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás miatt aggódnak.

Tízből hat válaszadó úgy véli, menekültnek álcázzák magukat a terroristák, és tízből négyen szeretnék teljesen lezárni a határokat. Bizonyos államokban - köztük Magyarországon - "különösen negatív" álláspontok rajzolódnak ki - tették hozzá. Kevesen - a magyarok között is mindössze 6 százaléknyian - gondolják például, hogy pozitív hatása van a migrációnak.

Azt írták: a legtöbb államban úgy vélik a válaszadók, hogy az elmúlt 5 évben emelkedett a bevándorlók száma. A magyarok 85 százaléka érzi ezt. A legtöbben a közszolgáltatásokra, a gazdaságra és a munkaerőpiacra nehezedő nyomás miatt aggódnak.

Nemzetközi átlagban 44 százalék szerint nehezebb állást találni a bevándorlók miatt, és 40 százaléknyian vélik, hogy a magasabb végzettségű bevándorlók mérsékelni tudnák a munkaerőhiány kihívásait. A magyarok 57 százaléka szerint a bevándorlás terhet ró a közszolgáltatásokra. A megkérdezett magyarok 41 százaléka válaszolta, hogy a migránsok jelenléte negatív hatással van a munkaerőpiacra, 33 százalék véli úgy, hogy a képzett bevándorlóknak esélyt kell adni az elhelyezkedésre.

A kulturális hatások vonatkozásában tízből hárman állítják, hogy a migránsok "érdekesebb lakóhellyé tették hazájukat". Magyarország ebben a kérdésben a 22 állam listáján utolsó előtti helyen áll, 13 százalékos említési aránnyal - olvasható a közleményben.

Bobby Duffy, az Ipsos MORI Társadalomkutatási Intézetének ügyvezetője szerint a migráció globális ügy, és a tömeges bevándorlás hatásai miatt "kevesen nyugodtak". A 22 vizsgált állam egyikében sincsenek többségben, akik szerint pozitív lenne a következmény hazájukra nézve. Erőteljes ellenállás rajzolódik ki Törökországban, Olaszországban, Magyarországon és Oroszországban. Az ügyvezető szerint nem egyértelműen elutasító a nemzetközi megítélés, de - mint kiemelte - "kisebbségben vannak, akik szerint a migrációval gazdagabb lett országuk". Bizonyos helyeken fokozódott az aggodalom, de a 22 ország átlagában a migráció megítélése stabilnak mutatkozott az elmúlt 5 évben - olvasható az Ipsos közleményében.

MTI
  • EURO-2020 - Bravúros döntetlen a világbajnok ellen
    A társházigazda magyar válogatott 1-1-es döntetlent játszott a világbajnok francia csapattal szombaton a Puskás Arénában a részben budapesti rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság F csoportjának második fordulójában.
  • Orbán Viktor: Mi történt a mi Európai Uniónkkal?
    A miniszterelnök értékelése szerint a nemzetek Európája helyett európai szuperállamot építenek Brüsszelben, ezért ma a nemzeti alapon álló demokraták állnak szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is.
  • Áder: a történelmi örökséggel minden új nemzedéknek feladata van
    A történelmi örökséggel minden új nemzedéknek feladata van, ezért volt becsületbeli ügyünk helyreállítani II. Rákóczi Ferenc borsi várkastélyát - jelentette ki Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a felvidéki Borsiban, ahol Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen részt vett és beszédet mondott a magyar állami támogatással felújított Rákóczi-várkastély átadásán szombaton.
MTI Hírfelhasználó