Ferenc pápa és a migránsválság
A lelkipásztor és a politikus hangsúlyai különbözőek
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hírportálunknak fejtette ki gondolatait a katolikus egyházfő migrációval kapcsolatos megnyilvánulásairól.
2016. augusztus 16. 10:28

Mi az oka annak, hogy mást mondanak Önök kereszténydemokraták a migráns ügyről, mint a legfőbb erkölcsi tekintélynek tartott Ferenc pápa a menekült kérdésről?

- Leegyszerűsíteném a választ, ha azt mondanám, hogy a megoldás abban a két különböző fogalomban van, amit Ön is használt. Ez igaz, de válasznak kevés, bár a lényeg benne van. Ő elsősorban a segítségre szoruló, üldözött emberről beszél. Mi elsősorban, az otthonainkat fenyegető migráns áradatról. Ugyan egyik vélemény sem kizárólagos, de mindegyik hangsúlyos.

- Melyik a jó válasz?

- Ugyanannak a kihívásnak két veszélyéről van szó. Önmagában mindegyik indokolt, de a másik teljes kizárásával nem lehet hiteles. Ezt neveztük mi kezdettől kettős felelősségnek.

- Kifejtené hol találkozhat a kettő?

- Kezdjük a mi válaszunkkal. Huntington óta közismert, hogy a civilizációk harcában a nyugati kultúra vesztésre áll a versenytársakkal szemben.  Ennek jelei, hogy eltávolodott hagyományos értékeitől, hogy közösségei meggyengültek, hogy társadalmai nem képesek reprodukálni önmagukat... Az emberi jogok torz értelmezése és az önvédelmi reflexek gyengülése miatt nem érzékeli a veszélyt sem.

- Milyen veszélyre gondol?

- A migránsáradat veszélyére, akiknek túlnyomó többsége nem üldözött, hanem a jobb élet reményében útnak indult, a felbujtók által átvert emberek. Többségük hódító ideológiát követ, a toleranciát nem ismeri, ezért alig-alig integrálható, nem is akarja megtartani a befogadó ország törvényeit és életformáját. Párhuzamos társadalmak alakulnak ki, a beilleszkedési nehézségek frusztrációt szülnek, ami könnyen radikalizálhatóvá teszi őket. Világos, hogy ez ellen védekezni kell. Európa határainál kell megállítani az áradatot. Látjuk, hogy a veszélyérzet leginkább a közép-európaiakban működik. Ma ez a visegrádi együttműködés legfontosabb területe. Döntő jelentősége van annak, hogy a migránscsalogatók szétosztási szándékát egy határozott nemmel utasítsuk el a közelgő népszavazáson.

- Mindez logikus, de hol van itt az üldözöttekkel való együttérzés?

- Rögtön mondom, de előbb világossá szeretném tenni felelősségünk természetét. Ez koncentrikus körökben írható le. Elsősorban a ránk bízottakért, gyermekeinkért, családtagjainkért vagyunk felelősek, majd a környezetünkben élőkért, és csak azután a távoliakért. Ebből következik, hogy első helyen saját honfitársaink és azok otthonainak védelme kötelez minket. Természetesen nem lehetünk közömbösek – különösen az egységesülő világban és a lehetőségek birtokában – a távoli ténylegesen üldözöttek iránt sem.

- Ez konkrétan mit jelent?

- Az üldözötteknek saját hazájukban, de legalább saját kultúrkörükben kell segítséget nyújtani az emberhez méltó élet feltételeinek biztosításával. Ez komoly áldozatokkal jár, de részt kell vennünk ebben a munkában. Ennek részleteiről többször beszélt Hölvényi György magyar kereszténydemokrata úniós képviselő is.

- Térjünk rá a pápa megnyilatkozásaira.

- Mindenek előtt egy tényt tisztázzunk. A pápa menekültügyről vallott gondolatai nem képezik a hivatalos egyházi tanítás részét, vagyis nem jelentenek a hívő katolikusok számára lelkiismeretben kötelező azonosulást. Az intézménybe vetett bizalmukat sem ingatja ez meg, viszont joggal bántja őket a kívülről jövő durva minősítés. Ő ugyanis elsősorban spirituális és nem politikai vezető. Amit az üldözött és menekülő emberről mond, az összhangban van a Szentírás tanításával. Mást nem is mondhat. Mindezt az általa sokat hangoztatott irgalmasság szellemében teszi. A szenvedő emberrel való erős azonosulás kétségtelenül elnyomja benne a másik, számunkra elsődleges felelősséget, a migráns áradat elleni védekezést Természetesen ennek mi sem tudunk örülni.

- Ez a fajta érzékenység a személyiségéből fakad?

- Inkább az előéletéből. Dél-Amerikában élte hosszú papi életét. Ott a nagy társadalmi különbségek és nyomor miatt minden tisztességes lelkipásztor a kisemmizettek oldalán áll. Másrészt jezsuita, annak a rendnek a tagja, amelyik feladatának ma nem a küzdelmet, hanem a párbeszédet, az együttműködést tartja.

- Mivel magyarázza, hogy a liberális világ nagy ovációval fogadja szavait?

- Ő az embert megértő, gyengeségeit elnéző lelkipásztor. A liberálisok ezt a normák mellőzésének tartják. Ha szavait politikai mezőben értelmezzük, félreérthetők, sőt könnyen félremagyarázhatók. Amikor a melegekről azt mondta, ki vagyok én, hogy megítéljem őket, hozzátette, a meleg lobbyt viszont nem kedvelem. A mondatnak csak az első felét idézték, és azt érzékeltették, mintha változott volna az egyház tanítása az egyneműek kapcsolatáról. A menekült üggyel foglalkozó megjegyzései sem olyan egyoldalúak, mint azt a liberális média érzékelteti. Idéznem kell egy mondatot az elvándorlók és menekültek 102. világnapja alkalmából írt üzenetéből. „…ha felelős kötelezettséget is vállalnak befogadóik iránt, elismerik és tiszteletben tartják a befogadó ország anyagi és szellemi örökségét, miközben megtartják annak törvényeit és együtt viselik terheit.” Lengyelországi megnyilatkozásaiból sem említették azt, hogy a befogadó országok lehetőségeiről és a kultúráról is szólt.      

- Ha jól értem, arról akar meggyőzni, hogy nincs feloldhatatlan feszültség a pápa és az Önök véleménye között.

- A lelkipásztor és a politikus hangsúlyai különbözőek. Egyik a szenvedő emberrel azonosul, a másik a hazáját védi. Mindkettő jogos és indokolt. Van persze egy találkozási pont is, a szülőföldön megadott segítség. Ezt a pápa így fogalmazza említett üzenetében: „ szükség van arra, hogy lehetőség szerint már kezdetben feltartóztassák a menekültek elindulását és megszüntessék a tömeges kivándorlást előidéző okokat: a szegénységet, az erőszakot, az üldözést.” Az önvédelmet hangsúlyozó politikusok sem akarják véglegesen Európa határán táboroztatni a migráns tömegeket. Saját hazájukban kell a rendet és a békét elősegíteni az ott működő keretek között. Ennek megvannak a humanitárius, gazdasági és végső esetben katonai eszközei. Így nem válik sem a migráns, sem az európai polgár egy sikertelen kísérlet, a multikulturális társadalom nyugati modelljének áldozatává.

S. Balogh László

fotó: Váli Miklós

gondola
  • Magas lengyel állami kitüntetést kapott Kövér László Varsóban
    A lengyel-magyar parlamenti együttműködésben és a két ország viszonya fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemekért a lengyel államfő által adományozott kitüntetést Kövér Lászlónak a lengyel alsóházi elnök, Elzbieta Witek adta át.
  • Hollómese
    Mindenki ismeri La Fontaine meséjét, melyben a róka kiravaszkodja a holló csőréből a sajtot. Ha az ifjabbak közül valaki mégsem, akkor sürgősen pótolja. Alapsztori.
  • A kereszténydemokrata felfogás mást tart értékesnek, mint a liberális
    A kereszténydemokrata felfogás mást tart értékesnek, mint a liberális, például a kereszténydemokrata megközelítés közösségben: családban, nemzetben gondolkodik – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megítéléséért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
MTI Hírfelhasználó