A Fidesz szavazóinak aránya a májusi mélypont után újabb egy százalékpontot növekedve 24 százalékos – derül ki a Publicus Intézet augusztus 11. és 16. között, ezer fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásából, amelyet a Vasárnapi Hírek megbízásából végzett el.
2016. augusztus 29. 12:30
A kormányzó párt támogatóinak aktivitása a hónapban emelkedett, rájuk hatással van a népszavazási kampány. Az MSZP tábora öt hónap után egy százalékpontot csökkent, így 11 százalékon áll. A párt szavazóinak aktivitása viszont most növekedett, és újra ők a legaktívabbak. Az MSZP az összes megkérdezett körében hibahatáron belül maradva, de továbbra is megelőzi a Jobbikot. A radikálisok támogatóinak száma ebben a hónapban újabb egy százalékpontot csökkent, új mélypontot elérve 10 százalék. A párt szimpatizánsai továbbra is a legkevésbé aktívak, csupán 63 százalékuk menne el szavazni.
A biztos szavazók körében ezzel éppen hibahatáron van a Jobbik lemaradása az MSZP-hez képest. A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP a múlt hónapokhoz hasonlóan 3 százalékon áll, a párt vezetőjének bejelentett távozása nincs hatása a támogatottságra. A DK támogatóinak száma nem változott, továbbra is 3 százalék. Az Együtt, a PM és az MLP támogatóinak az aránya ebben a hónapban sem érte el az egy százalékot.
Folytatódik az elmúlt fél évben tapasztalt küzdelem a második helyért, ahol az MSZP az összes megkérdezett körében hibahatáron belül, de folyamatosan megelőzi a Jobbikot. A Jobbik vezetőcseréi nem hoztak érdemi változást a párt támogatottságában.
Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
Orbán Viktor összegezte a klímaváltozás ügyében tartott értekezlet eredményeit, illetve azokat a sikereket, amit a klímavédelmi szabályok ügyében Magyarország ért el.
Magyar-orosz űrkutatási projektek elindításáról, valamint a Nemzetközi Űrállomásra 2024-2025-ben felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában Dmitij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával.