Miből tudhatjuk, hogy szorong a gyerek az iskola miatt?
Több jele is lehet annak, ha gyermekünk szorong az iskolai kihívások miatt - mondta az InfoRádió Aréna című műsorának nyilatkozó klinikai szakpszichológus.
2016. augusztus 29. 14:53

Ha a gyermek az ismeretlen helyzetektől kialakuló félelmében néhány napig pityereg iskolakezdéskor reggelente, az belefér – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában K. Németh Margit klinikai szakpszichológus.

A másik része az, amikor a gyerek már eleve úgy megy az iskolába, hogy már korábban sokat ijesztgettük azzal, hogy na majd az iskolában megtanulod, meg majd ott nem lehet így, és ha ez nem sikerül neki, akkor nagyon megrémül a kisgyerek és ez növeli a szorongását. Vagy maradjunk annál a gyereknél, akit már egész nyáron az iskolára treníroztak és már megtanulták vele a fél olvasókönyvet és mégsem éri el azt a sikert, amit ettől várnak. Nyilván ennek a kisgyereknek a szorongása is hatványozódni fog, hiszen úgy érzi, hogy nem tud teljesíteni” - fogalmazott K. Németh Margit.

A klinikai szakpszichológus szerint nem kell, hogy az iskolakezdés probléma legyen, hiszen évszázadok óta természetes dolog, hogy 6-7 éves korban iskolába mennek a gyerekek. Véleménye szerint gyakran a szülők csinálnak ebből problémát. „Mert elkezdődik egy teljesítményszorongás elsősorban a szülők részéről, és ez ráragad a gyerekekre is. Ma már ott elkezdődik ez a szorongás, hogy melyik iskolába, milyen módszerrel tanító, milyen plusz tudásanyagot biztosító iskolába menjen a gyerek, és hogyan fog teljesíteni. Így egy olyan előrevetített félelem van már a szülőkben amiatt, hogy minden tökéletes legyen és hogy vajon minden tökéletes lesz-e, hogy ez egy nagyon erőteljes szorongást okozhat”

- mondta K. Németh Margit.

De kialakulhat szorongás azoknál a gyerekeknél is, akik korábban örömmel jártak az iskolába – tette hozzá a klinikai szakpszichológus.

„Jellemző tünet, hogy sírdogál reggelente, nem akar elindulni, megjelenhet a hasfájás, hasmenés, fejfájás. Az is előfordul, hogy fölszökik a láza a gyereknek, és kiderül, hogy délelőtt 11-kor már semmiféle magas lázról nem beszélhetünk. Ilyen esetekben azért érdemes végiggondolni, hogy mi lehet a háttérben vagy utánajárni” - tanácsolta K. Németh Margit.

A szorongások okának kiderítésében a szülők leginkább gyermekükkel ápolt kapcsolatukra támaszkodhatnak. Fontos, hogy a gyermek őszintén el merje mondani, hogy mi történt, ne csak eredményeiről, hanem érzéseiről is beszélgessenek vele szülei – tette hozzá a klinikai szakpszichológus.

A pszichológus úgy vélte, hogy elsősorban a körzetes iskolát kell megcélozni, ugyanis a gyerek kapcsolatépítése nagyon fontos ebben az időszakban. Ugyanakkor – mint mondta K. Németh Margit – a szülők sokszor olyan intézményt választanak, ami már valami pluszt ad a 6-7 éves gyermeküknek. „A szülők vágyai jelennek meg ezekben a választásokban, és egyáltalán nem biztos, hogy a gyerek is alkalmas erre, vagy meg tudja ugyanis azt a szintet, amit mondjuk a kerület legjobb iskolájába való bekerülés jelent egy hat vagy hét éves gyerek számára”  - hangsúlyozta K. Németh Margit.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy léteznek már úgynevezett iskolanyitogató napok, amikor az iskolával és a leendő osztálytársakkal is meg lehet ismerkedni.

InfoRádió
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
    Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
  • Orbán: minden magyarra számítunk
    Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott ünnepi beszédében; a kormányfő a 2006. október 23-i eseményekről is megemlékezett, hangsúlyozva, hogy tizenöt évvel ezelőtt az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon "a becsapott és megalázott nemzet" állt.
MTI Hírfelhasználó