Közvélemény-kutatás a migráció társadalmi megítéléséről III.
2016. augusztus
A magyarok világosan különbséget tudnak tenni a korábban tapasztalt migrációs mozgások és az aktuális bevándorlási hullám gazdasági következménye között.
2016. szeptember 2. 14:21

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány újabb felmérést végzett a magyar felnőtt korú lakosság körében a migráció egyes aspektusainak megítéléséről. Az aktuális lekérdezés kérdései összhangban állnak az előző két közvélemény-kutatás során feltettekkel, és egyúttal a korábban kapott válaszokra is építenek. A 2016. július 26. és július 31. között 2007 felnőtt korú személy részvételével készített felmérés három nagyobb területet érintett. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy a társadalom mely tényezőkhöz köti a szélsőséges iszlamista nézetek terjedését, illetve mekkorának érzékeli a hazai és az európai terrorveszélyt. Másrészt a kutatás során alaposan körbe kívántuk járni a migránsok integrációjához kapcsolódó társadalmi elvárásokat, illetve a sikeres beilleszkedés kilátásainak megítélését. Harmadrészt fel kívántuk térképezni, hogy az emberek milyen gazdasági hatásokat társítanak az aktuális migrációs hullámhoz.

A kutatás során kiderült, hogy a válaszadók kétharmadának véleménye szerint a muszlim közösségek nagyarányú balkáni jelenléte hozzájárul a szélsőséges iszlamista nézetek európai terjedéséhez. Emellett a megkérdezettek jelentős többsége úgy véli, hogy a tömeges migrációval együtt jár a radikális iszlamista ideológia európai terjedése, illetve az erőszakra nyitott bevándorlásellenes mozgalmak megerősödése is. A válaszadók négyötöde szerint a Nyugat-Európából Szíriába, Irakba tartók tranzitútvonalként használják Magyarországot, ami nyilvánvalóan erősíti a korábbi lekérdezések során azonosított biztonsági aggályokat (szubjektív érintettség érzet). A válaszadók megosztottak egy esetleges magyarországi terrortámadás valószínűségét illetően, azonban 90%-uk a közeljövőben újabb merényletre számít Nyugat-Európában. A kutatás során az is kiderült, hogy a felnőtt korú magyar lakosság háromnegyede az Iszlám Állam felszámolásától a terrorveszély csökkenését várja.

A kérdésekre adott válaszok összhangban állnak a korábbi lekérdezések során azonosított egyik legfontosabb társadalmi aggállyal, nevezetesen az aktuális migrációs hullám és a terrorizmus veszélyének növekedése közötti összefüggés létezésével.

A megkérdezettek kimagasló többsége (10-ből 9 válaszadó) a migránsoktól a fogadó ország törvényeinek betartását, a munkaerő-piaci integrációt, a helyi kultúra elfogadását és ápolását, illetve a helyi nyelv ismeretét várja el. A kutatásban részt vevők szerint a sikeres integráció feltételei ugyanakkor a mostani migrációs hullámban nem teljesülnek: 10-ből 7-en úgy vélik, hogy nincs esély az Európába érkezők beilleszkedésére rövid távon. Az így vélekedők mintegy fele a migránsok együttműködési hajlandóságának hiányát jelölte meg az integráció legfontosabb akadályaként. A kutatásban részt vevők között szinte teljes konszenzus volt a tekintetben, hogy a sikertelen beilleszkedés esetén nőhetnek a társadalmi feszültségek, emelkedhet az erőszakos bűncselekmények száma, illetve megerősödhetnek a szélsőséges (vallási és egyéb) csoportok.

A korábbi lekérdezések eredményeit megerősítve ismét hangsúlyosan megfogalmazódott a migránsok együttműködési hajlandóságára vonatkozó társadalmi elvárás, és újra megerősítést nyertek a mostani migrációs hullámban érkezők integrációját övező kétségek.

A válaszadók szűk többsége (56%) szerint a külföldi munkavállalók általánosságban inkább pozitívan járulnak hozzá a fogadó ország gazdaságához. Ezzel szemben a mostani migrációs hullámban érkezők a megkérdezettek döntő többsége (81%) szerint inkább negatív gazdasági hatást gyakorolnak. A kutatásban részt vevők válaszai megoszlanak a tekintetben, hogy a migránsok kiszorítják-e a fogadó ország lakosait a helyi munkaerőpiacról. Hasonló a helyzet akkor is, amikor a migráció európai nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára gyakorolt hatásaira kérdeztünk rá. Mindazonáltal a megkérdezettek 77%-a szerint a migráció nem jelent megoldást Európa népesedési problémáira. A válaszadók háromnegyede szerint a migránsokra fordított kiadások nem térülnek meg, így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek 68%-a szerint e kiadásokat a tagállamoknak nem lenne szabad adóemelésből finanszíroznia.

A közvélemény-kutatás eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a magyar lakosság világosan különbséget tud tenni a korábban tapasztalt migrációs mozgások és az aktuális bevándorlási hullám gazdasági következménye között; míg az előbbit a válaszadók szűk többsége a fogadó országokra nézve inkább pozitívan értékeli, az utóbbit jelentős többségük inkább negatívnak tartja.

Módszertan

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány telefonos (CATI) közvélemény-kutatást végzett annak érdekében, hogy megismerjük a magyar társadalom véleményét a migráció egyes aspektusairól. A 2007, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy lekérdezésére 2016. július 26. és július 31. között került sor. A kutatás során a szélsőséges iszlamista nézetek európai terjedéséhez és a terrorizmushoz kapcsolódó, valamint a bevándorlók integrációjának kilátásaira és a migráció gazdasági hatásaira vonatkozó kérdéseket tettünk fel. Az elemzésben közölt adatok – a mintavételből fakadóan – legfeljebb plusz/mínusz 2,2 százalékponttal térhetnek el attól, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. A mintavételből fakadó hibák korrekciója iteratív súlyozással történt. A minta összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezők (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus) szerint megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.

A megkérdezettek 90%-a újabb terrortámadástól tart Nyugat-Európában

Az aktuális lekérdezés egyik hangsúlyos célkitűzése volt a szélsőséges iszlamista eszmék térnyeréséhez, illetve a terrorizmushoz kapcsolódó társadalmi aggályok feltérképezése. A kutatás során kiderült, hogy a válaszadók kétharmada szerint a muszlim közösségek nagyarányú balkáni jelenléte hozzájárul a szélsőséges iszlamista nézetek európai terjedéséhez. A megkérdezettek jelentős többsége úgy véli, hogy a tömeges migrációval együtt jár a radikális iszlamista ideológia európai terjedése, illetve az erőszakra nyitott bevándorlásellenes mozgalmak megerősödése is. A válaszadók négyötöde szerint a Nyugat-Európából Szíriába, Irakba tartók tranzitútvonalként használják Magyarországot, ami értelemszerűen hozzájárul a korábbi lekérdezések során azonosított biztonsági aggályokhoz. A kutatásban részt vevők megosztottak egy esetleges magyarországi terrortámadás valószínűségét illetően, azonban 10-ből 9 válaszadó újabb merényletre számít Nyugat-Európában. A lekérdezésből kiderült, hogy a válaszadók háromnegyede az Iszlám Állam felszámolásától a terrorveszély csökkenését várja.

 

A megkérdezettek kétharmada szerint a muszlimok nagyarányú balkáni jelenléte kedvez a radikális iszlamista eszmék európai terjedésének (1. ábra). A válaszadók egyes jellemzői (nem, kor, lakhely, végzettség stb.) alapján képzett csoportokban viszonylag alacsony szórást mutatnak a válaszok. A muszlimok balkáni jelenlétét az idősebb korosztályok (50–59 év közöttiek, illetve 60 év felettiek) nagyobb arányban tartják aggasztónak (74% és 69%), míg iskolai végzettség tekintetében az érettségivel rendelkezők járnak élen (70%). A tanulók között vannak a legtöbben (közel 40%) azok, akik szerint a balkáni iszlamista jelenlét nem jelent veszélyforrást e vonatkozásban, ugyanakkor – összhangban a kor szerinti bontás eredményeivel – a nyugdíjasok 69%-a igennel válaszolt. Regionális bontás alapján a válaszadók között felülreprezentáltak (73%) az irreguláris migráció által leginkább érintett dél-alföldiek. A magukat baloldalinak vallók 62%-a válaszolt igennel, míg a jobboldaliak ennél magasabb, az átlagot meghaladó arányban (77%) feleltek így.

1. ábra

A válaszadók döntő többsége (83%) szerint a tömeges migráció egyik fontos negatív következménye, hogy a szélsőséges iszlamista eszmék egyre erőteljesebben megjelennek a kontinensen (2. ábra). A kutatásban részt vevők különböző jellemzők mentén történő csoportosítása alapján kiegyenlített az igen és a nem válaszok aránya. Életkor szerint a középkorúak (50–59 év) a leginkább borúlátóak (86%), a befejezett legmagasabb iskolai végzettség tekintetében pedig a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek (90%). A diplomások mintegy háromnegyede (73%) is összefüggést lát a mostani migrációs hullám és a radikális iszlamista nézetek európai térnyerése között. A válaszadók politikai nézet szerinti önbesorolása alapján a jobboldaliak meghatározó többsége (92%) így vélekedik, míg a baloldalon ez az arány valamivel alacsonyabb (76%). A válaszok összhangban állnak a korábbi lekérdezések hasonló, a mostani migrációs hullám és a terrorizmus veszélyének erősödése közötti összefüggést kutató kérdésekre érkezett válaszokkal.

2. ábra

A kutatásban részt vevők jelentős többsége (90%) szerint a tömeges migráció az erőszakos eszközök alkalmazása iránt nyitott, európai bevándorlásellenes mozgalmak erősödését is magával vonja (3. ábra). Életkori bontás szerint a leginkább az 50–59 éves korosztály osztja ezt a véleményt (95%), míg fő tevékenység szerinti bontásban a háztartásbelieknél és a munkanélkülieknél/segélyből élőknél fordult elő legmagasabb arányban ez a nézet (99% és 97%). A politikai preferenciák tekintetében a baloldaliak 86, míg a magukat jobboldalinak vallók 91%-a vélekedett így. A tömeges migráció és a radikális iszlamista nézetek európai terjedése között összefüggést látók 95%-a igennel válaszolt a kérdésre, vagyis a kutatásban részt vevők jelentős többsége szerint a szélsőséges iszlamista ideológia e vonatkozásban is az erőszak táptalaja lehet.

3. ábra

A válaszadók többsége úgy látja, hogy Magyarország – a potenciális terroristák által használt tranzitútvonalként – közvetlenül érintett a tömeges migráció biztonsági aspektusából (4. ábra). A megkérdezettek életkora alapján az 50–59 évesek aggódnak a leginkább emiatt (85%), és hasonló arányban (86%) válaszoltak igennel a szakiskolai/szakmunkás végzettséggel rendelkezők. Regionális bontás alapján a nyugat-dunántúliak és a dél-alföldiek között felülreprezentáltak az igennel válaszolók (82% és 84%). Hazánk e vonatkozású közvetlen érintettségét a jobboldali válaszadók nagyobb arányban osztják, mint a baloldaliak (86%, illetve 71%).

4. ábra

A megkérdezettek fele nem tartja valószínűnek, hogy Magyarországon a közeljövőben terrortámadásra kerülj sor, ugyanakkor e tekintetben erőteljesen megosztottak a vélemények (5. ábra). A legfiatalabb (18–29 éves) korosztály 58%-a egyáltalán nem vagy inkább nem tart valószínűnek egy magyarországi terrortámadást, ugyanakkor a 60 év felettieknél 53%-a nagyon valószínűnek vagy inkább valószínűnek tartja azt. A megkérdezettek körében az iskolai végzettség szintjének emelkedésével csökken a magyarországi terrortámadástól való félelem erőssége. Gazdasági aktivitás szerinti bontásban a háztartásbeliek körében a legerősebb a hazai terrorcselekménytől való félelem (69%), míg a tanulók – az életkor szerinti bontásban kapott eredményekkel összhangban – 77%-a nem tart tőle. A dél-alföldi válaszadók között a legmagasabb azok összesített aránya (57%), akik egy ilyen esemény bekövetkezésétől tartanak.

5. ábra

Ugyanakkor a kutatásban részt vevők meghatározó többsége (90%) szerint Nyugat-Európában újabb terrorcselekményre lehet számítani a közeljövőben (6. ábra). Az összes demográfiai dimenzió mentén (életkor, nem, foglalkozás, lakhely stb.) egyértelmű többségben vannak az igen válaszok. A válaszadók iskolai végzettsége alapján ugyanakkor kiemelhető, hogy a diplomások a leginkább pesszimisták: 96%-uk szerint lesz újabb terrorcselekmény a közeljövőben Nyugat-Európában. Figyelemre méltó, hogy azoknak a megkérdezetteknek, akik egyáltalán nem számítanak hazánkban terrortámadásra, több mint háromnegyede (78%-a) valamilyen mértékben számol azzal, hogy Nyugat-Európát viszont éri ilyen támadás a közeljövőben. Ez arra utalhat, hogy a megkérdezettek szerint továbbra is a korábban megtámadott országok állnak elsősorban a terroristák célkeresztjében.

6. ábra

A megkérdezettek meghatározó többsége (76%) szerint az Iszlám Állam felszámolása csökkentené a terrorveszélyt (7. ábra). Az 50–59 évesek körében felülreprezentáltak az ebben bízók (79%), és ugyanekkora arányban vélekednek így a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek. A kutatásban részt vevő tanulók nem ilyen optimisták: 59%-uk ért csupán egyet az állítással, ugyanakkor a diákok harmada nem hisz abban, hogy az Iszlám Állam felszámolásával csökkenne az európai terrorveszély. A bal- és a jobboldali válaszadók között nincs jelentős különbség az igen válaszok arányában (78 és 84% a jobboldaliak javára). Azok, akik egy terrortámadás közeljövőbeli bekövetkezését nagyon valószínűnek tartják, az átlag feletti arányban válaszoltak igennel: a magyarországi terrortámadástól tartók 81, míg a nyugat-európaira számítók 79%-a szerint segítene az Iszlám Állam felszámolása. Ez arra utal, hogy a megkérdezettek szerint a szélsőséges iszlamista terrorszervezet a legfontosabb veszélyforrás e vonatkozásban. A kérdésre kapott válaszok összhangban állnak a korábbi kutatások során kirajzolódó képpel, mely szerint a tömeges migráció – és így a terrorveszély – kezeléséhez az emberek fontosnak tartják a kibocsátó térségek stabilizációját (melynek része az Iszlám Állam visszaszorítása, felszámolása is).

7. ábra

A többség nem hisz a rövid távú integráció sikerességében

Az aktuális lekérdezés során arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondol a magyar társadalom az Európába érkezők integrációs kilátásairól. A megkérdezettek kimagasló többsége a migránsoktól a fogadó ország törvényeinek betartását, munkába állást, a helyi kultúra elfogadását és ápolását, illetve a helyi nyelv ismeretét várja el. A válaszadók szerint ugyanakkor a sikeres integráció feltételei a mostani migrációs hullámban nem teljesülnek: 10-ből 7-en úgy vélik, hogy nincs esély az Európába érkezők beilleszkedésére. Az így válaszolók mintegy fele a migránsok együttműködési hajlandóságának hiányát jelölte meg az integráció legfontosabb akadályaként. A kutatásban részt vevők között szinte teljes konszenzus volt a tekintetben, hogy a sikertelen beilleszkedés esetén nőhetnek a társadalmi feszültségek, emelkedhet az erőszakos bűncselekmények száma, illetve megerősödhetnek a szélsőséges (vallási és egyéb) csoportok. 

A kutatás során megkérdeztük, hogy melyek a sikeres integráció legfontosabb feltételei (8. ábra). A korábbi lekérdezések során kapott válaszokkal összhangban álló eredményeket kaptunk; 10-ből 9 megkérdezett elvárja a fogadó állam törvényeinek tiszteletben tartását, illetve a munkaerő-piaci integrációt. Hasonlóan magas arányban voltak azok, akik a helyi kultúra elfogadását és ápolását, illetve a nyelvtudást is fontos feltételként jelölték meg. 10-ből 6 válaszadó szerint az is elvárható, hogy a letelepedők a társadalmi ügyekben is részt vállaljanak. Bár említési arányát tekintve az előzőektől elmaradt, 10-ből 3 válaszadó a letelepedők saját kulturális identitásának feladását is megjelölte válaszában. A kapott válaszok összhangban állnak azon korábbi eredménnyel, mely szerint a megkérdezettek komolyan aggódnak az Európába érkezők gyökeresen eltérő kulturális háttere miatt, melyre egyszersmind a sikeres integráció egyik legnagyobb akadályaként tekintenek.

8. ábra

A lekérdezés során arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kutatásban részt vevők hogyan ítélik meg a mostani migrációs hullámban érkezők rövid távú integrációs kilátásait (9. ábra). A válaszokból kiderült, hogy 10-ből 7 megkérdezett nem hisz abban, hogy a migránsok 5 éven belül sikeresen beilleszkednének a fogadó ország társadalmába (csupán minden negyedik válaszadó lát erre esélyt). Az 50–59 évesek (77%), illetve a szakiskolai/szakmunkás végzettséggel rendelkezők (77%) körében felülreprezentáltak azok a válaszadók, akik a sikeres integráció tekintetében szkeptikusok. A kérdésben a leginkább megosztottnak a tanulók tekinthetők: esetükben 48% hisz az integráció sikerességében, míg ugyanennyien kételkednek benne. A válaszadók regionális bontása alapján a – migránsokkal a vélhetően legtöbb személyes tapasztalattal rendelkező – dél-alföldiek a leginkább szkeptikusak a beilleszkedés sikerét illetően (75%-uk válaszolt nemmel). A megkérdezettek politikai beállítottsága alapján érdemi különbség fedezhető fel a válaszokban: míg a baloldaliak optimistábban ítélik meg a rövid távú integráció kilátásait (10-ből 4-en hisznek benne), addig a jobboldaliak 83%-a szerint nincs esély a sikeres beilleszkedésre. Figyelemre méltó, hogy a magyarországi és nyugat-európai terrorveszélyt nagyon valószínűnek tartók körében felülreprezentáltak a nemmel válaszolók (79% és 75%). Ez arra utal, hogy a kutatásban részt vevők szerint a sikertelen integráció és a terrorizmus veszélye között kapcsolat van.

9. ábra

Az integráció sikerességében kételkedők szerint a beilleszkedés legfontosabb akadályát az Európába érkezők együttműködési szándékának hiánya jelenti (10. ábra). Szembetűnő, hogy az egyéb lehetőségekre – kulturális különbségek, túlzott elvárások, migránsok magas száma – adott válaszok érdemben alacsonyabb számban fordultak elő. Figyelemre méltó, hogy csupán minden tizedik válaszadó jelölte meg válaszában a fogadó ország felelősségét a sikertelen integrációban. Az együttműködés hiányát a legtöbben az idősebb (60 év feletti) korosztályból említették (51%), és ugyanekkora válaszadási arányt kaptunk az érettségizettek esetében is. A sikertelen integráció elsődleges okaként az aktívan dolgozók (48%) és – az életkor szerinti válaszokkal összhangban – a nyugdíjasok (50%) jelölték meg a kooperáció hiányát. A válaszadók regionális bontása alapján a dél-alföldiek körében a leginkább felülreprezentáltak (54%) az együttműködés hiányát kudarcfaktorként azonosítók. A migrációs nyomás által leginkább érintett régióból származók esetében nagyobb az esély arra, hogy a válaszadók személyes tapasztalattal rendelkeznek a migránsokról. 

10. ábra

A kutatás során arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezettek milyen veszélyektől tartanak abban az esetben, ha az aktuális migrációs hullámban érkezettek túlnyomó részének nem sikerül beilleszkednie (11. ábra). A válaszadók háromnegyede szerint valós veszély, hogy az integráció sikertelensége ún. párhuzamos társadalmak kialakulásához vezethet. Ezt meghaladó arányban vélekedtek úgy, hogy negatív következményként számolni kell a társadalmi feszültségek növekedésével, az erőszakos bűncselekmények számának emelkedésével, illetve a szélsőséges csoportok erősödésével. A kapott válaszok összhangban állnak a közvéleménykutatás-sorozat korábbi lekérdezései során feltárt társadalmi aggályokkal. A jelenlegi irreguláris migráció – gyakorlatilag konszenzusos – elutasítását jelentős mértékben magyarázzák az integráció sikerességébe vetett bizalom alacsony szintje, illetve az említett aggályok.

11. ábra

A többség szerint a külföldiek általánosságban pozitívan hatnak egy fogadó ország gazdaságára, de a mostani migrációs hullámban érkezettek vonatkozásában jóval erősebbek a negatív hatások

Az aktuális lekérdezés fontos célja volt annak felmérése, hogy mit gondolnak az emberek az aktuális migrációs hullám fogadó országokra gyakorolt gazdasági hatásairól. A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek szűk többsége (56%) szerint a külföldi munkavállalók általánosságban inkább pozitívan járulnak hozzá a fogadó ország gazdaságához. Ezzel szemben a mostani migrációs hullámban érkezők esetében a megkérdezettek döntő többsége (81%) a gazdasági hatást inkább negatívnak ítéli. A kutatásban részt vevők válaszai megoszlanak a tekintetben, hogy a migránsok kiszorítják-e a fogadó ország lakosait a helyi munkaerőpiacról. Hasonló válaszarányt kaptunk akkor, amikor a migráció európai nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára gyakorolt hatásaira kérdeztünk rá. Ugyanakkor a megkérdezettek 77%-a szerint a migráció nem jelent megoldást Európa népesedési problémáira. A válaszadók háromnegyede szerint a migránsokra fordított kiadások nem térülnek meg, így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek 68%-a szerint e kiadásokat nem szabad adóemelésből finanszírozni.

 A megkérdezettek többsége szerint (56%) általában a külföldi munkavállalók inkább pozitívan járulnak hozzá a fogadó ország gazdaságához (12. ábra). Ugyanakkor 10-ből 3 válaszadó szerint ez a hatás inkább negatív, illetve viszonylag magas (13%) azok aránya, akik nem tudtak/nem kívántak válaszolni a kérdésre. A 40–49 éves korosztályban felülreprezentáltak a külföldi munkavállalók hozzájárulását inkább pozitívan látók (61%), illetve megfigyelhető, hogy az iskolai végzettség szintjének emelkedésével nő a pozitív válaszok aránya (10-ből 7 diplomás „inkább pozitívan” választ adott). Az aktív dolgozók 60%-a is pozitívan tekint a külföldi munkavállalók tevékenységére; őket a tanulók és a nyugdíjasok követik (53–53%). A nyugat-dunántúliak körében (60%) találunk a legnagyobb eséllyel olyan válaszadót, aki a külföldi munkavállalók hozzájárulására pozitívan tekint. Ezt részben az magyarázhatja, hogy az itt élő munkavállalók egy része maga is külföldön – a szomszédos Ausztriában – dolgozik (és mintegy pozitívan tekintenek saját tevékenységükre, illetve a szabad munkavállalást pozitív lehetőségként élik meg). A bal- és jobboldali válaszadók között nem volt érdemi különbség a válaszarányok tekintetében (62%, illetve 60% az „inkább pozitívan” válaszok aránya).

12. ábra

A mostani migrációs hullámban érkezettek gazdasági hozzájárulását felmérő kérdésnél már az „inkább negatívan” válaszok voltak egyértelmű többségben (81%) (13. ábra). A negatív hatást megjelölők között életkori bontás alapján az 50–59 évesek képviselték a legmagasabb arányt (85%). Iskolai végzettség szerint a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek, illetve az érettségivel rendelkezők (89% és 86%) vélekedtek így a legtöbben, de a diplomások 76%-a is ezt a választ adta. A válaszadók fő tevékenység szerinti bontása alapján a leginkább pesszimista válaszok az aktív dolgozóktól érkeztek (84%). Hasonlóan magas „negatív” válaszarány jellemezte azon régiók (Dél-Alföld és Nyugat-Dunántúl) válaszadóit, melyeket erőteljesen érintett a tavaly nyáron kibontakozó migrációs hullám (83% és 88%). A felmérés során érdemi különbség mutatkozott a bal- és a jobboldali válaszadók között: míg előbbieknél minden negyedik megkérdezett „inkább pozitívan” látja a mostani hullámban érkezett migránsok gazdasági hozzájárulását, a jobboldaliak 90%-a „inkább negatívan” választ adott. Figyelemre méltó, hogy a külföldi munkavállalók hozzájárulását általában pozitívra értékelők 55%-a e vonatkozásban már negatív hatást említett. Ez egyszersmind arra utal, hogy a megkérdezettek cizellált véleménnyel rendelkeznek a jelenségről, illetve egyértelműen különbséget tudnak tenni a korábbi migrációs mozgások és a mostani tömeges bevándorlási hullám gazdasági hatásai között.

13. ábra

A migránsok fogadó országra gyakorolt gazdasági hatásai kapcsán megkérdeztük a kutatásban részt vevőket, hogy valós veszélynek tartják-e a munkaerő-piaci kiszorítást (14. ábra). A válaszadók szűk többsége (55%) nem tart a kiszorító hatás érvényesülésétől, míg 44% valós veszélyként jelölte meg azt. A megkérdezettek életkor szerinti bontása alapján a 18–29, illetve a 30–39 évesek a leginkább optimisták (59% és 58%). A munkaerő-piaci kiszorító hatást a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők azonban valós veszélynek tartják (67%). E mögött az a felismerés húzódhat, mely szerint az e végzettséggel rendelkezők jellemzően alacsonyabb képzettséget igénylő, alacsony hozzáadott értékű állásokat töltenek be, melyekben a képzetlen migránsok valóban munkaerő-piaci versenytársként jelenhetnek meg. Hasonló arányban (65%) fejezték ki aggodalmukat a munkanélküliek/segélyből élők, amit értelemszerűen a szubjektív pozíciójuk további romlása miatti aggályaik magyarázhatnak. A kiszorító hatástól a legkisebb arányban (28%) a fővárosban tartanak, ugyanakkor a település méretével párhuzamosan csökkenő munkalehetőségek jelentősége megmutatkozik a válaszadási arányok alakulásában: a falvak lakói közül már 10-ből 6-an tartanak az említett hatástól. Hasonló válaszadási tendencia figyelhető meg az olyan gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban, mint Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl (52%, 56%, illetve 62%). A diplomások 79%-a ezzel szemben nem tart attól, hogy a migránsok kiszorítják a helyieket a munkaerőpiacról, illetve ezt megközelítő mértékben (76%) optimisták a tanulók is. A jobb- és a baloldali válaszadók között nincs érdemi különbség (54%, illetve 52% nem tart a kiszorító hatás általános érvényesülésétől).

14. ábra

Hasonló megosztottságot tapasztaltunk akkor, amikor a migráció nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóságára gyakorolt hatásának társadalmi megítélését vizsgáltuk (15. ábra). A válaszadók szűk többsége (53%) szerint a migránsok érkezése nem javítja érdemben az európai nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát. Az így vélekedők a fiatalabb (18–29 és 30–39 éves) korosztályokból kerültek ki a legmagasabb arányban (61–61%). A magasabb végzettségűek körében felülprezentáltak a szkeptikusok: az érettségivel rendelkezők 57, míg a diplomások 55%-a válaszolt nemmel. Hasonló válaszadási arányokat kaptunk az aktív dolgozók, illetve – a korosztály szerinti eredményekkel összhangban – a tanulók esetében (56% és 61%). A megkérdezettek politikai értékrend szerinti besorolása alapján a baloldali válaszadók megosztottabbak a kérdésben (47% és 49% a nemmel válaszolók javára), mint a jobboldaliak (40% és 57% a „nemek” javára). 

15. ábra

Ugyanakkor egyértelműen „győztek a nemek”, amikor azt kérdeztük a kutatásban részt vevőktől, hogy a migráció megoldást jelent-e Európa népesedési problémáira (16. ábra). A meggyőző többség mögött az előző kérdésnél tapasztalt válaszadási mintázat köszön vissza, vagyis a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága és a népesedési probléma bizonyos mértékben összekapcsolódik az emberek fejében. Ismételten a fiatalabb (18–29 és 30–39 éves) korosztályokból kerültek ki a legmagasabb arányú nem válaszok (79% és 83%). Az iskolai végzettség szintjének emelkedésével nő a nem válaszok aránya: a diplomások 82%-a szerint a mostani migrációs hullámban érkezők nem jelentenek megoldást Európa népesedési problémáira. Átlag feletti mértékben válaszoltak nemmel az aktív dolgozók, illetve a munkanélküliek/segélyből élők is (79%, illetve 80%). A jobboldaliak körében szintén felülreprezentáltak a nemmel válaszolók (79%), ugyanakkor a baloldaliak közül 10-ből 3-an igennel válaszoltak. Figyelemre méltó, hogy az előző (a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához kapcsolódó) kérdésre igennel válaszolók 70%-a sem tartja megoldásnak a mostani migrációt Európa népesedési problémáira. Tehát bár a két kérdés – a kapott válaszok alapján is – bizonyos mértékben összefügg, a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságával szemben a népesedési problémák megoldását a válaszadók meghatározó többsége egyértelműen más módon képzeli el.

16. ábra

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezettek szerint megtérülnek-e a migránsokra fordított kiadások (17. ábra). A válaszadók háromnegyede nemmel válaszolt, minden ötödik megkérdezett pedig a hosszú távú megtérülést tartja lehetségesnek. Életkor szerinti bontás alapján az 50–59 éves korosztály a leginkább borúlátó (81%) e tekintetben. Az iskolai végzettség szintjének emelkedésével a megtérülésben egyáltalán nem bízók aránya csökken, míg a hosszú távú megtérülést megjelölőké nő (ugyanakkor a diplomások 64%-a is nemmel válaszolt). Az aktív dolgozók, a munkanélküliek/segélyből élők, illetve a háztartásbeliek bíznak a legkevésbé a migránsokra fordított kiadások megtérülésében (76%, 78%, illetve 85%). A tanulók a legkevésbé pesszimisták (60%), ugyanakkor egyharmaduk hosszú távon bízik a megtérülésben. Átlag feletti arányban válaszoltak nemmel a migránsok mozgásában kiemelten érintett nyugat-dunántúliak és dél-alföldiek (83% és 80%). Szignifikáns különbség mutatkozott a bal- és a jobboldali válaszadók között: míg előbbiek közül „csupán” 58%, utóbbiaknál 84% válaszolt nemmel (a baloldaliak közel egyharmada az említett kiadások hosszú távú megtérülésében hisz).

17. ábra

Az előző kérdéssel összefüggésben arra is rákérdeztünk, hogy a migránsok ellátásához és integrációjához szükséges költségek finanszírozhatók-e adóemelésből (18. ábra). A kapott válaszok összhangban állnak az előző kérdésre kapottakkal, vagyis a megkérdezettek többsége szerint nem megtérülő „beruházást” – jelen esetben a migránsok integrációját – nem szabad adóemelésből finanszírozni. A 18–29 éves korosztály a legkevésbé elutasító (64%), és e válaszadói csoport a legmegengedőbb az átmeneti adóemeléssel szemben (29%). A 30–39 évesek bizonyultak a leginkább elutasítónak (76%). Az iskolai végzettség alapján a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek utasítják el legnagyobb arányban (76%) az adóemelést mint finanszírozási forrást; érezhetően kevésbé elutasítóak a diplomások (58%), akik közül minden harmadik válaszadó csak átmenetileg tenné lehetővé e célból az adóemelést. A baloldali válaszadók némileg megengedőbbek a jobboldaliaknál: az előbbieknél 64% az elutasítók aránya, míg az utóbbiaknál 75% (azaz minden negyedik baloldali elfogadhatónak tartja az adóemelést). Nem meglepő módon az adóemeléstől teljes mértékben elzárkózók 83%-a az előző kérdésre is nemmel válaszolt.

18. ábra

migraciokutato.hu
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • Hazánk első szuperszonikus kutatórakétája
    Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
  • Nekünk Magyarország biztonsága az első
    Nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.
  • Szijjártó: FARE önkéntes munkásőrök csoportja
    Szijjártó Péter nonszensznek nevezte a szervezet tevékenységét, és reményét fejezte ki, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke „megszabadítja az európai futballt ettől a munkásőr-szervezettől, mert ezek csak bajt okoztak, meg bajokat is fognak okozni”. „Jól látszik, hogy fogalmuk sincsen a világról, és halvány fogalmuk sincsen a magyar történelemről” – emelte ki.
MTI Hírfelhasználó